„Úgy végezte fotóriporteri munkáját, mintha a világ legfontosabb megbízatásának tenne eleget”: Evellei László fordulatos élete és képei

„Úgy végezte fotóriporteri munkáját, mintha a világ legfontosabb megbízatásának tenne eleget”: Evellei László fordulatos élete és képei

]

“A temesvári egyetem pedagógiai karán, az audiovizuális tanszéken fotólaboránsként sikerült elhelyezkednem. A tanszékvezetőnk Párizsban tanult fényképész mesternek, én neki lettem a jobb keze. A fotózás minden csínját-bínját tőle tanultam. Sokat fotóztam, laboráltam. Egy év múltán már sikerült is egy önálló fotókiállítást bemutatnom a Bánát Tartományi Múzeum kistermében, nagy sikerrel. Ennek köszönhetően lettem 1965. január elsejétől a múzeum fotósa. Nagyon szép munka várt rám. Az unalmas ásatások mellett, bőven járhattam a természetet, és a kor legjobb technikája állt a rendelkezésemre. Én csak fotóztam és fotóztam. Egyik kiállítás a másikat követte. Maszekban a Csiky Gergely színház fotósa is voltam. A múzeumnak volt egy nagy sebességű filmkamerája is. Filmeztem természetet, folklórt, és a Vasutas Filmklubban rövid művészfilmeket, trükkfilmeket készítettem” - idézte fel 2011-es visszaemlékezésében Evellei László, hogy miként ismerkedett meg a fotózással és a filmezéssel, amely aztán egy életre a szenvedélye lett. Az ő fotóiból fogunk egy válogatást bemutatni, és felidézni a pályáját a már idézett visszaemlékezése, illetve a kollégák és rokonok elbeszélése alapján. Ekkorra már túl volt egy világháborús menekülésen, a katonaságon, egy ígéretesnek ígérkező vasutas karrier végére is pontot tett, épp új életet akart kezdeni.

Evellei László a héten töltötte volna a 80. életévét, 1941. május 13-án született Kolozsváron. Alig múlt hároméves, amikor 1944 őszén az oroszok és a románok közeledtek Kolozsvár felé, és a családja úgy döntött, nyugatra menekülnek. Végül Sopronban érte utol őket a háború vége. Óvóhelyről-óvóhelyre bujkáltak, ami közben az édesanyja megfertőződött a TBC-t okozó Koch-bacillussal. 1945 nyarára már olyan rosszra fordult az állapota, hogy inkább visszatértek Romániába. A gyerekek (László és a testvére, Ildikó) Zsombolyára kerültek az apai nagyszülőkhöz, féltették őket, nehogy ők is elkapják a betegséget. Az édesanyja pedig kórházba került, és kisebb megszakításokkal ott töltötte élete hátralévő húsz évét. “Ez volt életünk legnagyobb csapása, az egész jövőnk meghatározója” - emlékezett később vissza. A soknemzetiségű Bánság (az iskolában németek, magyarok és románok egyaránt jártak) meghatározta a későbbi életét. “A német, román, szerb és cigány gyermekektől nem csak a nyelvüket, hanem a szokásaikat, kultúrájukat is megismertem. Ennek később még jó hasznát vettem. Együtt sportoltunk, fociztunk, kézilabdáztunk, atlétizáltunk, tornásztunk. Együtt csajoztunk, buliztunk és jártunk táncórákra a nagy kultúrházba, csókolózni pedig a moziba” - emlékezett vissza. Gimnáziumba Temesvárra az édesapja - Evellei Mihály - által 1948-ban alapított líceumba ment.

“Temesvárnak három román, két magyar, egy német és egy szerb líceuma volt. Ezen kívül egy-egy zene, művészeti és sport középiskolája is. Nem csoda, hogy nagy volt a versengés köztünk. Mindannyian uniformisban jártunk, csak a sapkánk volt más színű, meg az azonosító karszámunk pajzsa. Ez tartást adott nekünk, kisebbségieknek. Mi magyarok, németek általában összefogtunk, és összetartottunk. Igyekeztünk minden sportágban és tantárgyversenyeken a legjobban szerepelni. (…) Édesanyám egyik kórházból a másikba került. Édesapám tartományi főtanfelügyelőként állandóan úton volt. A kollégiumban töltöttem a napjaimat, ami jó is meg rossz is volt egyben. Beleszerettem egy szép leányba, akit tizennyolc évesen el is jegyeztem” - idézte fel a temesvári diákéveket. 1959-ben érettségizett, majd úgy döntött nem megy egyetemre, inkább munkát vállal, és családot alapít. Azt remélve, hogy így elkerülheti a katonaságot, jelentkezett a Bánát Tartomány Vasúti Igazgatóság Technikumába, hogy vasúti forgalmistának tanuljon. Egy év múlva, 1960 nyarán végzett. “Ingyen uniformis, kezdő mérnöki fizetés, szolgálati lakás. Lehetett tehenet, borjút tartani. A legfontosabb mégis az volt, hogy nem visznek el katonának, és lehet nősülni” - írta, de végül nem úszta meg a katonaságot, 1960 őszén két évre besorozták.

Evellei László Evellei László Leírása szerint magyar legényként nem volt könnyű a román katonaság. Mivel nem volt hajlandó többszöri felszólításra sem belépni a pártba, sok napot töltött a zárkában. Végül 1962 novemberének utolsó napján szerelt le, és rohant volna házasodni, de az egykori menyasszonya már egy másik férfi kisbabáját tartotta a kezében. Ezek után már nem kellett sem a vasút, sem az egykori mennyasszony, csak egy új élet. Így alkalmazták a temesvári egyetemre fotólaboránsnak, ahol egy életre megszerette az új szakmáját.

1966 nyarán már a Bukaresti Filmművészeti Akadémiára felvételizett, operatőr szertett volna lenni. Nyolcszázan jelentkeztek tizenhat helyre. Nem sikerült. Közben a múzeumtól átcsábították a Bánát Tartományi Építészeti Tröszthöz, amit a visszaemlékezése szerint azért vállalt el, mert akkor épült a Vaskapu I. Vízierőmű a Dunán, Szörényvárnál, és ezért Orsovát teljesen átépítették. Ezt pedig mind filmen, mind képen rögzíteni kellett. Az operatőri állmait ezután sem adta fel, 1972-ig minden évben próbálkozott, de úgy érezte, hogy magyarként nem lehetett helye egy komoly román egyetemen.

“1968 nyarán az eredményhirdetés után lógó orral beültem egy presszóba vigasztalódni. Itt futottam össze egy régi temesvári gimis barátnőmmel, aki az Előrénél, Románia legnagyobb magyar nyelvű napilapjánál dolgozott. Épp fotóriportert kerestek, és elvitt Domokos Gézához, a főszerkesztő-helyetteshez. Megnézte a mappámat, a fotóimat, és felvett. Nem hittem el. Az újság elintézte az engedélyem a fővárosba költözéshez, és lakást is kaptam. Egy régi, kisajátított bojárvillában adtak egy tizenhat négyzetméteres szobát, fürdőszoba használattal. Igaz, hogy kicsi volt, de elfértem benne. Ettől kezdve nem csak a Bánságot jártam, hanem az egész országot, de főleg Erdélyt, Zsombolyától-Kézdivásárhelyig, Brassótól-Máramarosig. Számtalan ismerősre, barátra tettem szert, akikkel a mai napig jó a kapcsolatom. Főleg színművészek, festők, szobrászok, sportolók köreiben forogtam. De jártam gyárakban, TSZ-ekbe is. A Duna-deltában, a tengerparton és a hegyekben is sokszor megfordultam. A saját riportjaimon kívül más szerkesztőkkel is együtt dolgoztam. Voltak olyanok, akik a Kommunista Párt Főiskoláján tanulták az újságírást. A többség csak hét osztályt végzett, de voltak kiemelkedően nagy műveltségű, intelligens kollégáim is, mint Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Beke György, akikkel élvezet volt együtt lenni” - idézi fél a fotós karrierjének első bukaresti állomását. Közben nem csak az Előrének készített fényképeket, jelentek meg fotói az Új Életben, a Neuer Wegben, illetve az Ifjúmunkásban is. Cseke Gábor, az Ifjúmunkás egykori főszerkesztő-helyettese így idézte fel a kort és benne Evellei László alakját.

Az Azopan Fotóarchívum szerkesztői a Transindex újságíróival együttműködve mutatják be a legizgalmasabb gyűjteményeket a romániai analóg fotózás múltjából. Az azopan.ro egy folyamatosan bővülő online fotóarchívum, amelynek célja átmenteni és elérhetővé tenni a romániai analóg fotózás értékeit az utókor számára. Érdekes digitalizálandó képekről (papírkép, negatív, dia), fotóhagyaték felajánlásokról az office@azopan.ro címen lehet értesíteni az archívum munkatársait. “A ‘60-as éveinek végén - a hetvenes évek elején, Bukarestbe költözésem után ismertem meg Evellei Lászlót, aki akkoriban szegődött el az Előre című országos magyar politikai napilaphoz fotóriporternek. A romániai sajtó addig meglehetősen mostohán bánt a sajtófotóval mint publicisztikai műfajjal és egyáltalán a fotográfusokkal, a képet szükséges töltelékként kezelte, melyet nagyon sokszor kiszorított a sok szöveg. A sajtónak való fotózás akkoriban távolról sem jelentett biztos egzisztenciát, kivéve a hírügynökségi laboratóriumokat, ahol a hivatalos képek erősen sminkelt változatai sorozatban készültek. Mivel a fotó töltelékanyagnak számított, a fotóst sem alkotóként, csupán szükséges rosszként, lábatlankodó mesteremberként kezelték. Evellei Laci azonban lelkes volt, fiatal, örömmel ugrott, ha eseményre kellett kiutaznia, gyakran elkísérte újságíró kollégáit távolabbi útjaikra, s azokban az években megszoktuk, hogy ha időszerű eseményt akarunk illusztrálni, mindenekelőtt Erdélyből, de akár máshonnan is, megkérdeztük Lacit, járt-e az illető helyen, van-e képe a történtekről, s legtöbbször úgy sikerült, hogy a kérdésre pozitív válasz érkezett. Jó kapcsolat alakult ki Evellei Laci és az Ifjúmunkás között. Lapunk működési státusza nem írt elő fotóriporteri beosztást, de a képekre, ifjúsági lapként, mi is rászorultunk. Laci lapunknak jobban sikerült képeiből kínált fel közlésre, olyanokat, amikre az Előre nem tartott igényt - mi meg azt sajnáltuk, hogy nélkülözhetetlen, minőségi munkáját nem tudjuk úgy honorálni, ahogy azt megérdemelné, lévén, hogy a fotós honorárium-keretek roppant szűkösek voltak. Legtöbbször úgy lehetett egy-egy fotóért megközelítőleg méltányos díjat kiutalni, ha a fotó elkészítése mellett a retusálás műveletének elvégzését is feltüntettük a szerzővel kapcsolatban. Ilyen esetben a kiutalható honorárium összege legtöbbször duplájára növekedett. Szerencsére, akkoriban mindannyian ugyanabban a hajóban eveztünk; Laci soha sem tette szóvá az intézményes méltánytalanságot, úgy végezte fotóriporteri munkáját, mintha a világ legfontosabb megbízatásának tenne eleget” - magyarázta Cseke Gábor.

1970-ben közben megnősült. Elvette ez egykori szomszédjuk lányát, a kézdivásárhelyi származású Török Boglárkát. Három év múlva született meg Csongor fia, és ekkor költözött Bukarestbe Török Gyöngyvér, hogy segítsen a gyereknevelésben és fényképészetet tanuljon. “Nem tanulta egyetemen, de nagyon szerette ezt a munkát, és én is neki köszönhetem a fényképészet iránt szeretetem. Az ő biztatására mentem el 29 éves koromban fényképészetet tanulni Bukarestbe, és két évig, amig ott tanultam, mindig segítettem neki. Mindig készen álltam, és mindenhova mentem vele, amiért ő zsebpénzt adott. Kész voltam segíteni, mert szerettem ezt a mesterséget. Azelőtt évekig műszaki rajzolóként dolgoztam, de feljebb akartam lépni. Én dolgoztam ki a képeit az útmutatásai szerint, emlékszem, amikor együtt dolgoztunk a sötétkamrában vagy a laborban, mindig mondta, hogy ne pancsoljak. Sok mindent tanultam tőle, és dolgoztam utána még évtizedekig portréfényképészként, 25 évig Temesváron, majd 20 évig Németországban” - magyarázta Taierling Gyöngyvér (született Török). Elmondása szerint Evellei László igényes ember volt a fotózásban, akinek mindenre kiterjedt a figyelme.

“Életem legszebb portréját, ami most a nappalimban lóg, 31 éves koromban ő készítette, annak ellenére, hogy nem volt egy portréfotós. Mindig szerette a szép munkát, bármilyen lehetett a támája, akár a székelyföldi falvakat járta, akár a csángókat vagy a románokat mutatta be. Nem érdekelte az emberek nemzetisége. A székelyek megszokták ezt a pénztelen életet, a kapun belül mindent megcsinált a család magának. Evellei László nem volt székely, de eljött ide, megismerte az életmódjukat. Még a házukba is beengedték, pedig a székelyek még a kapun sem engednek be, hogyha antipatikus vagy. Ő viszont nagyon szimpatikus és jó ember volt, megnézhette és dokumentálhatta ezeknek az embereknek az életét” - eleveníttette fel.

Úgy tűnik, Evellei László tényleg szenvedélyesen szerette a munkáját. Az újságok mellett állandóan dolgozott a Kriterion kiadónak is. “Sok könyvnek én készítettem a borítóját, belső illusztrációját. Így Horváth István Magyarózdi toronyalja című könyvének is. Több fotókiállításom is volt a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban, ahol a film- és fotóklubot is vezettem. Volt kiállításom Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is. A párttitkár egyszer akart beléptetni a pártba, de megmondtam, hogy a jó fotóhoz az nem feltétlenül szükséges. Megértette. Miután ‘72-ben Ceaușescu Mao elvtársnál járt Kínában, elkezdődött a személyi kultuszépítés durvább formája. Éjjel-nappal, elölről-hátulról Ceaut kellett fotózni. Járta a gyárakat, az állami gazdaságokat és a TSZ-eket. Mi az újságírói slepp egész nap loholtunk, hol előtte, hol utána. Állandóan izzadtság szagunk volt, és kezdett nagyon unalmas lenni” - emlékszik vissza a ‘70-es évek derekára, amikor úgy döntött, hogy inkább búcsút int az Előrének.

“Megtudtam, hogy a Turisztikai Minisztérium havi lapja, a România pitorească fotóriporteri állást írt ki. Hatan jelentkeztünk, engem vettek fel. Meglepődtem. A főnököm Pop Simeon volt a később budapesti Román Nagykövet. Gyönyörű munka várt rám. Turisztikai eseményeket, látványosságokat, érdekességeket fotóztam. Számtalan fontos külföldi személlyel készítettem interjút német és angol nyelven. Hónapokat töltöttem a Fekete-tenger partján, a Duna-deltában, Szinaján, Predealon, de jártam a moldvai és havasalföldi ortodox kolostorokban is. Igézők. Többezer színes fotót készítettem. Kényelmesen, saját szolgálati autóval, egy Fiat 124-gyel jártam az országot” - emlékezett vissza az utolsó évekre, amikor még hivatalosan fotósként dolgozott. 1974 őszén ugyanis Bodor Pál meggyőzte, hogy menjen át a Román Televízió kisebbségi műsorainak szerkesztőségébe (magyar és német adás) gyártásvezetőnek.

Végre filmezhetett. Közelebb került ahhoz a vágyához, amivel annyit próbálkozott, de soha nem vették fel. A fotózást ezzel hivatalosan befejezte, de az élet még sok érdekes fordulatot tartogatott számára.

