Golden Globe: Idris Elba lánya lesz az idei gála nagykövete - fotó
]
A HFPA szerdán jelentette be, hogy a januári, 76. Golden Globe díjátadó ceremónián a brit filmsztár 16 éves lánya segédkezik majd a díjak átadásánál.
A 46 éves Idris Elbát, a Thor, a Tűzgyűrű, a Star Trek: Mindenen túl sztárját a múlt héten választotta a People magazin a legszexibb férfinak.
A Golden Globe nagykövete rendszerint egy híres sztár lánya, aki a ceremónián a színpadra kíséri a díjazottakat és részt vesz a díj átadásában is. Tavaly Dwayne Johnson lánya, Simone Garcia töltötte be a tisztet.
A HFPA 2017-ben változtatott korábbi gyakorlatán, és a Miss Golden Globe címet a Golden Globe nagykövete címre cserélte. A változtatással egyúttal bővült is a kiválasztott feladatköre: a nagykövet egy éven keresztül szerepet kap az újságíró-szervezet jótékonysági programjaiban.
A 90 évesen elhunyt Sean Connery sokkal több volt, mint James Bond
]
Kilencven éves volt, életében a legnagyobb élő skótnak tartották.
A filmvilág legrangosabb kitüntetéseivel – az Oscar-szobrocskával egyszer, a BAFTA-val kétszer, az Arany Glóbusszal pedig háromszor – is kitüntetett színészt 2000-ben II. Erzsébet királynő avatta lovaggá.
Az 1930. augusztus 25-én, egy skót takarítónő és egy teherautósofőr házasságából született Thomas Sean Connery tizenhat évesen 1946-ben csatlakozott a Királyi Haditengerészethez, ahol három évet töltött. 1948-ban testépítőként kezdte a karrierjét (egy Mr. Universe-versenyen is részt vett), de futballistaként is szép pálya állt előtte, ő azonban mégis inkább színész akart lenni.
Első, apró szerepét 1953-ban, egy, az országot járó musicalben kapta, amit a következő évben – nem csak tehetségének, de néhány szerencsés véletlennek is köszönhetően – egyre fontosabbak követtek.
Az első James Bond
Az igazi sikert azonban az első James Bond-film, a Dr. No (1962) hozta meg számára, pedig olyan vetélytársai voltak a szerepre, mint Richard Burton vagy Cary Grant, ám a film producere, Cubby Broccoli felesége, Dana meggyőzte férjét, Connery a legjobb választás, és igaza lett: a 007-es ügynök szerepében Connery egyszerre volt elegáns, ellenállhatatlan sármőr és legyűrhetetlen akcióhős – erre a párosításra volt szükség ahhoz, hogy a Bond-sorozat mind a kémfilm, mind az akciófilm műfaját modernizálni tudja. Pedig még Bond alakját megteremtő író, Ian Fleming először tiltakozott Connery ellen, de aztán visszakozni kényszerült, amint meglátta a vásznon.
James Bond azóta is elnyűhetetlen, és bár megoszlanak a vélemények arról, melyik színész volt a legjobb Bond, annyi biztos, hogy Connery tette halhatatlanná a figurát. A következő huszonegy évben még hatszor bújt a 007-es bőrébe, de eközben a kor legnagyobb rendezői is foglalkoztatni kezdték: öt évtizedes pályája során Connery olyan zsenik műveiben tűnt fel, mint Alfred Hitchcock, Michelangelo Antonioni, Brian de Palma, vagy épp Steven Spielberg.
Connery egy idő után már úgy érezte, túlságosan beskatulyázza őt a Bond-szerep, és öt film után átadta a stafétát George Lazenbynek, ám utána még egyszer, az 1971-es Gyémántok az örökkévalóságnak főszerepére sikerült visszacsalogatni. Majd még aztán jóval később, a nyolcvanas években egy nem hivatalos Bond-film, a Soha ne mondd, hogy soha főszerepét is elfogadta anyagi okokból, melyben már egy korosodó 007-est alakított, de ez tényleg az utolsó volt. És valójában már nem is volt rászorulva Bondra.
Több mint James Bond
Már búcsúzóban Bond szerepétől, Connery a hetvenes években a korszak legnépszerűbb kaland- és háborús filmjeiben játszott, többek között az Aki király akart lenni, A híd túl messze van és A nagy vonatrablás is ekkor készült, de néhány szerepével kísérletezett is, például a Zardoz sci-fijével. A nyolcvanas években két nagyon sikeres sorozatban is feltűnt: a Hegylakóban Ramirezt, a főhős, Connor McLeod pártfogóját alakította, az Indiana Jones-sorozat harmadik részében, Az utolsó kereszteslovagban pedig az idősebb Henry Jones professzort, aki fiával együtt indul a Szent Grál felkutatására. Ebben az évtizedben Oscar-díjat is kapott az Aki legyőzte Al Caponét mellékszerepéért.
A kilencvenes években fokozatosan hátrébb vonult, de ekkor, hatvan fölött is el tudta játszani az akcióhőst: A sziklában börtönszökés-specialistát, a Briliáns csapdában mestertolvajt, de láthatta a közönség olyan sikerfilmekben is, mint a Vadászat a Vörös Októberre vagy az Oroszország-ház. A Briliáns csapda után talán már ő is érezte, hogy egyre kevésbé állnak jól neki a hasonló szerepek. 2003-ban, A szövetség című képregény-adaptáció főszerepe után már nem is állt többször a kamera elé: a színész 76 évesen visszavonult a filmezéstől, miután veserákkal műtötték, és hiába próbálták visszacsalogatni, haláláig tartotta magát elhatározásához, kizárólag egy szinkronszerep kedvéért tett kivételt egyszer. Amikor felkínálták neki Gandalf szerepét a Gyűrűk Urában, már azzal utasította vissza, hogy belefáradt a filmezésbe, és különben is „idióták csinálnak filmeket Hollywoodban”.
Connery híres volt a hazaszeretetéről, annak ellenére is, hogy évtizedeken át külföldön élt. A lovagi címét is állítólag visszatartották egy darabig a skót hazafiassága miatt. Haláláról Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is külön megemlékezett.
Az utóbbi évtizedek filmművészetében fontos szerepet betöltő színész életét néhány hónappal ezelőtt hosszú cikkben foglaltuk össze.
Koporsófényezőből lett színészlegenda a ma 90 éves Sir Sean Connery A ma 90. születésnapját ünneplő Sir Sean Connery emberi oldaláról mesélünk néhány kevésbé közismert történetet.
Hét évvel ezelőtt kiderült, hogy a legenda Alzheimer-kórban szenved, a Bild am Sonntag című lap a színész barátaira hivatkozva pedig azt is kijelentette, hogy az akkor már évek óta visszavonultan, New Yorkban és Spanyolországban élő, filmes szerepet nem vállaló Connery már nem ura az elméjének.
Fia a BBC-nek nyilatkozott arról, hogy Sean Connery családja körében töltötte utolsó napjait. Álmában hunyt el otthonában, a Bahamákon.
Kiemelt kép: John Downing/Getty Images
Semjén Zsolt: hazánk és Románia érdeke az észak-déli tengely erősítése
]
Jubilált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozata. A szervezet két évtizede alakult, ennek alkalmából rendezett hétfőn a megyei iparkamara nagyszabású ünnepséget, melynek fővédnöke dr. Semjén Zsolt volt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hazánk és Románia stratégiai érdeke az észak-déli tengely erősítése, a régió közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése.
Ezt ne hagyja ki! A Magyar Atlétikai Szövetség válaszolt: Karácsonyék nem illetékesek
Húsz esztendős a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar–Román Tagozata, mely egészen pontosan 1999. június 17-én alakult. Mint megtudtuk, a szervezet, összekötő láncszemként működik az MKIK, illetve a területi kamarák között egy széles, országos információs adatbázisra támaszkodva. A tagozat fő feladata a külgazdasággal összefüggő közfeladatok ellátása, a két ország közötti vállalkozások gazdasági együttműködésének elősegítése.
Mérföldkő volt az uniós csatlakozás
Az eltelt két évtizedet a megyei iparkamara gesztorálásában működő tagozat a Phaedra Rendezvényközpontban ünnepelte meg, hétfőn délelőtt. Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, egyben a tagozat elnöke köszöntötte a megjelenteket elsőként. Ünnepi beszédében ismertette a szervezet létrejöttének körülményeit, beszélt a múltról, és a jövőről is. Elmondta, a két ország európai uniós csatlakozása egyfajta mérföldkőnek számít, az uniós tagság ugyanis nagyon sokat lendített hazánk, és Románia gazdasági, külgazdasági kapcsolatain. Hozzátette, keleti szomszédunk hosszú távú és örökös partnere Magyarországnak, hazánk pedig abban érdekelt, hogy Románia politikailag, és gazdaságilag is stabil legyen. Kiemelte, Románia, Németország után a második ország ahová a legtöbbet exportál Magyarország. Hangsúlyozta, 15 ezer olyan magyar érdekeltségű vállalkozás van, amelyet keleti szomszédunkban alapítottak, és akik több mint egy millió eurót fektettek be.
Megjegyezte, Romániának nagyon komoly gazdasági potenciálja van.