“1975-ben Románia is aláírta a helsinki egyezményt. Ezután egyre többen, főleg írók, újságírók, értelmiségiek követelték a jogok tiszteletben tartását. A Szabad Európa Rádió rendszeresen támogatta, és közölte. Minket meg a Securitate többször zaklatott. Kezdtünk kellemetlenné válni, egyre többet terrorizáltak. A lakásainkat bepoloskázták. A feleségem öccse átúszta a Dunát Orsovánál, és az NSZK-ban kötött ki, a húgát (a korábban már idézett Török Gyöngyvért - szerk.) Zsombolyán, a határnál egy olajos ciszternából szedték ki, és ítélték el három évre. A saját húgom a férjével hivatalosan ment ki Németországba. Kezdtem kényelmetlen személyé válni. ‘78 tavaszán vizsgáztam, és megkaptam a Fényképész Mesteri Diplomát. Közeledett a Helsinki konferencia belgrádi utókonferenciája, és a TV-s hetek bandája egyre elviselhetetlenebbé kezdett válni. Jómagam rendszeresen írtam Ceaușescu elvtársnak panaszleveleket, kérelmeket. Igaz, sem ő, sem mások soha nem válaszoltak. Viszont az értünk felelős szekus elvtárs többször is figyelmeztetett, hogy megütöm a bokámat. Október elején mindannyiunkat behívtak az első kerületi rendőrségre és közölték, hozzunk sürgősen négy útlevél fényképet, lakbér, áram, víz és gáz elszámolási igazolást, mert a hónap végéig el kell hagynunk Romániát. Persona non grata lettem. Közben kirúgtak a TV-től is. Így kaptam meg éltem első útlevelét, amire az volt írva, hogy hontalan útlevél, mehetek bárhova, csak Romániába vissza nem. 1978. október 26-án, pénteken este landoltam Frankfurt am Main repülőterén. Még aznap átvittek Nürnbergbe. Szombat és vasárnap ünnepnap volt. Hétfő este már Göttingában voltam, ott lakott a húgom. November elsején a kezemben volt a német személyi igazolványom, valamint a német útlevelem. Mindehhez négy napra volt szükség, mert anyám sváb” - idézte fel, hogy miként kellett elhagynia az országot, és milyen volt az első benyomása Németországról. Már ott született meg 1979 őszén a második gyereke, Melinda.

A România pitorească fotósaként hónapokat töltött a tengerparton, többezer színes képet készített, ezek akkor (is) készülhettek.

Valószínűleg ezek is a Turisztikai Minisztérium havilapja számára készültek, a helyszín Szováta.

Szintén Szováta, csak most épp madártávlatból.

bidonok. A részletekért érdemes felkeresni Ugyanabban az időszakban készült ez a kép is, valószínűleg 1974-ben. A helyszín Székelyudvarhely, a főszereplő pedig Barabás József, aki bivalyszekerével a Szejkéről hordta a borvízet a város lakóinak, korábban még cserépkorsókban, de ekkor már kezdtek elterjedni a műanyagok. A részletekért érdemes felkeresni a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoportot

A Kovászna megyei Kommandón készült a fotó az 1970-es években. A vasút érdekessége, hogy semmilyen energiát nem használtak a működtetésére, a gravitációt használták. Lényegében úgy kell elképzelni, mint egy libikókát. A szerelvények párban voltak. Egy fent a tetőn, ahol a kitermelés folyt, illetve egy az aljban, ahonnan a rönköket elszállították. Fent megrakták a szerelvényt, majd elengedték a lejtőn, ami felhúzta az alsót, amit addigra már leürítettek. A fényképen épp a pálya közepén levő duplasínes rész van, Evellei a felfelé húzott üres vagonon lehet, látszik is valami fogantyú és a húzó acélsodrony.

Azután sem hagyott fel teljesen a fotózással, hogy a Román Televízió kisebbségi műsorainak szerkesztőségében gyártásvezető lett. 1977-ben készült a fotó Temesváron, egy Nemzetközi Kutyakiállításon, bár a képen csupán egyetlen kutya, egy orosz agár látható. A képen a magas, szakállas férfi Kelemen Atilla állatorvos, későbbi parlamenti képviselő.

Gelence híres műemlék temploma. A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus templom 1245 körül épült, a 15. században és a 16. század elején gótikus stílusban átalakították. Lőréses erődfal övezi, amiből ezen a képen csak kevés látszik. 1802-ben a földrengés súlyosan megrongálta, 1858-ban be kellett zárni. Tetejét 1913-ban javították, majd 1932-ben teljesen helyreállították. A templomot 1330 körül készült híres falfestmények díszítik. Aki többet szeretni tudni róla, az kattintson ide

Kolozsvár (bár ezen a képen ez talán kevésbé lényeges), 1970-es évek.

A beszámolók rendre arról szólnak, hogy Evellei László könnyen megtalálta a közös hangot az emberekkel. És nem csak a művészekkel, hanem a hétköznapi munkásokkal is. Ennek bizonyítékai lehetnek ezek a képek.

Számos művészt és közéleti személyiséget fotózott, a képen Günter Grass irodalmi Nobel-díjas író, költő, illetve Sânziana Pop író, publicista.

Plugor Sándor és Szilágyi Domokos, előtérben Plugor Barna, Plugor Sándor kisfia.

A kép valószínűleg ‘73/‘74-ben készülhetett.

Lohinszky Lóránd és Farkas Ibolya színművészek a Szélhámosok a szabadban c. tévéjáték felvételein a Somostetőn, Marosvásárhelyen, 1975-ben. Ekkor már a televízió gyártásvezetőjeként fotózott.

Balról a második Györkös Mányi Albert festőművész, jobbról az első Czakó Ádám zeneszerző, karmester, fehér ingben pedig Cseke Gábor újságíró. A kép valószínűleg a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban készült 1972 májusában. Akkor ünnepelték ugyanis Petőfi születésének 150. évfordulóját, és ebből az alkalomból Györkös Mányi Albert is kiállított ott. A kiállítás egyébként egy nagyobb rendezvény része volt.

Ez a kép is akkor készülhetett. A program szerint Szász János megnyitó beszéde után Fall Ilona és Péterffy Lajos, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészei szavaltak, majd Tóth Erzsébet Petőfi-dalokat énekelt Czakó Ádám zongorakíséretével. A kiállítóteremben volt az előbb már említett Györkös Mányi-kiállítás, míg az előcsarnokban Ady József fafaragó iparművészeti kiállítás volt látható. A képen egyébként Péterffy Lajos.

Írószövetségi díjak átadása 1971-ben. Talán Kányádi Sándort és Sütő Andrást mindenki felismeri. Sütő András mögött közvetlenül jobbra Beke György. Mást nem sikerült azonosítani.

A képen Földes László (Arad, 1922. június 26. – Kolozsvár, 1973. január 10.) irodalomkritikus, szerkesztő. 1953-tól a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola és a Zenekonzervatórium esztétikatanára, 1950-1956 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári fiókjának főszerkesztője, 1956-tól pedig az Utunk főszerkesztője. A felvétel valószínűleg a 1970-es évek elején készülhetett, amikor a bukaresti A Hét főszerkesztő-helyettese volt.

Dálnoky Zsóka nagyváradi származású színésznő. 1972-ben végezte el a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem angol–magyar szakát. 1972-től 1976-ig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, 1976–1988 között pedig a szatmári Északi Színház magyar tagozatának művésze volt.

Dávid Gyula irodalomtörténész. 1951-ben végzett a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán. 1951–1953 között a kolozsvári Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője. 1953–1956 között aspiráns, 1956–1957 között a Bolyai Egyetem tanársegédje. 1957–1964 között politikai elítélt. 1964–1965 között Kolozsvárott vízvezetékszerelőként dolgozott. 1965–1969 között szabadfoglalkozású volt. 1970–1992 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, valamint a kolozsvári szerkesztőség vezetője. 1980 óta a Romániai magyar irodalmi lexikon szerkesztőbizottsági tagja, 1994-től főszerkesztője. 1990-ben a Román Sajtófigyelő szerkesztője és kiadója volt. 1991–1999 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke. 1991–1995 között az Erdélyi Múzeumot szerkesztette. 1992-től nyugdíjas, 2017-ig a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője.

Boér Ferenc színész. 1960-ban diplomázott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Huszonkét évig volt a szatmári Északi Színház tagja, 1982-ben átszerződött a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz. 1990-től a kolozsvári társulat tagja.

Báró Kemény János író, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926).

Ez után rövid ideig a hamburgi Krüger Verlagnál volt alkalmazásban, amely a világ minden táján forgalmazott képeslapokat, de nem maradt sokáig, mert azt szerették volna, hogy költözzön át Venezuelába, ahol a termelés zajlott. Utána a Göttingai Egyetem Orvostudományi Karának filmstúdiójában kapott munkát, mint operatőr. Öt év után a sógora, Váradi B. László biztatására szabadúszó lett, együtt készítettek természettudományi filmeket a WDR -nek. “Jártuk a Kárpátokat, a Duna-deltát. Vidrát, medvét, borzot, ragadozó madarakat és minden más egyebet filmeztünk. Túl sokat és sokáig szívtam a friss levegőt, ráment a házasságom. Elváltam” - emlékezett vissza 2011-ben, de ezzel még nincs vége az újrakezdésekben bővelkedő életének.A forgatási útjai alkalmával egyre több megbízást kapott nyugati kocsik, motorkerékpárok, alkatrészek beszerzésére, és egyre többet tartózkodott Magyarországon, így ismerkedett második feleségével. 1988-ban nősült újra Magyarországon, és vette elt, egy évre születik meg harmadik gyereke, Katalin. Ezek után már egyre többet tartózkodik a Balaton partján, Alsóörsön. Két céget is alapít, de ezeknek már nincs köze a fotózáshoz. Az egyik kereskedelemmel foglalkozott, a másik német és holland turistáknak szervezett utakat a Balaton partjára. Evellei László 2015 októberében, 75 évesen hunyt el. Halála után a képeit második felesége, Zsuzsanna és a lánya, Katalin adományozta az Azopan Fotóarchívumnak. Ezzel az összeállítással is szeretnénk megemlékezni Evellei Lászlóról, aki a héten töltötte volna a 80. születésnapját, és aki annyira rajongott az operatőri, fotós munkájáért, és annyira szerette az embereket.“Mindenki nagyon szerette, és ő is szeretett az emberekkel beszélgetni. Nagyon közvetlen volt, aki szerette megmutatni, hogyan látja a világot. Amikor ide kerültünk a Balaton partjára, a veszprémi színházban sok erdélyi színész is játszott. Sokáig velük is tartotta a kapcsolatot” - fogalmazott a második felesége, Zsuzsanna.

POLGÁRMESTERI BESZÁMOLÓK

]

JÚNIUS 27.

ITT MÁR NINCS POLITIKAI KÜZDELEM – MINDEN A PÉNZRŐL SZÓL

A HATALOM SEMMIBE VEHETI A TÉNYEKET?

Édes néném mesélte, hogy a korai ötvenes évek egyik május 1-jén, amikor kinéztek az ablakon, látták, hogy reménytelenül esik az eső. Ezzel szemben a rádióban a hírolvasó azt mondta be, hogy gyönyörű napsütésre ébredt az ország. A rádiót hallgató milliók ebből arra következtettek, hogy a Párt úgy akarja, menjenek felvonulni. Tudták, hogy kint zuhog, de ilyen világ volt, a hatalmat megtestesítő Párt semmibe vehette a tényeket, hiszen korlátlan hatalma volt.

Néhány évtized múlva, a rendszerváltáskor azt hittük, vége annak a világnak, amelyben a politikusok mindenki fölött állóként viselkedhetnek. Azt akartuk, hogy legyenek olyan önálló intézmények a tudományban, oktatásban, kultúrában, amelyek részt kérnek és kapnak a társadalmat érintő igazságok, a mindennapi döntések meghozatalában.

És ma hol tartunk? A politikai beszédben ma talán még rosszabb a helyzet, mint a rendszerváltás előtt volt. Megbélyegzés, gyűlöletkeltés, kitaszítás, megalázás minden formában – nagyjából erre számíthat, aki nem a jelenlegi politikai hatalom napszámosa. Rengeteg pénzből taposnak sárba munkát, emberi méltóságot, egzisztenciákat, jó szándékot. Vajon, milyen következtetést vonnak le ebből a fiatalok? Kik lesznek a jövő politikusai, ha erre kell számítaniuk?

Ilyen gondolatok jártak a fejemben, amikor az új víziturisztikai megállóhely ünnepélyes átadóján Rétvári Bence országgyűlési képviselő beszédében személyeskedésbe csapott át velem szemben, elképesztő csúsztatásokkal traktálva a megjelenteket. A hatalom most is semmibe vehette a tényeket. Megdöbbentünk, hogy ezt tényleg itt és most kell?

Természetesen nem reagáltam, nem akartam rontani az esemény ünnepélyességét és örömét. Ennél sokkal fontosabb volt, hogy Vác egy szuper sportlétesítménnyel lett gazdagabb, amelynek döntő része uniós és sportszövetségi, valamint önkormányzati forrásból valósult meg. A csónakházon kívül van itt szabadtéri kondipark, műfüves focipálya, táborozó hely, és más fejlesztést is tervezünk. Az önkormányzat 80 millióval támogatta a beruházás megvalósulását, a jövőben pedig évi 5 millióval járul hozzá az üzemeltetéshez.

Bizonyára emlékeznek, rengeteg kérdés merült fel a helyszínnel kapcsolatban, amelyekről az akkori vezetés egyáltalán nem egyeztetett a váciakkal. Nem lehetett tudni, mekkora területet foglal el a Duna-partból a létesítmény, hány létesítményt terveznek, hiszen először több csarnok építéséről beszéltek, emiatt voltak lakossági tiltakozások, majd egyeztetések. Azonban a cél elsődlegessége, hogy Vácon új csónakház épüljön, számomra sosem volt kérdés. A lakossági véleményeket igyekeztünk figyelembe venni, a Duna-partot és a Ligetet úgy alakítani, hogy az ott lakók mellett jól megférjenek a sportolók, a hobbi evezősök, a kerékpárosok, a kutyások, a futók, a horgászok és a csendes sétára vágyók. A létesítmény megvalósításában rengeteg munka van, amiért köszönet illet mindenkit, aki részt vett benne.

Mindeközben országgyűlési képviselőnk kommunikációs csapata – akik között, talán nincs is váci lakos – sem tétlenkedett a lejáratásban. Hazug szórólapokkal szemetelték tele a várost. Egy ismerősöm küldte át, hogy a fotómmal (miért nem csodálkozom, hogy a fotót is lopták!) ellátott szórólapra többek közt odaírták: ingatlan-mutyi. Tényleg ezt találta ki a váci Fidesz-KDNP csapata, hogy a mostani vezetés önkormányzati ingatlanokkal mutyizik? De hát nekik kell a legjobban tudni, hogy minden nyilvános!!!

A fenti táblázatban Önök megnézhetik, mennyi árbevétele volt az önkormányzatnak 2010-2019 között, és a mi időnkben.

Ahogy időm engedi, össze fogok gyűjteni a Fidesz-KDNP-s vezetés ingatlaneladásaiból néhányat, abból láthatják majd, mennyiért kelt el például a volt Karacs kollégium. És arra is kitérek, hogy az elmúlt években mire fordították az ingatlaneladásból befolyt közpénzt. Merthogy ez a legfontosabb. Feléli az adott városvezetés a közvagyont, vagy visszaforgatja a pénzt. Nálunk változatlan az irány: szigorú gazdálkodás, átláthatóság, költséghatékonyság, fenntarthatóság.

A héten a helyi televízióban beszámoltam az elmúlt évi költségvetésről, a fejlesztésekről, beruházásokról. Az erről készült linket hamarosan kiteszem. Az intézményeink működését a váratlan elvonások, a kormánydöntések által okozott bevételkiesések ellenére is biztosítani tudtuk. Idén pedig a takarékos gazdálkodás eredményeként jobb helyzetbe került a költségvetés. A túlzón árazott, vagy valós munkát nem tartalmazó szerződések ideje lejárt. A megörökölt tartozásokat kifizettük. (Bár folyamatosan estek még ki idén is több tízmilliós nagyságrendben a „csontvázak” az intézményi szekrényekből.) A Harmat Kert Kft. túlárazott szerződései, befejezetlen stadion beruházás, el sem indult labdarúgó pálya építés, torzón hagyott kézilabdacsarnok, hogy csak néhány tételt említsek. A meg nem valósult beruházásokra felvett hiteleket az önkormányzat évek óta és még évekig fizeti. Ahol szükséges volt, vizsgálatot indítottunk, és zártunk le, és vannak folyamatban lévő ügyek.. Elsődleges feladatunknak azt tekintjük, hogy mentsük, ami menthető. Ezért vettük fel közvetlenül a kapcsolatot pl. a labdarúgó szövetséggel a stadion mielőbbi befejezésének előmozdítása érdekében.

Ezen a héten ismét nyilvános testületi ülést tartottunk, amelynek beszámolóját Vác Város Önkormányzata facebook oldalán is megtalálják.

A héten elindult a Váci Nyár, amelynek programjait ismertettük a sajtó munkatársaival. Nagy öröm volt, hogy a turisztika számos képviselője részt vett a sajtótájékoztatón, amelyen többek között bemutattuk a Váci Nyár programfüzetet, és megkóstoltuk a váci fejlesztésű kávékülönlegességet, amelynek neve: Mária Terézia melanzs.

Pénteken, szombaton és ma is fantasztikus előadásokat láthattak az érdeklődők. Épp most jövök a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar estjéről a Pannónia házból. Öröm volt látni, mennyien kíváncsiak a zenekar „Te rongyos élet” című operettműsorára.

Matkovich Ilona polgármester

JÚNIUS 20.

ITT MÁR NINCS POLITIKAI KÜZDELEM – MINDEN A PÉNZRŐL SZÓL

A DÍSZGÖMBÖK ÚJRA RAGYOGNAK

A több mint egy éves társas magányunk után ez a hét felejthetetlen marad. Normál esetben „csak” ünnepélyes átadásokon, megnyitókon, találkozásokon vettem részt. De ennyi hónap bezártság és online kapcsolattartás után mindnyájan sokkal intenzívebben éltük meg az örömöt, amit a személyes találkozások adtak.

Különösen így éreztem, amikor pénteken a tavaly díjazott színes diplomás pedagógusoknak, a katedra díjasoknak és sportembereknek adtuk át végre kézből kézbe a díjakat, majd a díjátadót követő fogadáson kicsit elbeszélgethettünk.

Aznap este kiállításmegnyitóra voltam hivatalos a Rubrába, ahol Beer Miklós püspök atyával nyitottuk meg Lukács Andrea verőcei festőművész kiállítását.

Szombaton is elmaradást pótoltunk. Nyirati Klára, Baja polgármestere tavaly meghívott minket, polgármesternőket Bajára. A találkozó annyira jól sikerült, hogy megbeszéltük, legközelebb Vácon folytatjuk. Ezt a járvány miatt csak most tehettük meg, és csökkentett létszámmal. Nyirati Klárával, Szücsné Posztovics Ilonával Tatabánya és V. Naszályi Márta Budapest I. kerületének polgármesterével részletesen átbeszéltük, ki hogyan csinálta végig az elmúlt évet és információt cseréltünk az önkormányzatokat várhatóan érintő változásokról, a hétéves uniós településfejlesztési pénzek felosztásáról.

A hét elején a volt deákvári laktanya egy részének közművesítési lehetőségeiről tárgyaltam szakemberekkel. Nem lesz egyszerű, de el kell kezdenünk a terület bevonását a város vérkeringésébe, mielőtt teljesen tönkremennek a benne lévő épületek, amelyek Csipkerózsika kastélyként vannak körbenőve fákkal, és amelyek közül egyet elkezdtünk kibontani a fák egyre vaskosabb karjaiból.

Másik nagy témánk a Václiget melletti bánya okozta vízhiány. Erről sokadszorra tárgyaltam a környéken élők érdekét képviselő Iski Lászlóval. A célunk közös: megmenteni a lakosság vízvételi lehetőségét, és csökkenteni a forgalmat a szállítási útvonalon. Sajnos a vízvezeték kiépítése a hét kilométer hosszú szakaszon kb. kétszer annyiba kerül, mint amennyit a bányatulajdonos ajánl, és ebben nem tudtunk vele előrelépni. Ezért más eszközöket választunk. A lakosság képviselőjével egyetértettünk, hogy a bánya tulajdonosának kell vállalni a vízvételi lehetőség visszaállítását. Erről június végén tárgyalni fogunk a bánya magyarországi vezetőjével és a Václigeten élő lakossággal.

Keddtől visszaadták az önkormányzatok jogát arra, hogy ismét bizottsági és testületi üléseket tartsanak. A jövő héten már így lesz, ehhez rengeteg dokumentációt készítettünk elő, hiszen több olyan téma is újra előkerül, amelyekben egyszemélyben nem akartam meghozni a döntést. Ilyen pl. a stadion ügye, de sok egyéb téma mellett az intézményi átszervezések szükségességéről is tárgyalni fogunk.

Csütörtökön a Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének udvarán adtuk át a „Fogyatékossággal Élő Váci Emberekért” kitüntető címet. A megható ünnepség után bejártuk a néhol vizesedő épületet, és az egyesület vezetőjével megbeszéltük, hogy az önkormányzat jövőre támogatja a homlokzati felújítási tervüket.

A héten kitüntetett díjazottak névsorát minden kategóriában Vác Város Önkormányzata facebook oldalán olvashatják. Minden díjazottnak gratulálok!

A Tourinform iroda még tavaly pályázott az Magyar Turisztikai Ügynökségnél meghirdetett irodafelújítási programban. Az elnyert húszmillió forintból csodálatosan megújult az iroda. Győződjenek meg róla személyesen! Az átadón Juhász Szabolcs, az MTÜ szakmai igazgatója gratulált az átalakítás látványos eredményéhez. Többek között vannak már csomagmegőrző szekrények, mobiltöltő állomások, gyermekjátszósarok. Az eseményen bemutattuk a Váci Nyár 2021 programsorozaton debütáló új egységes váci turisztikai arculatot is. Remélem, Önöknek is tetszeni fog.

Biztosan látták, hogy megszépül a korábban évekig elhanyagolt Konstantin kert kerítése és annak díszítőelemei. Sikeres nyílt pályáztatás után vendéglátóipari teraszként funkcionálhat október végéig a Március 15. tér frekventált részén, a volt Barlang étterem felett található elkerített rész.

A pandémiás időszak után ismét felvettük a kapcsolatot testvérvárosaink vezetőivel. Igaz, még csak online, de elkezdtük tervezni a jövőt Muriel Scolan Deuil-La Barre polgármesternőjével. Francia testvérvárosunk polgármestere egy szeptember közepén esedékes ottani gasztronómiai és kulturális rendezvényre invitált egy váci delegációt az évtizedes kerek évforduló alkalmából. A meghívást köszönettel elfogadtuk, majd meglátjuk mit enged meg az egészségügyi helyzet ősszel.

Mindenkinek szép nyarat kívánok!

Matkovich Ilona polgármester

JÚNIUS 13.

ITT MÁR NINCS POLITIKAI KÜZDELEM – MINDEN A PÉNZRŐL SZÓL

Mindennap történik valami, amit előző nap még lehetetlennek hittünk. Munkaügyi vizsgálatok sora a Városházán a pandémia közepén, amikor gyakran fél állománnyal dolgozunk. És most elkezdődik egy hónapokig tartó államkincstári ellenőrzés. Természetesen ezt is végigcsináljuk.

Színházunk élni és szórakoztatni akar, de hiába pályázott, egy fillért sem kapott az idei keretből sem, amelyről az EMMI-ben döntenek. (A mi országgyűlési képviselőnk az EMMI miniszterhelyettese.) A Váci Dunakanyar Színház egyetlen bűne, hogy önálló akart maradni. Emellett az új vezetés megörökölt 13millió forint korábbi pályázati vállalást is. Egyelőre arra sem kaptunk választ az EMMI-től, hogy azt elengedik-e, vagy nekünk, az új vezetésnek kell visszafizetnünk.

Elvették a gépjárműadót, majd az iparűzési adó egy részét, hónapokig ingyenes volt a parkolás, az önkormányzatok nem szedhettek díjat, de fenntartottak számos közintézményt. Többszázmilliótól „szabadította meg” a kormány ezáltal a várost.

Aztán jött rengeteg egyeztetés, és most ott tartunk, hogy Vác kompenzációként egy részét visszakapja az elvett pénznek. Köszönettel vettük a kevesebbet is.

Az országgyűlési képviselő azonban ezt hihetetlen módon kormánytámogatásként jelenti be, és minden alkalommal egy óriás plasztikkártyával érkezik Vácra.

Amit a váciaktól elvett pénzből visszaadnak, arról óriáscsekket készítenek, és ünnepelni akarnak. Bocsánat, de én nem veszek részt ebben a színjátékban. (Csak hozzáteszem, amit korábban szabadon költhettünk volna el, most csak arra a célra lehet használni, amit a kormány meghatároz.)

Ha azonban bármelyik általunk beadott pályázaton nyerünk, vagy megnyitják végre azt a négymilliárdos keretet, amely Vác turisztikai fejlődését segítené, az valódi segítség, és tisztelettel fogadjuk.

De egyelőre csak arról számolhatok be, hogy szinte minden napra jut valami váratlan, megmagyarázhatatlan terv. Egyik nap azt tervezik, hogy el kell adnunk az önkormányzati lakásvagyont 10-20%-os áron, végül kiderül, hogy ez csak a budai Várban lévő lakásokról szól. De még nem hozták meg a törvényt, tehát nem tudjuk, mi lesz. Senki nem egyeztet a polgármesterekkel erről. Sem kormánypártival, sem ellenzékivel. Mert nem számítunk. Azt hogy mi a rossz és mi a jó, ők döntik el fent.

Olyan világban élünk, amikor előbb-utóbb megérted, hogy a szakmai érveidet, a város boldogulásáért tett erőfeszítéseidet nem a helyén kezeli a hatalom. Mindent támadásnak vesz.

Már rég nem a bal- és jobboldal küzd egymással a politikai csatatéren, manapság csakis a pénzről szól minden.

Pénzzel emelnek fel, és pénztelenséggel fojtanak meg. Ilyen egyszerű. Mert a hatalom ezt is megteheti az emberekkel, miközben a lakosságnak kéne folyamatos kontrollt gyakorolnia a kormány felett. Bármilyen kormány felett – teszem hozzá mindjárt.

Szerencsére, Vácon békés és végre a lehetőségekhez képest nyitott hét van mögöttünk. Megkezdődött a nyári szezon, pénteken elindult az óriáskerék és lezajlott a tízéves múltra visszatekintő motoros találkozó. A Duna-parton nagy területen helyezték el az árusító standokat, és ígéretünket betartva, pénteken és szombaton fél tizenkettőig, ma pedig fél tizenegyig tart a fesztivál. Ezen a hétvégén bizonyossá vált, hogy új kerékpártartókat kell elhelyeznünk a Duna-parton.

Idén először földi úton történő szúnyoggyérítés lesz június 15-én, a napnyugta utáni órákban. Rossz idő esetén a védekezés június 16-17.-én, ugyanebben az időben történik meg.

Rossz hír az ingázóknak, hogy egy hónapig nem a Nyugatiba érkeznek be a váci vonalon járó vonatok. Egyelőre tartanak az egyeztetések a buszjáratok sűrítéséről, az eredményről tájékoztatást adunk. Ami viszont kifejezetten jó hír, hogy ez idő alatt Vácról közvetlenül el lehet jutni vonattal a Balatonra.

Lassan elkészül a kerékpáros pumpapálya. Folyamatosan figyeltem a munkálatot, mindenkor ilyen minőségi munkát végző kivitelezőt kívánok magunknak.

Hosszú idő után végre elkészült a korzón a kovácsoltvas korlát, amelyet évekkel ezelőtt rongáltak meg máig ismeretlen tettesek.

A fűnyírással a májusi esőzések után végre kezdjük utolérni magunkat. Önkormányzatunk közel hetvenezer négyzetméter (!) füves területet tart karban.

Felvettük a kapcsolatot a magánterületek, közintézmények, cégek, országos társaságok, mint pl. a MÁV, vagy az egyházi területek kezelőivel az ingatlanaik körüli területek rendben tartása miatt. A megkeresésekre általában pozitív visszajelzést kapunk, és egyre többször fordul elő, hogy megrendelik a Városfejlesztő Kft.-től a fűnyírást. A városi cégünk alacsony áron elvégzi a munkát.

Közösen fogjuk elérni, hogy Vác egyre rendezettebb legyen. Kérem, ha önkormányzati fenntartású területen elhanyagoltságot látnak, jelezzék a Városfejlesztő kft.-nek hibajegyen, hogy mielőbb pótolhassák az esetlegesen elmaradt munkát.

Ismét diákcsoportok látogatták meg a Városházát. Aki szeretné jobban megismerni az épületet, július 10-én megteheti. A „Vác a tiéd” programot ugyanis épp erre találtuk ki, elsősorban az „új váciaknak”, de természetesen mindenkit szívesen látunk.

A DDC-vel idén is megállapodtunk, hogy a kőszórásos utakra kapunk alapanyagot. Tavaly és idén is nagyon sok lakó segített és segít a kültéri utak rendbetételében.

A Rév-köz lépcsősora mellett látható falfestmény június végére készül el teljesen, a piros muskátlik azonban már a helyükön virítanak. Hangulatos színfoltja ez a városnak.

Minden ballagó diáknak további sikeres érettségi vizsgát kívánok!

Matkovich Ilona polgármester❤💙🎡

JÚNIUS 06.

STADION – LAKTANYA – PARKOK VAGY PARKOLÓK

A fotón egy rég nem látott terület rég nem látott épülete látható. Elkezdtük a volt Esze Tamás Laktanya épületeinek kibontását a gaztengerből, hogy lássuk, milyen állapotban vannak belülről az évtizedek óta nem használt épületek. A területre költözött időközben a Váci Waldorf Óvoda és Iskola, megépült a Dunakanyar Kézilabda Akadémia. Nagyon itt van az ideje, hogy az önkormányzat foglalkozzon a terület fejlesztésével. Kis lépésekkel ugyan, de haladunk.

Hétfőn hivatalosan is elindult a Bauer M. utcai bölcsőde beruházás. A Városházán a látványterveket bemutató diasorozattal mondtuk el a sajtó megjelent képviselőinek, honnan indult és hogyan jutott a megvalósítási szakaszba. Az 575 milliós fedezet nagyrészt uniós támogatású forrásból, állami társfinanszírozással állt össze. A közel 3 ezer négyzetméteres területen a mintegy 800 nm-es alapterületű bölcsőde 4 csoportszobában 56 férőhelyet biztosít a gyermekeknek. Új munkahelyként az intézményben 17 fős nevelői gárda dolgozik majd. Mint korábban elmondtam, a pályázat még 2017-ben indult, és a vitatott helyszínen mi már nem tudtunk változtatni. Viszont azt is fontos elmondani, hogy Deákvárra egyre több kisgyermekes család költözik, akiknek égető szüksége van egy bölcsődére.

Délután szintén Deákvárról folytattam megbeszélést vállalkozókkal a Deákvári főtér megújítási lehetőségeiről. Rengeteg a teendő a városnak ezen a részén, elsőként a játszótér és annak megújítására zajlik.

Végre méltó helyet kapott a Sajdik gyűjtemény a megújult Pannonia házban. Az állandó kiállítás ünnepélyes megnyitója július 22-én lesz, és ekkor lesz az átadása a miniatűr Kolodko szobroknak, amelyeket a művész a város három különböző pontján helyezett el. Remélem, hogy a Pannonia ház sok élményt nyújt majd gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt, hiszen az udvarban és a házban minden hétvégén sokféle műsor várja az érdeklődőket a bábszínháztól a koncerteken keresztül a színházi előadásokig.

A stadion beruházás elszámolása ezen a héten is központi téma volt. Önök már olvashattak a befejezetlen munkálatokról és az önkormányzat által adott, hitelként felvett 180millió forintos, eddig elmaradt elszámolásáról. Igyekszünk megtalálni a megoldást, hogy a váci futball visszakerüljön a váci stadionba, hiszen a meccseket négy éve idegenben játszák. Ennek azonban feltétele a pénzügyi elszámolás. Az egyeztetést az sem segíti, hogy több mint 600 ezer forint közüzemi és lakásbérleti díjjal tartozik az önkormányzatnak a Vác Város Labdarúgó Sport Egyesület (Vác VLSE). Időközben az is kiderült, hogy az egyik játékos soha nem lakott az önkormányzat által átadott ingatlanban. Jövő héten mindazonáltal folytatjuk a tárgyalásokat.

A Márvány tér megújításáról egyeztettem a héten a helyszínen Taskovics Andrea főépítésszel. Részletesen végigbeszéltük a tervezett változtatásokat, a zöld területek növelését, a világítás korszerűsítést, vízelvezetést és a kövezés ütemezését. A munka reményeink szerint, még júniusban elkezdődhet, és ha augusztus 20-ig nem is fejeződik be, túlnyomó része elkészül a térnek.

Révész Ákos városi rendőrkapitánnyal egyeztettünk a város közbiztonságáról, az egyre növekvő számú szabálytalanul parkoló autókról a belvárosban, a vasútállomás környékén kialakult rendbontásokról és hangoskodásról, valamint egyéb témákról. Ígéretet kaptam a kritikus területek gyakoribb ellenőrzésére. A munkatalálkozóinkat pedig folytatjuk.

A szabálytalanul parkoló autókkal kapcsolatban egyelőre annyit, hogy rengeteget egyeztettünk, terveztünk, majd szakemberek a meglévő parkolási koncepció alapján végiggondolták újra az irányt. Több zöld terület, vagy több parkolóra van szükség ebben a városban, amelynek utcái és lakótelepei a megnövekedett motorizációt egyre kevésbé bírják. Egyelőre a középúton haladunk. Ahol nem kell nagy zöld területet beáldozni, oda építünk parkolókat. Idénre közel száz új parkoló építését tervezzük. Azután e kérdés megvitatására bevonjuk a lakosságot, a közösség véleménye alapján kell tovább gondolnunk a koncepciót.

Matkovich Ilona polgármester❤💙

MÁJUS 30.