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, beszédében visszaemlékezett az eltelt évekre, és ezenfelül megköszönte az elmúlt húsz esztendő színvonalas munkáját a megyei iparkamara, és a tagozat jelenlegi, valamint korábbi elnökének is.
Gazdasági lendületet adna a folyosó
Ünnepi beszédében dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két ország kapcsolatáról szólva elmondta, fontos, hogy minél több közös vállalat legyen Romániában és Magyarországon, és ezek a vállalkozások harmadik országok piacaira is ki tudjanak jutni. Kiemelte, kulcsfontosságú az autópályák építése, és a vasúti összeköttetés biztosítása. Hozzátette, kormányzati cél, hogy a hazai autópályák elérjék a határt, a régióra utalva a Békéscsaba-Arad-Temesvár, valamint a Debrecen-Nagyvárad közti autópályák megépítésének fontosságát hangsúlyozta.
Dr. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, csak rá kell nézni a térképre, és nyilvánvalóvá válik: a két ország együttműködésre ítéltetett a földrajz, és a történelem következtében. Szavai szerint akkor járunk el helyesen, ha ennek elősegítése érdekében működünk együtt.
Megjegyezte, ma az Európai Unióban autópályán lehet eljutni Záhonytól Gibraltárig, régiónknak pedig legalább ilyen fontos a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely, ez mind hazánknak, mind Romániának kedvező lenne. A miniszterelnök-helyettes szerint, ha a folyosó kiépülne, jelentős gazdasági lendületet adna a két országnak.
Régiónk országait összeköti a történelem
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar–román tagozat sikeréről beszélve úgy fogalmazott, a szervezet üzletet mozgat, és a két országot is egyre közelebb hozza egymáshoz. Szavai szerint a Kárpát-medencében barátságban, együttműködésben, jól lehet élni, majd hozzátette, túl kell lépni a marakodáson. Elmondta, régiónk országait a történelem összeköti, a magyar–román tagozat pedig ennek előnyeit ragadja meg, és ebből próbál tőkét, üzleti hasznot kovácsolni.
Dr. Krizsán Anett, a Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója elmondta, az idő bebizonyította a magyar–román tagozat létjogosultságát, mely szerinte eleget tesz küldetésének, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a külgazdasággal összefüggő közfeladatok ellátásban. Hozzátette, mindezek mellett a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi, és üzleti kapcsolatok fejlesztésében, a két ország vállalkozásainak segítésében, és az egymásra találásában is jelentős szerepet vállalnak.
Sokat fejlődtek a gazdasági kapcsolatok
Marius Gabriel Lazurca, Románia budapesti nagykövete is megosztotta gondolatait a magyar-román tagozatról, ez elmúlt évek munkájáról. A nagykövet rövid összefoglalót tartott az utóbbi húsz esztendőről, beszélt a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásáról, és Románia, valamint Magyarország gazdasági növekedését is összehasonlította. Kijelentette, az uniós csatlakozás, nagy gazdasági előnyt jelent mindkét országnak.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete hangsúlyozta, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok sokat fejlődtek az elmúlt húsz évben, kiemelte, az áruszállítás volumene meghaladta a nyolcmilliárd eurót. A nagykövet megemlített néhány hazai és román vállalatot, melyek mindkét országban jelen vannak, többek közt a MOL-t, és a DIGI-t hozta fel példának. Megjegyezte, fontos a két ország közti kisebb utak, és a határátkelők fejlesztése is.
Bagoly Miklós Levente, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének elnöke a szervezet működését ismertette, és a tagozattal, valamint a Békés megyei iparkamarával való kapcsolatáról beszélt. Kijelentette, Székelyföld mind a román, mind a magyar vállalkozások számára fontos helyszín. Nem csak a gazdasági programok, de a szórakoztató és kulturális rendezvények is elősegítik a két ország közti kapcsolatok alakítását.
Gheorghe Seculici, a Román Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke a két ország gazdasági fejlődéséről beszélt, gratulált a magyar–román tagozat munkájához, majd a sikeres együttműködést méltatta. Hozzátette, a magyar iparkamara működése példaként szolgál a román társszervezet számára.
A megyei iparkamara a magyar és román folklórkincs gyöngyszemeit is meghívta az alkalomra, így a beszédek közben, illetve azokat követően egy zenés-táncos bemutatót is megtekinthettek a résztvevők. A tagozat születésnapi tortáját is felvágták, és kiosztották annak szeleteit a megjelenteknek. De borbemutató, és a rendezvény végén egy nagyszabású fogadás is várt a meghívottakra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozatának húszéves születésnapi rendezvényén.