MIKOR NYIT A BRINGAPÁLYA ÉS A CSÓNAKHÁZ?

Bár a politikában szinte ismeretlen fogalom, én bizony gyakran gondolok hálával frakciótársaimra, amiért aktívan dolgoznak és nem csak várost, de közösséget is építenek. Tartják a körzetük lakóival a kapcsolatot, egyeztetnek pl. egy útfelújítás előtt, parkolóhely kialakításkor, játszóeszközért, sportpályáért lobbiznak, ezen a héten a lakókkal közösen garázsvásárt is szerveztek Deákváron. Köszönöm nekik, hogy ilyenek. Többjüket nem ismertem korábbról, így aztán nem tudhattam, hogyan találjuk meg a hangot. Az alap a közösen kialakított programunk volt. Én nagyon tudtam, mit akarok, honnan hová szeretném eljuttatni a várost, és azt is tudtam, hogy ez csak a társaim véleményét, elképzeléseit figyelembe véve, közösen sikerülhet. A koronavírus-járvány persze egyáltalán nem volt a terveink között, de a bajban talán még hamarabb összecsiszolódtunk. Nem sok idő maradt az ismerkedésre, fel kellett vennünk a tempót és boldogulni azok között a körülmények között, amelyet a sors kimért ránk. Egyfajta kis néppártként működünk azóta is. Tiszteletben tartjuk, elfogadjuk egymás értékítéletét, világlátását. A fő cél azonban teljesen egyértelmű: építeni kell a várost közösen.

A héten elindult a kerékpár pumpa pálya kivitelezése. Naponta lementem megnézni, hogyan alakul ez az 50%-ban pályázati pénzből, 50%-ban önkormányzati önrészből megvalósuló kerékpáros ügyességi pálya. Tudják, miért pumpa pálya? Mert ha a használója megfelelően “pumpál” akkor tekerés nélkül lehet körbe-körbe haladni. Az ilyen pályák egyre népszerűbbek, és egyaránt nyújtanak élményt amatőröknek és profiknak, kicsiknek és nagyoknak és bármilyen kerékpárral használhatók. Örülök, hogy Vácon is lesz ilyen, és hogy néhány héten belül birtokba vehetik.

A nagyközönség számára is hamarosan megnyílik a Csónakház. A leendő üzemeltetőkkel bejártuk a héten a már berendezett épületet és az udvart, a már elkészült műfüves focipályát is kipróbáltuk. Egyre több gyermek sportol ezen a minőségi helyen, ezért közösen végiggondoltuk, hogyan tehetjük biztonságosabbá és szebbé a Csónakház környezetét is. Lesz még vele munka, bőven, de megéri. A Csónakház hivatalos megnyitójára június 24-én kerül sor.

A Váci Nyár részleteiről tartottunk újabb megbeszélést, hiszen rengeteg programot terveztünk a következő hónapokra. Ma a Gyermeknap alkalmából a művelődési ház nyújtott kellemes időtöltést, de a gyermekek számára ingyenes Panorámabuszra is nagyon sokan felszálltak.

Attól függetlenül, hogy ettől a héttől hétfőn és szerdán a szokott időben ismét van személyes ügyfélfogadás, a héten online fogadóórát is tartottunk Inotay Gergely alpolgármester és Molnár Nándor bizottsági elnökkel közösen. Mindig rengeteg kérdés érkezik, ezért jövő hónapban is folytatjuk ezt a fajta kapcsolattartást a lakossággal.

Belülről elkészült a Pannonia-ház felújítása. Júliustól a megújult és kibővített Sajdik- kiállítás rengeteg meglepetéssel várja az ideérkezőket. A Pannonia-ház és hatalmas udvara ad otthont idén nyáron sok hétvégi zenés- és gyermekelőadásnak. Remélem, igazi találkozópontja lesz a váci családoknak és a turistáknak.

Nem telik el hét, hogy ne örülhetnénk egy hasznos civil kezdeményezésnek. A héten a Dunakanyar Szíve Egyesület fogott nagy munkába. Egy régi csónakból látványos virágágyást készítenek a Csónakház melletti területre.

A Városfejlesztő Kft. munkatársai ezen a héten rengeteg helyen tisztították ki a hatalams esőzések miatt eltömődött csatornaszemeket, végeztek útfelfestéseket és javították az utakat. A felázott földre nem mindenhol tudott még rámenni a fűnyíró, de hamarosan utolérjük magunkat a fűnyírással.

Kérem, a családi házak és vállalkozások, cégek és közintézmények tulajdonosait, ill. bérlőit, hogy a járdaszegélyig tartsák rendben az épületük előtti területet. Sok helyen nem vágják a füvet, ezért a városi gondnokok személyesen, vagy szórólapon figyelmeztetik a tulajdonosokat e kötelezettségre. Csak velük együtt tudjuk rendben tartani a várost. Aki nem tudja, vagy akarja ezt elvégezni, kérem, keresse fel a Városfejlesztő Kft.-t, ahol megállapodást köthet erre a munkára.

Matkovich Ilona polgármester ❤💙🎡

MÁJUS 23.

MILYEN LEGYEN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐNK, A FŐTERÜNK ÉS A VÁCI NYÁR?

Péntek délután végre nem online, hanem személyesen vettünk részt egy olyan könyvnek a bemutatóján, amelynek összeállítása még jóval a megválasztásom előtt kezdődött. A munka többször elakadt, de a szerkesztők kitartásának köszönhetően önkormányzati és egyházi támogatással mostanra megvalósult. Gyönyörű kiadvány született a váci keresztekről és történetükről.

A színházi könyvbemutatót hallgatva, átsuhant rajtam az érzés: mennyi meg nem történt pillanat, mennyi elhalasztott élmény, amiket a pandémia miatt vesztettük el. Hónapról hónapra egyre erősebben érzem – és nemcsak egy-egy fontos személy elvesztése miatt – valószínűleg már lehetetlen visszaépíteni a járvány miatt kiesett alapköveket, melyekből Vác kultúrája, közélete, önképe összeállt. Amit megtehetünk: a tartófalakat megóvjuk, mentjük, ami megmaradt, és a fiataljainkkal közösen elkezdünk új alapokat építeni. Túltekintve a városon, remélem, ez igaz az országos közéletre is. A veszteségek ledolgozásában eljött az összefogás, a sokakért való politizálás, és a fiatalok bevonásának az ideje.

Amire országosan is égetően szükség van: Magyarország újraegyesítése. A politika újraértelmezése elhozhatja a második rendszerváltást. A minden korábbinál hamarabb elkezdődött országgyűlési választási kampányban ahelyett, hogy célt tévesztve ledózerolják egymást a riválisok, lehetőség van visszaadni a politika méltóságát, bebizonyítani, hogy a politika a közjó szolgálata, nem pedig a közpénz ellopásának szinonimája.

A hét elején a helyi televízió Nagyító című műsorának vendége voltam. Szóba került a stadion (nem elkészült) felújítása, a (nem elkészült) új focipályák jelenlegi helyzete. Ezekre a TAO-s beruházásokra eddig az önkormányzat, még az előző vezetés alatt 253 millió forint közpénzt költött – hitelből. A törlesztés költsége évente több mint ötven millió forint teher jelenleg is az önkormányzatnak, kiadás a váciak közpénzéből. Beszéltem a főtéri műemléképületek állapotáról, és hogy felkészülten várjuk a Vácnak már megítélt négymilliárdos turisztikai fejlesztési forrás folyósítását.

Állandó komoly kiadás a városnak, amit a főtéri műemléképületekre költünk annak érdekében, hogy eleget tegyünk a műemlékvédelmi kötelezettségnek. Ennél is fontosabb, hogy az építészeti kincseket használható állapotba hozzuk. Ilyen pl. a Görög templom, a főtéren a Curia és az úgynevezett rózsaszín ház épülete, de sok éve felújításra vár a Tourinform iroda épülete is. Talán ez az udvarbelső a legszebb a városban, azonban elképesztően lerobbant állapotban van.

Mint tudják, a kiesett iparűzési adóbevételünk egy részét kompenzálta a kormány egy határozattal. Nos, ha nincs ez a kormánydöntés, akkor ezt a pénzt szabadon használhattuk volna fel az útfelújításokra, az uszoda, a művelődési ház fejlesztésre, és még sorolhatnám… A kormány viszont úgy adta vissza a csonkított összeget, hogy tetszőlegesen kiválasztott az általunk meghatározott sok-sok fejlesztési célból négyet, és mindennemű egyeztetés nélkül eldöntötte, mire mennyi pénzt használhatunk fel. Itt érdemes megjegyezni: nagyon fontos volna Vácnak, ha olyan országgyűlési képviselője lenne, aki érdemben szóba áll a polgármesterrel, és átbeszél vele egy ilyen fontos döntést, mert mindkettőjük számára Vác érdeke az első. Mindazonáltal, mindent el fogunk követni, hogy ezeket a beruházásokat minőségi színvonalon valósítsuk meg, hiszen ezekkel a fejlesztésekkel is gyarapodik a város.

A DMRV vezetőségénél jártunk a héten. Rengeteg „vizes” téma van, amelyekről folyamatosan egyeztetünk. Ilyen a csatorna rekonstrukciók utáni aszfaltozás költségviselése, a felbontások és helyreállítások határidejének betartása, és a szennyvízcsatornák vizsgálatának mielőbbi közös elindítása.

Újabb tárgyalást folytattunk az Irgalmasrend vezetésével a két évtizede a főtéren éktelenkedő „pengefal” megszűntetése érdekében. Elsődleges szempontunk minden tárgyaláson, hogy a város lakói egy valódi közösségi térként használhassák a város főterét, és ide olyan funkciók kerüljenek, amelyek megfelelnek a mai kor elvárásainak.

A Március 15. tér északi végében álló Bécsi kapu egyes részeit már régen ki kellett volna javítani, és megszüntetni a megrongálódott elemek balesetveszélyességét. Most elkezdődnek a munkák. A Bécsi kapuról és egyéb főtéri építményekről hamarosan online kérdőíven kérdezzük meg a lakosság véleményét.

Csütörtöktől a művelődési ház Ablak Galériájában Fekete István fotóművész munkáit láthatják a járókelők. Ajánlom mindenkinek, aki arra jár.

Mint korábbi posztomban olvashatták, hosszas egyeztetés után kiegészült a korábbi városvezetés által megpályázott és megterveztetett Bauer Mihály utcai bölcsőde költségvetése, és a napokban elkezdődhet a kivitelezés. Az épület uniós és állami támogatásból, a hozzá tartozó kötelező közműfejlesztések pedig önkormányzati forrásból valósulnak meg.

Június közepén kezdődik a Váci Nyár programsorozat, amely igen sokszínűnek és színvonalasnak ígérkezik. Ha minden jól megy, nyáron a magasból is megcsodálhatjuk városunk és egyedi természeti környezetünk szépségeit.

A kormány döntése szerint, mostantól nem lesz kötelező a közterületi maszkviselés – figyelem: a közösségi közlekedés járművein és például az üzletekben továbbra is kell védőmaszkot hordani! Reményeim szerint már megtartható lesz a júniusi vásár is. Ugyanakkor keddtől mind a felszíni, mind a mélygarázsban lévő fizetős parkolóhelyek ismét díjkötelesek lesznek.

Lassan kész lesz az első Dunához vezető lépcső falfestése, amelyből többet is tervezünk.

Matkovich Ilona polgármester❤💙

MÁJUS 16.

SOKMILLIÓBA KERÜLT VÁCNAK A SEMMI

Elsőként szeretném elmondani, hogy az idén a korábbiaknál is jobban drukkolok az érettségizők már letudott és még hátralévő sikeres vizsgáiért. Bizonyára nem volt egyszerű dolguk felkészülni a nagy megmérettetésre. Köszönet illeti a pedagógusokat, valamint a szülőket, hogy nagy gonddal és türelemmel segítették őket ebben a hétköznapinak semmikép nem mondható tanévben.

Ez a hét a vizsgálatok, szavazások és egyeztetések jegyében telt. A belső vizsgálatok folytatódnak a korábbi városvezetés által a Harmat Kert Kft.-vel kötött szerződésekkel kapcsolatban, de most a gyanús futball beruházásokról szeretném önöket tájékoztatni. Ugyanis ezeknél is jelentős közpénz költés történt, és a zéró korrupció elvét követjük minden esetben megválasztásunk óta. Ezért is vizsgálja egy általam felkért szakértői csoport hónapok óta a Vác Futball Club Kft. és a Vác Város Labdarúgó Sport Egyesületnek az előző önkormányzati ciklusban juttatott városi források felhasználását.

A történet röviden. A képviselő-testület még Fördős Attila vezetése alatt ítélt meg a kft.-nek 180 millió forintot, az egyesületnek pedig 73 millió forintot két TAO-s pályázat önrészéhez. Az előbbi a stadionfelújításhoz szükséges önrészt fedezte a még ezután is évekig törlesztendő felújítási hitelből, az utóbbi a volt deákvári laktanya területére tervezett futballakadémia két nagyméretű pályájának TAO-s önrésze volt. A beruházások azonban nem készültek el a megszabott határidőre, az önrészre megkapott városi közpénzzel pedig azóta sem számoltak el megfelelően.

Fenti képen az akadémia helye látható, ennyi készült el a 73 millió forintos önkormányzati támogatásból, a stadionhoz pedig még mindig hiányzik a harmadosztályú induláshoz szükséges fedett lelátó, eredményjelző, de hiányoznak a mosdók és a külső kerítés is.

Tudom, hogy rengeteg gyermek jár futballedzésre, ezért is próbáltam sokféleképp segíteni, hogy újabb pályák épüljenek Vácon, de sajnos sem az újabb pályák, sem a fent említett régi beruházások nem haladtak előre. Egyelőre itt tartunk, a folytatásról is hírt adok természetesen.

Ide tartozik, hogy az Iskolavárosban kb. 80%-ban megépült kézilabda csarnok befejezését megválasztásom óta kezdeményezem. Egyszerűen érthetetlen, miért nem éri meg az illetékeseknek befejezni az építkezést, miközben a szérűskerti három középiskolából kettőnek húsz éve nincs saját tornaterme.

Ismét pert vesztett el a kormányoldalhoz kapcsolódó propagandaoldal egy újabb Vácot lejárató írása miatt. Igazából nem is foglalkoznék ezzel a Nagymarosról szerkesztett valamivel, ha nem az önkormányzat egyik alkalmazottjáról állítottak volna valótlanságot. Mivel sajnos kezd elharapózni a Vác nevét viselő egyes közösségi oldalakon, hogy már nem csak a helyi politikusokat, de a dolgozókat is lejáratja néhány, politikai hátszéllel megtámogatott firkász, a leghatározottabban visszautasítom, hogy önkormányzati dolgozók is politikai kereszttűzbe kerüljenek. Ennek érdekében elérkezett az idő, hogy megtegyük a szükséges intézkedéseket.

Önök és a Vácnak drukkoló ismerőseik ezen a héten közel harmincezer szavazatot küldtek egy biztosító társaság okoszebra felhívására. Nem kívánom taglalni, hogyan és miért alakult ki az eredmény. Én ezúton is köszönöm a váciak összefogását, a szavazók lelkesedését. Kitaláljuk, hogyan valósítsuk meg ezt a bizonyítottan fontos lakossági igényt. Mivel a Földváry téri zebra nem városi, hanem állami úton van, ezért először egyeztetnünk kell a Közúttal. Egyébként, hogy valami jó hírt is mondjak, Vác idén nyert egy okoszebra pályázaton (Honvéd u.-Kosdi u.-Pálffy u. kereszteződés), amelynek a szerződés szerint, júliusig meg kell valósulnia.

Elérkeztünk a Bauer Mihály utcai bölcsőde megvalósítási szakaszába. Az eredeti pályázatot még az előző városvezetés nyújtotta be, és választotta ki a vitatott helyszínt, ahol megépül. Nekünk dönteni kellett, vagy elengedjük a kapott pályázati pénzt, vagy megépítjük az amúgy hiánypótló bölcsődét. Miután a minisztérium befogadta kérésünket a beruházási költség megemeléséről, a megépítés mellett döntöttünk. A beruházó nyílt közbeszerzésen nyerte el a munkát, és várhatóan még ebben a hónapban felvonul a helyszínre. Az építkezés a szükséges közműátalakítások miatt nem lesz túl egyszerű, de mi azon leszünk, hogy a legkevesebb kellemetlenséget okozzák a munkálatok.

Persze egy városvezetőnek sokszor kell olyan döntést is hoznia, amikor tudja, hogy az nem a tökéletes megoldás, ám hasznára lesz a városnak. Számomra mindig ez utóbbi az irányadó. Ezért örültem annak, hogy az önkormányzati megszorítások ellenére Vác visszakapott 400 millió forintot. Ez az elvett pénznek csak egy része, és meghatározta a kormány, hogy mire költhetjük, de ebből megújulnak az óvodák, és nem ázik tovább a régóta lyukas tetejű városháza. Az uszoda és a művelődési ház is nagyon rossz állapotban van, az útjainkról nem is beszélve, de most olyan világot élünk, hogy úgy kell a város javát szolgálni, ahogy engedik. Ebből a helyzetből ennyit tudtunk kihozni. Tovább írom a megkereséseket az illetékes minisztériumoknak a többi szükséges fejlesztés ügyében. És ha tényleg igaz a hír, hogy az óvodákat és a bölcsődéket is átveszi az állam az önkormányzatoktól? Manapság minden megtörténhet hatalmi szóval, az önkormányzatok megkérdezése nélkül, de bízom benne, hogy jobb idők jönnek, és ez nem így lesz. Amit ígérhetek, az épületek felújítását mi fogjuk levezényelni, és azok minőségi színvonalon készülnek majd el.

Végül, de semmiképp nem utolsósorban, folytatódtak a civil virágosítási és komposztáló telepítési munkák. Ezúttal Deákváron két helyszínen, valamint az Árpád Fejedelem Általános Iskolában alakultak újabb zöld szigetek.

#tisztaváros #tisztagazdálkodás

Matkovich Ilona polgármester❤💙

MÁJUS 09.

KÖZÉPPONTBAN A SPORT ÉS AZ ÓVODÁK

A hét legfőbb híre, hogy volt eredménye a rengeteg egyeztetésnek. Vác azon városok közé tartozik, amelyek, ha nem is kapták vissza a kormány által váratlanul elvett költségvetési bevétel teljes összegét, a kiesett forrás 75%-át visszakapta, meghatározva a fejlesztéseket. Három óvoda és a Városháza tetőszerkezetének cseréjét fogjuk elvégezni a közel négyszázmilliós kompenzációból. Jelen helyzetben ennyit sikerült elérnünk. Elégedett vagyok, hiszen bármerre nézünk a városban, rengeteg út, épület, közintézmény szorul felújításra, ezt a pénzt is úgy fogjuk felhasználni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. Az önkormányzat idén több óvoda felújítását kezdte el, ebből az összegből azonban bővülni fog a Sirály és az Újhegyi úti óvoda, valamint megszűnik a Kölcsey utcai óvoda vízesedési gondja. Olyan mértékű fejlesztésre kerül sor az óvodákban, amire sok éve nem volt példa. És nem utolsó sorban megszűnik a Városháza hatalmas tetőszerkezetének állandó beázása.

Szerencsére számos jó hírről tudok beszámolni. Az Önök szavazataival egyelőre első helyen állunk a Generali okoszebra szavazáson. Ha nyerünk, akkor idén két okos zebra valósul meg Vácon. Úgyhogy még nem késő, hétfő éjfélig szavazhatnak!

Lassan végére ér a gyalogos átkelőhelyek újrafestése, valamint jövő héten elkezdődik a kerékpár pumpa pálya előkészítése a Duna-parton. Csak egyszer láttam használatban ilyen pályát, de amikor kiderült, hogy lehet rá pályázni a helyi kerékpárosok hamar meggyőztek, hogy a városban kellene egy hely, amely kiszolgálja e sportág szerelmeseit.

Mint láthatták, a főtéri „zöld ház” tetőzetének felújítása elkezdődött. Ez történelmi pillanat, hiszen a következő száz évre épül újjá. Fontos, hogy minden a legjobb minőségben készüljön, erre nagyon odafigyelünk. Közben folyamatosan írjuk megkereséseinket az illetékes minisztériumokba, az országgyűlési képviselőnek, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. Ha megnyitnák végre a Vác turisztikai fejlesztésére megítélt négymilliárd forintos keretet, akkor nem csak saját forrásból készülhetne el ennek a nem mindennapi épületnek a külső felújítása –mert nekünk ennyit sikerült rá összespórolni –, hanem olyan funkcióval tölthetnénk meg, amely a városlakók életminőségét javítaná. Alkalmas lenne közösségi háznak, de romantikus esküvői helyszínnek is.

Ígéretünk szerint, elkezdtük a Dunához vezető lépcsők rendbetételét. A Rév köz egyik házfalát már festik Garay Norbert tanítványai. A többi falfelületet pedig virágok díszítik majd. A munka részben civil felajánlásból, részben önkormányzati segítséggel készül. Amennyiben sikeres lesz a kezdeményezés, újabb lépcsősor kicsinosítására is sort kerítünk.

Joggal kérdezi számos követőm – hiszen országosan már több országgyűlési képviselőjelölt bejelentette indulását -, hogy mi a helyzet Vácon. Én konkrét névvel még nem szolgálhatok, hiszen ez az országos politika dolga, viszont túl vagyunk egyeztetéseken, és sokat elemeztük: milyen a jó országgyűlési képviselő. Először is szeretnénk, hogy váci legyen, hiszen Vác ennek a választókörzetnek a központja, mégis több mint tíz éve nem adott országgyűlési képviselőt. A legfontosabb azonban, hogy legyen benne tisztelet az emberek iránt, ne kiszorítson, hanem befogadjon, ne a politikai térfoglalással foglalkozzon, hanem indítson el a választókörzet, benne városunk számára hasznos folyamatokat. Elsőre ennyi, de hamarosan beszélgetünk erről még eleget.

A héten koreai befektetőkkel tárgyaltam. A Samsung gyár közelsége miatt már megkeresték az önkormányzatot kínai és most koreai befektetők. Ezek a cégek a Samsung gyár fő termékcsoportjához kapcsolódó munkát végeznének. Mindkét céggel részletesen beszéltünk a környezetvédelmi előírások betartásának fontosságáról. Vác közlekedési és földrajzi szempontból is kiváló helyszín a kisebb-nagyobb vállalkozások számára, amelyek így a város adófizetőivé válnak.

A temetővel kapcsolatban kérem még a türelmüket. Mint előző beszámolómban megírtam, a temető egyházi részének gondozását hosszas egyeztetés után átvette az önkormányzat. Az eddigi egyházi temető tulajdonosa változatlanul az egyház. Bevallom, nem voltunk felkészülve akkora munkára, mint amit ennek a hatalmas területnek a gondozása megkíván, merthogy a kertészeti részlegünk egész héten füvet nyírt a városban. Megkezdtük a temetőben a szemét elszállítását, de legalább két hét lesz, mire eljutunk odáig, hogy rendezettebbé tegyük a területet. A temetőben régóta vízszivárgás van, ami szintén bonyolítja a helyzetet, ezt azonban csak a tulajdonos egyház derítheti fel, és javíttathatja ki.

Olykor megdöbbent, hogy van olyan képviselőnk, aki nagy magabiztossággal rendre félretájékoztatja a nyilvánosságot. Most az összeesküvéselméletekkel, és a téves információk sorával nem rabolom az idejüket, tájékozódhatnak róla az önkormányzati oldalakon. Viszont a jelenlegi önkormányzat korrupciómentes működésére ismét szeretném felhívni a figyelmet. Az, hogy az önkormányzatnak a korábbiakhoz képest jóval kiegyensúlyozottabb és biztonságosabb a működése, a jogszerű gazdálkodás eredménye. Számos fiktív szerződést megszűntettünk, az intézmények költségvetését észszerűsítettük, nincsenek alkalmi kifizetések teljesítés nélkül, minden megbízás beszerzés ill. közbeszerzés útján nyerhető el. A képviselői illetmények kevesebbe kerülnek, mint korábban.

Polgármesterként elsősorban a 2019. október 13-a utáni közpénzek hatékony felhasználása a felelősségem, de egyelőre rengeteg időt töltünk a korábbi lezáratlan ügyek felderítésével. A Harmat Kert Kft. megbízásainak kivizsgálásával még nem végeztünk. Közben azonban elkezdtük a befejezetlen stadion és egy szintén befejezetlen focipálya építés körülményeinek kivizsgálását is. E kettőre 253 millió forintot biztosított az önkormányzat, melynek nagy részére hitelt vett fel a város, és most is fizeti a törlesztést. Mindeddig egyik beruházás sem fejeződött be. A korábban pályázati és önkormányzati pénzből készülő csónakház megépítését már a mostani városvezetés koordinálta. Bízom benne, hogy júniusban használatba is vehetik a vízitúrázók.

Mint az több sajtótermékben is megjelent, Csereklye Károly képviselőt állítólag bántalmazta F. Attila korábbi közéleti személyiség, aki nem mellesleg K. Istvánnal, a KDNP helyi elnökével közösen Rétvári Bence országgyűlési képviselő szórólapjait osztotta. Polgármesterként kötelességemnek tartottam felhívni képviselő urat, és felajánlani a segítségemet. A fizikai erőszak alkalmazása általánosan, de közéleti személyiségek esetében különösen megengedhetetlen. Természetesen megtesszük a szükséges lépéseket az ügy kivizsgálásával kapcsolatban.

#vácmegújul

Matkovich Ilona polgármester❤💙

MÁJUS 02.

A DARU MEGÉRKEZETT, A PÉNZ NEM

Mindvégig a kormányrendeletek betartásával és helyi szigorú védekezéssel kerültük el, hogy Vácon vírusos gócpontok alakuljanak ki. Most azonban úgy látom, a nyitás körül teljes a káosz. A tegnapi váratlan vakcina boom (a váci oltóponton is rengetegen voltak) után már lehet focimeccset tartani maszk nélkül, de koncertet nem lehet. Étteremben a védettségi igazolványt el kell kérni, noha még nem minden beoltott kapta meg, akadozik a kiküldése., A boltokban a maszk kötelező, és szabadtéren is az. Esküvő 10 fő, temetés 50 fő. A parkolás továbbra is ingyenes, bár parkolni szinte lehetetlen a belvárosban. Veszélyhelyzet fennmarad, gyülekezni nem lehet Az önkormányzatok napról napra változó kötelezettségeit most nem részletezem, legjobb tudásunk szerint tesszük a dolgunkat.

Hétfőn kinyit a váci uszoda, ahol SZÉP kártyával és bankkártyával is lehet már fizetni. A részleteket Vác Város Önkormányzata oldalán megtalálják. Fokozatosan nyit a művelődési ház, a könyvtár, a múzeum – kérem, nézzék meg az intézmények oldalán a pontos tudnivalókat.

A héten végre elindultak, vagy már a tervezés végéhez értek olyan felújítási programok, amelyeken sokat dolgoztunk az elmúlt hónapokban.

Megérkezett a daru: az önkormányzat saját költségvetéséből elkezdődött a főtéri zöld ház tetőzetének cseréje. Ez az épületfelújítás része a négy éve elfogadott a Dunakanyar turisztikai fejlesztéséről szóló kormányhatározatnak. Ezen döntés szerint Vác négymilliárd forintból újíthatja meg barokk belvárosát és hozhat létre egy új múzeumnegyedet. Ebből a pénzből a koncepció kialakításra az előző városvezetés 2019-ben 15 millió forintot kapott meg. Azóta viszont sehol semmi, noha több személyes találkozónk volt a pénz fölött rendelkező Magyar Turisztikai Ügynökségnél, és be is mutattam az általunk továbbfejlesztett koncepciót, amely elnyerte a tetszésüket. Pénz helyett a műemlékvédelem milliós bírságot helyezett kilátásba, hiszen a sokéves elhanyagoltság miatt, több olyan épület van a belvárosban, amelyet életveszélyessé nyilvánítottak. Ilyen például a zöld ház. A tetejét és a homlokzatát felújítjuk saját erőből, de berendezni, használni akkor tudjuk majd, ha megkapjuk végre az indokolatlanul visszatartott állami forrást.

Városvezetőként természetesen minden fejlesztés fontos. Ezért is örültem annak, hogy az ezeréves múltra tekintő váci egyházmegye egy másik, évekkel későbbi kormányhatározat alapján állami forrásból felújíthatja a Váci Székesegyházat. Püspök úr levélben tájékoztatta erről önkormányzatunkat. A tájékoztatás szerint, a munkálatok idén május második felében kezdődnek el – feltételezem, ők megkapták a szükséges összeget –, a befejezést jövő év végére tervezik.

Pénteken délelőtt a Nyár utcai óvodában jártunk Inotay Gergely alpolgármesterrel. Nagyon leharcolt állapotban vannak az óvodáink, és már a kezdetekkor elhatároztuk, hogy ez nem maradhat így. Tavaly a Hársfa utcai oviban készült el a mintegy 40 millió forint értékű felújítás. Most újabb négy intézményben történtek kisebb felújítások. Meg kell jegyezzem, hogy a kiváló minőségben elvégzett munka részben vállalkozói felajánlásból valósult meg. Én minden felajánlást megtiszteltetésnek veszek, és a legnagyobb gondossággal kezelek. Itt mondom el, hogy a Virágos Vác Mozgalom is új szintre lépett. Már most április végén számos bejelentést, fotót kaptunk arról, hol szépítettek, ültettek magánszemélyek, egyesületek előkerteket, virágágyásokat. Köszönet mindezért az itt lakóknak.

Aláírtam az ajánlást, amelyet az önkormányzatoknak a kormány számára kellett beküldeni, és amely a hétéves uniós költségvetés városfejlesztési stratégiájának alapjául szolgálhat. Nem tudom, milyen szinten fogják felhasználni az önkormányzati anyagokat, hiszen az Európai Unió előírta az Orbán-kormány számára is, hogy konzultáljon az önkormányzatokkal a forrás elköltéséről, de erre nem került sor.. Pedig Vác esetében nagyon fontos volna, hogy a Duna-part fejlesztés mellett Deákvár és Alsóváros zöld területeit is bővítsük, élhetőbbé tegyük, valamint van néhány olyan intézményünk, melynek állapota a 24. órában van. Ilyen pl. az állandóan beázó művelődési ház, és ilyen a város első számú épületének, a Városházának a tetőzete. Annyi helyen ázunk be, hogy a tanácsteremben már nem várhatott tovább a falak egy részének lefestése, ez persze az igazi problémát nem szünteti meg, hiszen a teljes tetőt le kellene cserélni.

Két olyan téma van, melyek kapcsán sokan érdeklődtek, de hogy ezekről érdemi tájékoztatást adjak, részletesen fel kell göngyölíteni az előzményeket. Az egyik kérdés, hogy valóban lesz-e Duna-híd, és megkérdezik-e erről a váciakat. Most annyit tudok mondani, hogy lakossági fórum biztosan lesz ez ügyben, hiszen nagyon is fontos, hogy mit gondolnak erről az itt élők. A másik téma a tanösvény kérdése. Az online fogadóórán már elmondtam azokat az előzményeket, amelyekről tudok, de ezzel a témával most részleteiben is fogunk foglalkozni, hiszen itt jelentős károk keletkeztek az elmúlt években, ezért hamarosan megkeresem a terület kezelőjét, és meghallgatom, hogyan jutott ilyen állapotba a tanösvény és annak környezete.

Matkovich Ilona polgármester ❤️💙

ÁPRILIS 25.

PARKOLÓ KONTRA ZÖLDTERÜLET – MINDKETTŐRE SZÜKSÉG VAN

Tegnap délelőtt még volt dolgom az irodában, még egyszer átnéztem az Európai Unió Magyarországnak biztosított helyreállítási támogatásához benyújtandó váci kérelmet. Az uniós helyreállítási alap 5800 milliárd forintnyi forrásáról döntenek hamarosan, amihez az önkormányzatokkal kell egyeztetni előzetesen a kormánynak. Ez eddig nem történt meg. Sőt, olvastam, hogy a miniszterelnök a pénteki brüsszeli találkozója előtt azt nyilatkozta, hogy „ami a mai brüsszeli egyeztetéseket illeti, nem akarok én ott igazából tárgyalni semmiről.” Remélem, ennél azért többről lesz szó, hiszen a helyreállítási támogatás nagyobbik fele vissza nem térítendő, és csak az önkormányzatokkal való egyeztetés után hívható le. Ezt a gazdaság helyreállítására kell költeni, amiben igencsak benne kell, hogy legyenek az önkormányzatok által fontosnak tartott fejlesztések.

A főtéren szombaton óriási tömeg volt, visszavonhatatlanul megkezdődött a szezon. A teraszok megteltek, a fák koronája virágba borult. Csodás belvárosunk van. A szökőkutat sajnos még nem lehetett elindítani, a szakemberek elmondása szerint, ez a korábban elmaradt karbantartási munkák miatt van, jövő hétre ígérték az üzembehelyezését.

Nagyon fontos volna, a veszélyhelyzetre vonatkozó kormányzati döntéseket több területen újragondolni. Rengeteg turista érkezett Vácra a hétvégén, ha nem lesz visszaállítva a fizetős parkolás a belvárosban, akkor teljesen ellehetetlenül a városon belüli közlekedés. Emellett nem tartom szükségesnek, hogy a sokszor kihalt utcákon a tavaszi melegben is maszkot kelljen hordani. A forgalmas helyeken, bevásárló központokban, piacon, vásárban azonban egyelőre fontos a viselése. Apropó, vásár. Júniusban már remélem a megfelelő előírások betartásával Vácon ismét lehet vásárt tartani.

Csütörtökön volt a Föld napja. Ismét megköszönöm mindazon váciak munkáját, akik közösségi kezdeményezéssel, civil szervezeteken keresztül vagy épp egyénileg tettek, tesznek környezetünkért. Nagyon sokan vannak és óriási munkát végeznek.

A héten a Városfejlesztő munkatársai megkezdték az egybefüggő füves területek kaszálását a városban. Két nagyteljesítményű traktorral és több kézi fűkaszával mintegy 520 ezer négyzetméternyi zöldfelületet kell rendben tartani. Kérem, az ingatlantulajdonosokat, magánszemélyeket és vállalkozásokat, hogy a járda széléig tartsák rendben az épületük előtti területet.

Szerdán lezajlott az áprilisi képviselő-testületi ülés, amelyre még mindig vonatkoztak a most is érvényben lévő különleges jogrend korlátozásai. Az előterjesztéseket ezért szűk körben, az aljegyző és az alpolgármesterek jelenlétében fogadtam el, természetesen a képviselők és a szakbizottságok előzetes megkeresése után.

Kínai logisztikai cég épül a volt Toperini ipari parkban. A cég vezetőségével a héten a helyszínen találkoztam, ahol bemutatták, milyen termékeket és milyen technológiát akarnak Vácra telepíteni. Terveik szerint a beruházást még idén elkezdik.

Már többször írtam róla, most ismét tájékoztatom Önöket, hogy a ligeti ártéri tanösvény ügyében a sokadik próbálkozáson vagyunk túl. Amikor tavaly ősszel segítséget kértem néhány váci cégtől az ártéri tanösvény újratervezéséhez, rendbetételéhez, akkor kaptam a felvilágosítást, hogy ahhoz bizony nem nyúlhat az önkormányzat, mert az a váci Göncöl Alapítvány tulajdona. Vác egyik legszebb épülete, a Duna-villa melletti volt úttörőház is az alapítványhoz tartozik. Habár az alapítvány különböző forrásokból kapott pénzt az épület felújítására, ifjúsági szállás helyett állítólag jó ideig munkásszálló volt benne, egy része pedig leégett. A most megépült csónakház közelsége miatt jó volna, ha sport és környezeti nevelés céljára ismét alkalmassá válna az épület. A bonyolult tulajdonviszonyok gátolják az előrehaladást, csakúgy, mint a tanösvénynél. A közterület felügyelőket megkértem, hogy tegyenek ki figyelmeztető táblát a tanösvény bejáratához, tudom, ez nem megoldás, de mást egyelőre az önkormányzat nem tehet ebben a kusza ügyben.

Ismét lehet hajózni a Dunán, ma indult az első hajójárat a Dunakanyarban. Az elmúlt évben indított rendszeres járat bemutató sajtótájékoztatóján a Mahart ügyvezetője azt mondta, hogy idén Vácot is be szeretnék kapcsolni a rendszerbe. A mostani idénynyitón pedig ismét elhangzott: az 1000 forintos személyjegy később egy Vác-Visegrád járatra is használható lesz. Reméljük, minél előbb.

Bizonyára olvasták, hogy a Földváry téri posta bezárása miatt a körzet képviselője felvette a kapcsolatot a Magyar Postával. Tudomásom szerint, húszezer főként kell működtetni egy postahivatalt, Vácnak pedig jelenleg 36 ezer lakosa van, a Földváry téri és a deákvári kispostákra azonban nagy szükség van, hiszen sokan nem tudnak gyalogosan elmenni a belvárosba, vagy a város másik végébe.

A héten elkezdték nyolc parkoló építését a Damjanich téren. Idén összesen kb. száz parkolóhely kialakításával készül az önkormányzat. A motorizáció óriásit nőtt a városban az elmúlt években, éppen ezért a veszélyhelyzet elmúltával halaszthatatlan, hogy egy városi lakossági fórumot tartsunk a kerékpáros, autós közlekedés, valamint a parkolók számának növelése, ill. zöldfelület megtartása témában.

Szombaton nagyon sokan hozták el elektromos hulladékukat a Városfejlesztő KFt. udvarára. Immár második éve, hogy a korábbinál olcsóbb rendszerben szervezzük meg ezt az akciót. Tavaly két alkalommal is volt lehetőség a térítésmentes leadásra. Bízom benne, hogy ez is segít abban, hogy végre csökkenjen a környezetromboló illegális hulladéklerakás Vácon és környékén.

Nem közvetlenül váci téma, de nagyon fontos. Olaszországból került elő a humanista magyar történetírás elveszettnek hitt kézirata. Az itáliai szerző Báthory István történetírója volt. Nem tudni, hogy van-e bármilyen leirat a korábban élt Báthori Miklós váci püspök idejéből, de biztosan többet fogunk megtudni Vác reneszánsz korszakáról.

#izgalmashelyenélünk

Matkovich Ilona polgármester❤💙🌳☕️🥀

ÁPRILIS 18.

MEGLEPŐ ADAT – EGY ÉV ALATT 2200-AL TÖBBEN LETTÜNK

Annak ellenére, hogy egész évben követem a munkájukat, mindig tartogatnak meglepő adatokat az éves beszámolók, amelyeket az intézményeinktől kapunk. Vácon 2019-től megfordult a „minden évben kicsit kevesebben vagyunk” folyamat, és berobbant a növekedés. Tavaly 2200 lakóval növekedett városunk lélekszáma! A 36.310 bejelentett lakos száma várhatóan idén tovább fog emelkedni, elindultunk a negyvenezres városok felé. Őszintén szólva, ez büszkeséggel tölt el, megerősíti bennem, hogy jó az irány, amerre haladunk: élhető, szerethető, békés kisváros akarunk lenni a Dunakanyar kapujában. Ugyanakkor ez az óriási növekedés rengeteg új ellátási feladatot is ró az önkormányzatra: óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők válnak szükségessé. Ezért még inkább előtérbe kerül a tudatos várostervezés.

Ennek elmaradása okozhat olyan megoldhatatlannak tűnő problémákat, mint a Felsőtörökhegyi út esete. Az önkormányzat jelen állapotban már csak annyit tehetett, hogy a beruházóval felvette a kapcsolatot, és a folyamatos egyeztetés eredményeként tavasszal öt méter széles szilárd burkolatú út lesz a mostani földes út helyén, valamint – ahogy azt mindenhol megtesszük – ellenőrizzük az újonnan épült társasházak parkolószámát.

Egyáltalán nem kedvelem a háborús narratívát, polgármesterként pedig a város előrehaladása a lényeg, a jogot azonban mindig is fenntartom magamnak, hogy kritikát gyakoroljak akkor, ha úgy látom, hogy a váciak hátrányt szenvednek az országos, vagy uniós pénzek elosztásakor.

Miként most, a Helyreállítási Alap Magyarországra jutó 5800 milliárdos felhasználásakor. Ez az összeg a magyar emberek, a magyar gazdaság talpraállítását hívatott elősegíteni. A felhasználás egyik feltétele, hogy a kormánynak egyeztetnie kell az önkormányzatokkal. Az uniós előírás ellenére, az egyeztetés a kormány és az önkormányzatok között elmaradt. Enélkül született meg egy többszáz oldalas anyag, amelyet már közzé is tett a kormány. A hatalmas adóelvonások után újabb pofon az önkormányzatoknak, és rajtuk keresztül a magyar embereknek, hiszen csak a Váctól elvett hatszázmillió! forintot mind fejlesztésre használtuk volna, most pedig anyagi gondot jelent egy játszótér felújítás is. Annyi biztos, ez a forráselvonás példátlan a magyar demokrácia történetében. Vácon rengeteg felújítás időszerű: elhasználódott az úthálózat, a történelmi belváros számos épülete, középületeink, benne az óvodák, bölcsődék, művelődési ház megújítására van szükség.

A nagy fejlesztéseket nem lehet önkormányzati költségvetésből megvalósítani. Ezért is fontos az önkormányzat és a kormányzat (a mindenkori országgyűlési képviselő) támogató hozzáállása, együttműködése. Nem rajtunk múlt, hogy ez eddig elmaradt. Nem telik el hét, hogy ne írnék az országgyűlési képviselőnek, vagy valamelyik minisztériumba levelet a Vácnak már korábban megítélt, de mindeddig hozzá nem férhető négymilliárdos turisztikai fejlesztési forrással kapcsolatban. Ehhez a mostani városvezetés minden lehetséges szakmai anyagot elkészített. Leginkább egy semmitmondó levél érkezik csupán ezekre. Én azonban nem adom fel, ez a város, a város lakói megérdemlik, hogy jobb körülmények között éljenek. Ezt meg kell értenie a kormányzatnak is.

Bízom benne, hogy a kórházfelújítási terv végre valóban megvalósul. Még 2017-ben ígérte meg a kormány, hogy a váci kórházban komoly fejlesztés történik. Mostanra ott tartunk, hogy megkötöttük a szükséges tervezői szerződést, javaslatokat fogalmaztunk meg. A héten az állam által megbízott tervezőkkel egyeztettünk. A rekonstrukció során többek között elbontják a mostani szakrendelőt, a nővérszállót és persze a bejáratnál éktelenkedő betontorzót. Mi a betegek érdekében fogalmaztunk meg további észrevételeket: megfelelő számú parkoló legyen, mind a közös kórházi és rendelői, mind a különálló sürgősségi részleg bejáratához közel legyen taxiállomás és legyen mód rövid idejű autómegállásra is.

A beruházásokhoz terveket kell készíteni természetesen. Most az idei városi pénzből kigazdálkodható fejlesztések tervezésének finisében vagyunk. A Márvány-tér, a Budapesti főút egy szakasza, a Horgásztói út, a Rádi út egy szakasza, új parkolók, kerékpárpálya építés áll előttünk a következő hónapokban. A Deákvári KRESZ-park is folyamatosan megújul. Van már közvilágítás, sportpálya lesz a feltöredezett aszfaltos területen, visszakerül egy pingpongasztal is, és meghosszabbítjuk a játszótér kerítését, valamint hamarosan lesz nyilvános WC.

Biztosak vagyunk benne, hogy az idei nyár más lesz, mint a többi, ezért találtuk ki a művészeti csoportok támogatását, amely pályázatra várakozáson felül sok jelentkezés érkezett. A városvezetés döntése az, hogy idén nem lesznek tömegrendezvények Vácon, azonban egész nyárra szervezünk programokat, senki nem marad szórakozás nélkül.

Mindeközben haladnak a munkák. A Városfejlesztő munkatársai a tavaszi nagytakarítás során végig takarítják a Duna-partot, a forgalmas utak útszegélyeit, a játszótereken a munkálatok lassan befejeződnek, új zászlók kerültek Deákváron a Vörösmarty téri megkopott zászlók helyére, a Damjanich téren nyolc parkolóhely készült el, a Széchenyi utcában a díszburkolatok javítása, cseréje zajlik, de ott még rengeteg munkánk lesz.

Aggasztó, hogy a Földváry téri posta hetek óta zárva tart. A központi postán állandóan óriási sor áll. A deákvári posta pedig nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket. Az áldatlan állapot miatt levéllel fordultunk a Magyar Posta igazgatósághoz, a három érintett körzet képviselői, Jess Kinga, Fehér Zsolt és Molnár Nándor pedig egyeztetést kezdeményeztek a váci postavezetővel.

Az alsóvárosi temető egyházi részének gondozását hosszas egyeztetés után átvette az önkormányzat az egyháztól. Az állapotok nem szívderítőek. Most a régóta tartó csőtörés megoldása és a felhalmozott rengeteg szemét eltüntetése a legfontosabb, megoldandó feladat.

Az önkormányzat a Volánbusszal egyeztetett annak érdekében, hogy hétfőtől minden városrészből meg tudják busszal közelíteni a szülők és gyermekek az oktatási intézményüket. Bővítjük a járatszámot, mely segítségével reggel a deákváriak a körjárattal minden városrészhez el tudnak jutni. Azzal a körjárattal, amely eddig is kiszolgálta a lakótelepek közötti rendszeres kapcsolatot és biztosította a kórházhoz és az oltóközponthoz történő utazást. Ez eddig is így volt, és a továbbiakban is így marad.

Matkovich Ilona polgármester❤💙

ÁPRILIS 11.

ZÖLD FORDULAT – ELKEZDŐDÖTT VÁCON IS

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki korábban és ezen a hétvégén is kijött valamelyik váci helyszínre, és szemetet gyűjtött. Külön köszönet a kezdeményezések szervezőinek, a helyi természetvédőknek. Örülök neki, hogy sokféle módon zajlik Vácon a zöld fordulat. A város tisztábbá tétele mellett civilek az önkormányzattal egyeztetve virágosítanak, fásítanak.

A Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület tagjai és barátai a kisváci forduló beültetése után most a helyi védettség alatt álló váci Kálvária-dombon takarítottak, és itt végzik a mozaikos kaszálást. Ennek lényege, hogy kaszáláskor nagyobb gyepfoltokat hagynak, amelyeket csak párhavonta kaszálnak. Ezt a módszert számos nagyváros alkalmazza azért, hogy a beporzók száma és a madárállomány is növekedésnek induljon.

A Városfejlesztő Kft. munkatársai egész héten a Duna-parti erdős ártéri területen dolgoztak a Duna-part a Csónakház és a Gombás-patak között. A terület méltatlanul elhanyagolt hosszú ideje, mi pedig azt ígértük, hogy minél több zöld felületet megújítunk. A területet hangulata alkalmassá teszi, hogy a helyieknek és a városunkba látogatóknak egyaránt minőségi kikapcsolódási lehetőséget nyújtson. Egyelőre 20.000 négyzetméteren dolgoztak a Városfejlesztő munkatársai, de haladunk ezzel tovább. Az ösvények járhatóvá tételéhez szükség van fűkaszálásra, a gyomnövényzet irtására, valamint az ott levő gallyak vágására, elszállítására is. A Duna-part az egyik legnagyobb kincsünk, és ebben a járvány sújtotta időszakban különösen fontos számunkra, hogy minél több szabadtéri területet tegyünk használhatóvá a váciak és az idelátogató turisták számára.

A héten folytatódott a játszótéri eszközök megújítása, lassan elkészülünk ezzel a hatalmas munkával. Bízom benne, hogy idén lesz anyagi lehetőségünk néhány új játszóeszköz beszerzésére is. Többek között erről egyeztettem Tótváradi-Nagy Bence képviselővel a deákvári játszótéren. Úgy tűnik, sikerült végre olyan vállalkozót találni, aki a régi buszmegállót rendbe tette, és a nyilvános WC-t is nyitja reggel és zárja este. Remélem, megoldódik ezzel a játszóteret használó kisgyermekes szülők problémája. De természetesen nem ez lesz az egyetlen változás. A tervek szerint, hamarosan kosárpalánk kerül a hátsó, betonos területre, és egy pingpong asztalt is kihelyezünk a sportolni vágyók számára.

Egyébként, csomagolásmentes bolt is nyílt múlt héten a városban.

Észrevették: csupa tavaszi témáról írtam ma? Talán, mert sokat járok a városban, és megfog a szebbnél szebb helyek tavaszi hangulata. Az életben annyi jó dolog van, a világon annyi a szépség, nekünk azonban itt van dolgunk. Ezekkel az önkormányzati és közösségi munkákkal, fejlesztésekkel haladunk az erősebb polgárosodás és városiasodás felé. Egyszer azt mondtam, szeretném, ha Vác egy osztrák kisvároshoz hasonlítana. Akkor természetesen a rendre és tisztaságra gondoltam elsősorban, de mindehhez szükség van arra, hogy a város polgárai ne aprócska mikrovilágokba zárva éljenek, hanem legyenek öntudatosak, bátrak, ugyanakkor tartsák be a szabályokat. Annyi kedves, kíváncsi, tájékozott, nyitott gondolkodású, segítőkész ember él itt. Történelmi kor ez, meggyőződésem, hogy a járvány csitulásával minden másképp folytatódik. Mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy átérezhessük újra, micsoda erő van egy harmincnégyezres város közösségében.

Ezúton is gratulálok Galambos Péternek, aki a mai Európa-bajnoki döntőben megismételte két évvel korábbi sikerét és nagy fölénnyel lett újra evezős kontinensbajnok!

A szűrőbuszok jövő héten is szerdán és pénteken találhatók kint a Duna-parton.

Matkovich Ilona polgármester❤💙🥇🌳🐞

ÁPRILIS 4.

SOSEM VOLT ILYEN FONTOS, HOGY REND LEGYEN

Erős volt a hétkezdés. Hétfőn az elmúlt közel másfél év levélváltásai után immár második alkalommal tartottunk személyes megbeszélést a Városházán a Betegápoló Irgalmasrend bécsi legfelsőbb vezetésével. Ismét az Irgalmasrend tulajdonában lévő, a Főteret több évtizede csúfító foghíjtelek és balesetveszélyes pengefal ügye miatt találkoztunk. Újból megállapítottam, hogy Bécs messze van Váctól, ezért korábban az Irgalmasrend – talán kellő információ híján – nem ismerte a valódi helyzetet és a váci polgárok azon akaratát, hogy végre rendeződjék Európa egyik legszebb barokk terén ez a méltatlan állapot. Szükség lesz több egyeztetésre, erről folyamatosan hírt adok. Nagyra értékeltem az Irgalmasrend nyitott hozzáállását. Április végén videókonferencián folytatjuk a megbeszéléseket.

A Városfejlesztő Kft. munkatársai a héten befejezték a tavaszi fametszést, jövő héttől már elkezdik a fűnyírást a zöld területeken. Külön köszönet nekik, hogy a Duna-parton és a belvárosban, ahol egész héten nagy volt a tömeg, folyamatosan takarítottak és fertőtlenítettek a nagyobb játszótereken is. Több városrészből jelezték, hogy rengeteg szemetet leraknak a szelektív hulladékgyűjtők mellé. Eddig minden hétköznap volt ürítés, a jelzések hatására azonban megváltoztattuk a rendet, és vasárnap is lesz ürítés.

Az elektromos hulladékgyűjtést április 10-re terveztük, de a járványhelyzet miatt későbbre tettük. Most április 24-ét hirdettük meg, de elképzelhető, hogy még két héttel kell halasztani a begyűjtést.

A Magyar Közúttal már korábban egyeztettünk a hozzájuk tartozó Csányi körút tavaszi nagytakarításáról. A héten el is végezték a munkát, bízom benne, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy a városban csökkenjen a porkoncentráció. E célból a saját főbb útvonalainkon locsoltunk is, de mindez nem helyettesít egy kiadós tavaszi esőt.

Az alsóvárosi képviselők írásban keresik meg választókörzetük lakóit, véleményük szerint szükséges-e a két alsóvárosi sárga körforgalom. Fontosak ezek az egyeztetések, hiszen rengeteg kisebb-nagyobb fejlesztés előtt áll a város. A közpénzből megvalósuló változtatások, beruházások pedig a városlakók többségének érdekében kell, hogy történjenek.

A húsvéti ünnepek bizonyára mindenkinél másképp telnek, mint korábban. A városvezetés változatlanul az itt lakók, illetve a hozzánk érkezők egészségének megóvását tartja elsődleges feladatának. Mivel tud az önkormányzat hozzájárulni ehhez? Biztosítja az egészségügyi, szociális- és oktatási intézményei biztonságos működését: folyamatos fertőtlenítés, dolgozók tesztelése, járvány alatti protokoll kidolgozása, távolságtartás feltételeinek megteremtése. Tisztán tartja a város játszótereit, közparkjait, a rendőrséggel együttműködve ellenőrzi a kötelező maszkviselést. A Jószomszéd hálózaton keresztül ellátja, illetve sürgős esetben segítséget nyújt a nehéz élethelyzetbe került polgártársainknak. Egyszóval, rendet tart ezekben a nehéz hónapokban. Ez most mindennél fontosabb.

Szeretnénk Önöket kicsit felvidítani, ezért színes installációkat, játékokat helyeztünk el a Főtéren, amelyek egy hónapig maradnak itt. Jó szórakozást kívánok hozzá. De ne feledjék: az előírások betartása most minden korábbinál fontosabb kötelességünk: egészségünk, életünk megóvás érdekében!

Matkovich Ilona polgármester❤💙

MÁRCIUS 28.

ELŐREHOZOTT OLTÁS A PEDAGÓGUSOKNAK

Van, amikor hangosan és határozottan kell felszólalnunk a számunkra fontos ügyekért. Számos önkormányzat jelezte a kormány felé, hogy hiába igyekeznek helyben csökkenteni a megbetegedések gócpontjait, ha az iskolákban, bölcsődékben és óvodákban dolgozók beoltását nem hozza előre a kormány. Egy bölcsődében pl. nem lehet távolságot tartani. A váci bölcsikben is felütötte fejét a vírus, hiába voltak a szigorú megelőző intézkedések. Gulyás Gergely most bejelentette, hogy végre megszervezik a pedagógusok, bölcsődei és óvodai dolgozók előrehozott oltását! Ez sokat fog segíteni abban, hogy a munkatársak félelem nélkül dolgozhassanak.

A hétvégén rengetegen voltunk kint a szabadban a szeles idő ellenére. Mindnyájunknak szükségünk van friss levegőre. Bizonyára olvasták, hogy a nyitást leghamarabb április második felében tervezik, gondolom, abban az esetben, ha csökken a megbetegedések száma. Ezen a héten komor számokkal kellett szembesülni: Magyarország a halálozások tekintetében első helyen állt az egész világon, egymillió főre vetítve. Habár Vácon rendezetten folyik a beoltás, és heti háromszor álltak rendelkezésre szűrőbuszok, valamint a köztereket folyamatosan takarítjuk, fertőtlenítjük és kötelező a maszkviselés, mégsem vagyunk kivételek. Egyre növekszik közvetlen környezetemben a megbetegedések száma, és nehéz leírnom, de a halálesetek száma is. Eljutottunk odáig, hogy lépnie kellett a városnak a halottasház és a hűtőkapacitás dolgában, mert kezdett tarthatatlanná válni a helyzet. Évtizedek után végre megnyugtató megállapodás született a temetői szolgáltatások ellátásának módjáról.

Keressük a kiutat abból a csapdából, amibe a világjárvány miatt esett a kulturális élet az egész világon. Közösségi élmény nélkül, sivár az élet. Ma még nem látszik, hogy mikor nyithatnak ki a színházak, mikor lesznek koncertek, olyan rendezvények, ahol az előadóművészek produkcióit közösen élvezhetjük, de arra bizonyára már a nyáron is lesz mód, hogy kisebb pódiumokon megmutathassák magukat a váci művészek! Úgy tudunk ebben segíteni nekik, hogy pályázatot írunk ki az egyéni és a kisebb vagy nagyobb csoportoknak, azért, hogy elkezdhessék a szervezést, hogy felmérjék, mibe érdemes belevágniuk. Arra készülünk, hogy a Városháza udvarán, illetve a Pannónia Ház udvarán rendszeresek lesznek nyáron az ilyen programok, lényegében folyamatos lesz a városban a kulturális kínálat és a helyi művészek megmutathatják magukat az érdeklődő váciaknak.

A Városfejlesztő Kft. munkatársai elkezdték a városban a tavaszi munkálatokat. Sok utcában takarítottak, gallyaztak, majd a ledarált gallyakból előállított darálékkal beszórták a fák kazettáit, megvédve azokat a gyomosodástól. A Városfejlesztő Kft. eszközparkja egy benzinmotoros seprőgéppel bővült. Márciusban kiemelt figyelmet fordítottunk a város területén található játszóterek játszóeszközeinek javítására, festésére. Bízom benne, hogy idén új játszóeszközökkel is gazdagodik a város pályázat útján.

A héten részletesen egyeztetettünk szakemberekkel a 2021-2027 éves uniós költségvetés önkormányzatokra vonatkozó lehetőségeiről. Az uniós tagországok számára nyújtható keret minden eddigit meghaladó mértékű, 1,8 billió EUR támogatás nyújtását teszi lehetővé. A támogatások egyrészt a Covid19-világjárványból való kilábalást, másrészt a különböző szakpolitikai területek célkitűzéseinek megvalósítását célozzák. A megfogalmazott elképzeléseink alapján mielőbb rá kell kapcsolódnunk a folyamatra és elindítanunk a tervezési munkákat.

A héten ismét levelet írtam a szakminisztériumok illetékeseinek a konyhai dolgozók és az önkormányzatnál a kulturális területen dolgozók bérkiegészítő támogatása ügyében. Nagyon sürgős lenne ezen dolgozók állami támogatása, hiszen önhibájukon kívül maradtak munka nélkül lassan fél éve, hamarosan azonban ismét szükség lesz a munkájukra. Az önkormányzat idei bevétele csak a helyi iparűzési adó elvétel miatt hatszázmillió forinttal kevesebb a tavalyihoz képest. Ennek ellenére minden dolgozó számára biztosítottuk mindezidáig a béreket. A Gazdasági Alapból meg kellene kapnunk ennek kompenzációját.

Matkovich Ilona polgármester ❤💙🚵🌷🌤

MÁRCIUS 21.

HÉTKÖZNAPI HŐSÖK

„Én egy nagyon szomorú ember vagyok, csak mániákusa vagyok a vidámságnak, és addig nem nyugszom, amíg nevető arcokat nem látok magam körül. De különben is, ma jókedvet csinálni kötelesség, és akkor is nevetni kell, ha sírni szeretnék. Volna egy jó tippem ezzel kapcsolatban. Hozzanak rendeletet, hogy egy hónapig mindenkinek mindent mosolyogva kell csinálni. Meglátnák, milyen más lenne az élet” – mondta egyszer Kabos Gyula színész (a fiatalabbak kedvéért: az eredeti Meseautó, Hyppolit a lakáj filmek főszereplője).

Nos, a mi életünkből hétről hétre jobban hiányzik a vidámság, ugyanakkor egy percre sem adjuk fel a reményt, hogy mielőbb normális(abb) mederben folytatjuk az életet. Pont olyan, mint volt, már sosem lesz, és várost vezetni is egészen másképp kell most és a jövőben is. Erre érthető módon nincsenek előttünk példák. A városvezetők úgy látom, belső iránytűjük szerint, valamint egymással egyeztetve irányítják településüket. Én is így teszek hónapok óta, de azért mindjárt hozzáteszem, hogy az önkormányzat szakembergárdája, valamint az Összefogás frakció képviselői nélkül ez lehetetlen volna. Ezekben a hónapokban derült ki igazán, mit is jelent a bajban összefogni. Mindenki teszi a dolgát, nem állnak le a városrendezési munkálatok, a képviselők is még inkább odafigyelnek a rászorulókra. Az önkormányzat dolgozói közül ill. családjukban is egyre több a megbetegedés, ezért pl. átmenetileg bölcsődebezárásra is sor került. Igyekszünk helytállni a város működtetésében, és a beoltottság növekedésével remélem, folytatni tudjuk a megszokott színvonalon a munkát.

A személyes találkozásokat minimálisra csökkentettük, több hétig főként online és telefonon intézzük a megbeszéléseinket. Készülnek az idei beruházások, fejlesztések tervei. A Márvány térrel kapcsolatos véleményeket feldolgoztuk, ezek és az anyagi lehetőségek figyelembevételével készül el a terv. A Vám utcai óvoda konyha, valamint a főtéri „zöld ház” felújítása is hamarosan megkezdődik. A főtéren terveink szerint idén több épület homlokzata is megújul. A tervezés hónapjai után nyár elején több útfelújítási és vízelvezetési munka is beindul majd.

A művészeti programtervekről ezen a héten egyeztettünk kulturális menedzserekkel. Arra jutottunk, hogy idén túl nagy kockázat volna tömegrendezvényeket tartani, ezért a nyárra kisebb létszámot befogadó programokkal készülünk. A váci művészeket is segíteni szándékozunk azzal, hogy számukra ebben az évben több fellépési, megjelenési lehetőséget teremtünk.

A héten a magyar szabadság ünnepére ismét online emlékeztünk, és a testületi ülés is zárt körben zajlott. Március 15-én (is) arra gondoltam, hogy az elmúlt egy évben hétköznapi hősök születtek. Felsorolni képtelenség, de mindnyájukat, az egészségügyi dolgozóktól a bevásárló központok alkalmazottjain keresztül a városházi ügyintézőkig, én hétköznapi hősöknek tekintem. Idetartoznak a városüzemeltetésben megállás nélkül dolgozók és a civil csoportok is, akik kokárdás szemétgyűjtést szerveztek a városban, vagy a Rózsakert, ill. a Munkácsy park szépítésén fáradoztak.

Ugyanakkor nem hallgathatom el azt a fájó süketséget, amit a kormány és az önkormányzatok között tapasztalok. Számtalanszor és számtalan illetékes helyre megírtam, hogy az iparűzési adó – most már tudjuk – 600 milliós kiesése, a gépjárműadó 115 milliós elvonása, a parkolási díjak, a bérleti díjak kiesése miatt gazdaságilag leamortizált önkormányzatok képtelenek a végtelenségig önerőből fizetni azon dolgozóikat, akik önhibájukon kívül nem tudják a szokásos módon végezni a munkájukat. Egy éve már jeleztem, hogy baj lesz a kulturális szférában dolgozók (könyvtár, művelődési ház, színház, múzeum, levéltár) dolgozók, valamint a konyhai dolgozók (az iskolai bezárások miatt jelenleg egyetlen konyhán kell csak főzni) bérkifizetésével, ennek ellenére nem kaptak mindeddig az önkormányzatok ezen intézményi dolgozók számára bérkiegészítő támogatást. Ez nagy baj, hiszen sokezer, főként női munkavállaló fizetését egyre nehezebb kigazdálkodni, és eljöhet a pillanat, amikor már nem lesz miből.

Eközben látjuk, biztosan önök is olvastak róla, milyen célokra költ a kormány. Ebbe most nem mennék bele, biztosan azok is fontosak, de most a dolgozói bérek biztosításának kellene prioritást kapnia. Nem értem, miért nem értik, akiknek értenie kellene! Tegnap olvastam, hogy a Gazdasági Alapból (amelybe például az önkormányzatoktól elvett gépjárműadók is kerültek) 3,6 milliárdot szétoszt a kormány örökségvédelemre. Azonnal írtam az illetékes minisztériumokba, hogy gondoljanak Vác műemlék épületeinek megmentésére. A négy éve megítélt négymilliárdos turisztikai fejlesztési forrás megnyitására is várunk, ugyanis mi minden feladatot elvégeztünk, amit kormányzati részről kértek.

Jövő héten is folytatódik a szűrés hétfőn, szerdán és pénteken.

#vácélniakar #vigyázzunkegymásra

Matkovich Ilona polgármester ❤💙🌷🌤

MÁRCIUS 14.

EGY ÉVE UGYANEZT KÉRDEZTEM

Amikor felbukkant az oldalam emlékei között a tavalyi bejegyzésem, láttam,, tavaly március 14-én azt kérdeztem, „mikor lesz vége?”

Tavaly ezen a napon még fákat ültettünk a Ligeti tó körül, legalább ötvenen voltunk kint, idén már nem mertük meghirdetni a koratavaszra tervezett Duna-parti kisliget takarítást az ismert körülmények miatt.

Ma is azt kérdezem: mikor lesz vége. Nem tudom. Amit viszont tudok, hogy túl kell élni, mindent meg kell tenni a védekezésért, nem szabad elengedni a gyeplőt. A városvezetés teszi a dolgát, szervezi napról napra a város működését, takarítását, fertőtlenítését, gondoskodik intézményei ellátásáról. Amit mindenki hozzá tud adni a közös védekezéshez: a közösségi szabályok betartása, fegyelmezett maszkviselés, a közterületi csoportosulás kerülése, a családi bevásárlások elhagyása. Folytathatnám a sort, de úgyis tudják önök is. Túl sok személyi, gazdasági veszteség ért minket az elmúlt időszakban. Azonban a városnak élni, működni kell tovább.

Néhány hete beszámoltam a miniszterelnökséget vezető miniszter és a 25 ezer lakos fölötti városok polgármestereinek találkozójáról. Akkor ígéretet kaptunk, hogy lesznek egyenként egyeztetések a városvezetőkkel. A meghívást a második megbeszélésre gesztusként értékeltem, mégis azzal szembesültünk, hogy hiába mondjuk mi el, hogy mit okoznak az elvonások,, működésre nem lesz kompenzáció. A kormány esetleg beruházásban, fejlesztésben segít. Ez csak májusban derül ki, mint mondták. Jól jönne, ha Vácon a kormány segítene, hogy megújuljon a művelődési ház, az uszoda, a strand, az úthálózat, az óvodák. Ugyanakkor ez nem oldja meg a működésből elvett százmilliók hiányát, és nem oldja meg a bértámogatást. A kulturális intézményeinknek, a sportintézményeinknek hónapok óta nincs bevétele, az iskolai konyhákból összesen egy üzemel, a dolgozóknak azonban fizetést kell kapniuk, nem bocsáthatjuk el őket. Ezért kérem kitartóan számukra – különösen most, hogy jelentősen kevesebb a felhasználható pénzünk – a bérkiegészítő támogatást. Egyelőre hiába.

A már megítélt négymilliárdos turisztikai fejlesztési pénz is sokat segítene, hiszen nem kellene a saját költségvetésünkből kifizetni annak a három műemléképületnek a felújítását, melyekre tavaly már műemléki bírság megfizetését helyezték kilátása. Mindhárom épület benne van a turisztikai fejlesztésben, aminek fedezetét kormánydöntés ellenére sem kapunk meg. De ugyanez a kormány megbüntet, ha nem végezzük el a munkát. Hogy van ez? Vajon, ezt nevezhetjük gondos gazdálkodásnak a köz pénzével?

Furcsa örömhír, mert a lokálpatriotizmus erősödésére utal, egyre többen a civil aktivitás részének tekintik, hogy jelezzenek, ha illegális hulladéklerakást látnak. Legutóbb a Václiget és Márialiget Civil Egyesület tagjai csíptek fülön egy komolyabb szállítmányt a Václigetet Sződligettel összekötő útszakaszon. A Csatamező úton is állandó probléma az illegális hulladéklerakás. Azon vagyunk, hogy lehetőleg minden esetet kivizsgáljunk és megtegyük a szükséges lépéseket. Minden lakossági segítséget köszönünk.

A covid19 világjárvány egyik következménye, hogy hónapok óta szünetel az ügyfélfogadás a Városházán. Ezért a közösségi fórumok által népszerűvé vált technikai lehetőséget kihasználva online fogadóórán válaszoltuk meg a hozzánk érkezett kérdéseket, és tesszük ezt a következő hónapban is. Többek között a kérdezők tudni akarták, megújul-e a Vám utcai konyha. Igen, hamarosan elkezdődnek a munkálatok, remélhetőleg az idén el is készül. A közétkeztetésről szóló rémhírekről is kérdeztek szülők, erre ismét azt tudom mondani, ez nem más, mint egyesek politikai akciója, ami a mostani helyzetben különösen szomorú. Mindenki számára Vácon főzik az ételt. A Harmat Kert Kft.-vel kötött szerződésről is kaptunk kérdést, azt szerette volna tudni a kérdező, mennyibe kerül a városnak „ez a harmatkertes történet”. Röviden és tömören: sokba, sőt, rengetegbe. Természetesen minden törvényi lehetőséggel élni fogunk, hogy felgöngyölítsük részleteiben is ezt a történetet. Erről, és egyéb témákról az online fogadóóra rögzített változatában hallhatnak, amely a Facebookon megnézhető.

Tavaly március 15-én a többség bizonyára úgy gondolta – én is reménykedtem benne, hogy a szabadban, közösen ünnepelhetjük a szabadság iránti vágy talán legfontosabb szimbolikus emléknapját. Ehhez képest soha nem voltak korábban ilyen rosszak a friss fertőzési és halálozási adatok, mint ezen a héten. Most a legfontosabb üzenet, hogy akkor leszünk szabadok, ha vigyázunk egymásra. Holnap ismét csak a virtuális térben emlékezhetünk együtt a szabadság váci hőseire.

A távolságtartást, maszkviselést a rendőrség is ellenőrzi, de mi magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy Vácon minél kevesebb helyen alakuljanak ki gócpontok.

Köszönöm, hogy betartják a szabályokat.

Matkovich Ilona polgármester❤️💙

MÁRCIUS 07.

NÉHA MEG KELL ÁLLNI, ÉS KÖSZÖNETET MONDANI

Ugye, emlékeznek: tavaly ez idő tájt lökte be az ajtót a koronavírus nevű hívatlan vendég, majd hirdetett a kormány először veszélyhelyzetet.

Emlékszem, március 15-e vasárnap délután összehívtam a vezetőtársaimat, hitetlenkedve néztünk egymásra, hogy ez tényleg velünk történik, és hogy valaki mondja meg, mit kell csinálni. Hamar rájöttünk, semmi sem lesz már úgy, ahogy addig, és talán ennek gyors felismerése volt a legfontosabb: kezelni a jelent és ugyanakkor nem elengedni a jövő terveit. Most a megoldások kellenek, a miértekre egyelőre nem érünk rá válasz keresni. Az a következő évek feladata lesz.

A rohanásban nem tettem eddig, ezért most megköszönöm az önkormányzat minden dolgozójának ezt az egy évet, amit közösen végigcsináltunk a napi nehézségekkel megküzdve. Sokszor szombatokon értelmeztük a péntek éjjel megjelent új rendeleteket, pár óra alatt kellett felkészülnünk a következő hétre ránk rótt feladatokra. Tudom, mindenkinek az volt a legfontosabb, hogy a megváltozott rendben is működjön a város, hogy kinyissanak az óvodák, legyen étel a diákoknak, a krízishelyzetbe kerülő ember segítséget kapjon, hogy elinduljanak a kukás autók, ahol kell, a közterületeket fertőtlenítsük, hogy legyen erőnk odafigyelni a teendőkre és az emberekre.

Két héttel ezelőtt kórházba kényszerültem, de szerencsém volt: végül háromnapos pihenés lett belőle. Azonban semmi sincs véletlenül. Testközelből láttam a váci egészségügyi dolgozók helytállását, türelmét, bátorságát. A legnagyobb elismerés hangján mondok nekik köszönetet a munkájukért, mindannyiunkért és magamért is. (A rakott kelkáposzta is remek volt.)

Az önkormányzat legfontosabb feladata az elmúlt évben az volt, hogy elérjük, ne alakuljon ki kezelhetetlen gócpont az idősotthonokban, az óvodákban, a munkahelyeken, hogy a váci háziorvosokat és az önkormányzati intézményeket ellássuk a szükséges védőfelszereléssel. Köszönet az Országos Mentőszolgálatnak, hogy amikor jeleztük, Vácon nagy szükség van tesztelésre, sűrítették azt. A jövő héten már nem csak a hétvégén, hanem kedden és csütörtökön is tudnak covid-tesztet csináltatni.

A kiskereskedőknek igyekeztünk segíteni bérleti díj elengedéssel, a bajbajutottaknak, az egyedül élő időseknek, a sokgyermekes családoknak a szociális ellátórendszerünkön és a Jószomszéd Hálózaton keresztül tettük ezt.

Itt külön köszönet mindenkinek, aki segített a múlt vasárnap éjjel leégett ház lakóinak, hogy másnap már emberi körülmények között lakhattak az önkormányzat által kiutalt vis major lakásban.

Szerencsére csak kevesen nem értették meg, hogy ezeket a megváltozott időket sikeresen túlélni csak a közösség erejével lehet. A „minél rosszabb Vácnak, annál jobb nekünk” elvét követő néhányak a legnagyobb bajban indítottak hadjáratot a közétkeztetést évek óta magas színvonalon végző váci konyhások ellen, veszélyeztetve ezzel a váci diákok ellátását, ugyanis több konyhást konkrétan vissza kellett könyörögni a méltatlan támadások miatt. Természetesen elindítottam a szükséges vizsgálatot, de ezzel is rengeteg értékes idő ment el. Most dióhéjban csak annyit: minden alantas híresztelés ellenére a váci általános iskolások – ugyanúgy ahogy korábban – a váci általános iskolákban főzött ételt eszik. A váci középiskolás diákok részére pedig az Apor Vilmos Főiskolán főz a szolgáltató, aki évek óta több váci oktatási és egyházi közintézményt lát el. Tehát, minden óvodás és diák helyben főtt ételt kap Vácon!

Az igazán jó várospolitika már rég nem a presztízsberuházásokról szól, hanem az emberekről: arról, hol legyenek új kerékpárutak, hogyan javítsunk a levegő minőségén, mit tegyünk a kisgyermekes családokért, milyen sportolási lehetőségek kerülhessenek a Duna-partra, hogyan kapcsoljuk be a külterületek lakóit a város vérkeringésébe, hogyan újuljon meg az évek során rozsdaövezetté változott volt laktanya. A héten elkezdtük az egyeztetéseket a váci Duna-part megújulásáról. Akinek fontos Vác, annak az első helyek egyikén van a vízpart lehetőségeinek kiaknázása. Hamarosan megkérdezzük Önöket is az elképzeléseikről.

Habár változatlanul nincsenek meg a bevételi sarokszámok, és az adóelvonások miatti egyeztetés a kormánnyal még nem zárult le, mivel mást nem tehettünk, így fogadtuk el a költségvetést. Minden felhasználható forintot fejlesztésre fordítunk. Teljes egészében megújul a Vám utcai óvoda konyhája, amihez 50% pályázati pénzt használunk fel, a másik felét pedig az önkormányzat fizeti. Több útfelújítás tervezése már zajlik, és a Márvány tér felújításának tervei is hamarosan teljesen elkészülnek.

A kommunális adó csekkek már kimentek, és akik korábban nem voltak bejelentkezve, most kaptak értesítést arról, hogy nekik is fizetniük kell a kommunális adót. Megértve a helyzetüket a Kormányhivataltól kértem állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy a pandémia miatt ne kelljen az adótörvény szerinti öt éves visszamenőlegességet alkalmazni velük szemben. Az írásos állásfoglalásra még várok, de szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen esetben a polgármester nem adhat általános felmentést, az adótörvény szerint kell eljárni. Ezért kérem azokat, akiket érint, hogy vegyék igénybe a mellékelt levélben megküldött lehetőségeket, és szükség esetén hívják a megadott telefonszámok valamelyikét. Minden egyes ügyet egyedileg fogunk kivizsgálni, és amennyiben módunk van rá, könnyítést adunk.

Látszólag a váci mindennapoknak nem sok köze van ahhoz, hogy a Fidesz kilépett az Európai Parlament Néppárti frakciójából. Pedig nagyon is van. Itt most nem bocsátkozom politikai elemzésbe: az évek óta tartó vita a néppárti képviselők túlnyomó többsége szerint a jogállami működésről, a független bíróságról, ügyészségről, médiáról és az uniós pénzek felhasználásának ellenőrizhetőségéről szól.

A mi esetünkben a kulcsszó: az uniós pénzek felhasználása. Már eddig is keserű tapasztalásaink vannak arról, hogy az önkormányzati választási eredmények alapján a kormány durva különbségeket tesz a központi pénzek visszaosztásakor, illetve az uniós támogatási pályázatok elbírálásakor.

Ez Magyarországon közel hárommillió embert érint hátrányosan, ami megengedhetetlen, bármilyen kormány is legyen hatalmon.

Hiszen nem a kiváltságos csoportoknak, hanem az egész országnak ítéltek meg az uniós újjáépítési csomagban 5472 milliárd forintos támogatást. Ennek pedig alapfeltétele, hogy a kormány egyeztessen az összeg felhasználásáról az önkormányzatokkal. Mindezidáig ez nem történt meg.

Minden nap teszünk érte, hogy Vác fejlődésére jusson ebből a pénzből.

A hétfőtől kötelező rendelkezésekről az alábbi posztomban olvashatnak összefoglalót.

#vigyázzunkegymásra

Matkovich Ilona, polgármester🌹🌷❤💙

FEBRUÁR 28.

☃Ezt a telet biztosan nem sírjuk vissza☀️

Az idei meteorológiai tél utolsó heteiben az enyhe idő lehetőséget teremtett arra, hogy szakembereink több esetben évek óta halogatott munkálatokat végezzenek el. Városszerte visszavágják a fákat, és a szokásosnál sokkal korábban kezdtük meg az útszegélyezést is. Játszóeszközeink is folyamatosan megújulnak, többségüket még az előző vezetés alatt kellett volna cserélni/javítani. A most újra kinyitott Damjanich téri játszótéren szakembereink által gyártott elemekkel újult meg a csúszda, egyes játékokhoz pedig továbbra is várjuk a gyári alkatrészeket. A Városfejlesztő munkatársai a lehetőségekhez képest maximális teljesítményt nyújtanak, a mi feladatunk, hogy ezeken a lehetőségeken bővítsünk.

Kérdezték, hogy az idei költségvetésben miért jut százmillió forinttal kevesebb a Városfejlesztő soraira. Kézenfekvő lehetne ezt az elvonásokkal magyarázni, azonban itt nem erről van szó. A korábbi vezetés idején több, rendkívül pazarló szerződés köttetett, ezek felmondásával pedig lehetőségünk nyílt a többi közt saját nagygépeket beszerezni, melyekkel hosszú távon jóval kedvezőbb feltételek mellett végezhetik el a szokásos feladatokat. El tudják képzelni, hogy valaki olyan vállalkozót szervez be egy működő rendszerbe, aki aztán pluszjutalékért – ha úgy tetszik extraprofitért – olyan váci vállalkozásokat szerez, melyek nagy valószínűséggel egyébként is elvégezték volna a munkát? Vácon ez megtörtént. Ez a szerződés megszűnt és inkább saját eszközök beszerzésére fordítjuk azt a pénzt, amit az előző vezetés a főként kormánypárti kerületekben dolgozó cég zsebébe irányított.

Arról is többen érdeklődnek, miként lehetne Vácon is gyorsabb az oltási folyamat. Nos, természetesen figyeljük a híreket és a város minden olyan kezdeményezéshez azonnal csatlakozik, mellyel hamarabb elérhető az úgynevezett átoltottság. Igyekszünk szakintézményeinket keresztül támogatni a háziorvosok munkáját, hogy végre visszatérhessen az élet a városunkban is a normális kerékvágásba, de az oltások megszervezése alapvetően egy olyan állami feladat, amelybe gyakorlatilag nincs beleszólása az önkormányzatoknak.

A járványhelyzet ellenére sem feledkeztünk meg választási ígéreteinkről. Az utcai lámpák fel- és lekapcsolásának fényviszonyokhoz igazítása nem az egyetlen, régóta várt fejlesztés, amely nemrégiben megvalósult Vácon. Most Deákvár több, évtizedek óta kivilágítatlan pontjára kerültek fényforrások. Ezek egy része modern, környezetbarát, a XXI. századi igényeknek megfelelő szolár lámpa.

Ha már ígéretek! Furcsállom, de a térség országgyűlési képviselője annak ellenére nem kezdeményezett találkozót, hogy utólag kiderült: a hivatallal szembeni épületben éppen madárodúkat adott át. Ez minden bizonnyal a kezdődő harmadik járványhullám esetén is nagyon fontos dolog. Azonban legalább ennyire fontos lett volna egyeztetni arról, hogy tud-e városunk érdekében a kormánynál lobbizni és hogy mikor kapjuk meg végre azt a turizmusfejlesztési négymilliárd forintot, amelyre nemcsak hatályos kormányhatározat, hanem az ő személyes, saját oldalán is fellelhető, többéves ígéretei alapján tarthat igényt Vác városa.

A kormányzati döntések miatti bevételkiesések és elvonások összességében lassan elérik a milliárdos nagyságrendet. A váciaktól elvett pénz pedig útfelújítások, fejlesztések helyett többek közt vadászati luxuskiállításra megy el, vagy épp Mészáros Lőrinc luxusszállodáihoz kerül, de titkos stadion alagútra is szánhatják. A tapasztalat mondatja velem: kormányzati támogatásra vagy kompenzációra vonatkozó ígérettel csak abban az esetben lehet számolni, ha az összeg már számlára kerül. Az állami pályázatokkal is ugyanez a helyzet. Mindezek ellenére a város fejlődése nem állhat meg, az elfogadott költségvetés és a korábban ismertetett fejlesztések pedig azt mutatják, nem is fog.

Bár a járványhelyzet miatt a személyes ügyfélfogadás és a fogadóórák megtartása is szünetel, fontosnak tartjuk, hogy bármilyen városi üggyel kapcsolatban kérdezhessenek. Épp ezért március 12-én, pénteken 18 órakor online fogadóórát tartunk Kiss Zsolt és Inotay Gergely alpolgármesterrel közösen. Az adás Vác Város Önkormányzata és a városvezetők Facebook-oldalán, valamint az ES TV honlapján lesz megtekinthető, a kérdéseket március 11-ig küldhetik el az onlinefogadoora@varoshaza.vac.hu e-mail-címre.

Matkovich Ilona

polgármester ❤💙

FEBRUÁR 21.

IDÉN TALÁN MÁRCIUS VÉGÉN LESZ JANUÁR 31.

Ebben a járványtól sújtott időszakban egyre többen döbbenhetünk rá: minden politikai csatározásnál/acsarkodásnál fontosabb az egészségünk. Fájóan sok ismerősünk, munkatársunk, barátunk elvesztése, netán saját egészségünk megrendülése módosítja mindennapjaink értékrendjét és kerülnek előtérbe a valóban fontos dolgok.

Ugyanakkor egy, az emberek bizalmából megválasztott közösségi vezetésnek minden körülmények között el kell látnia feladatait. Például ilyenkor egy településen meg kell csinálni az éves költségvetést. Még akkor is, ha ennek elkészítését külső – talán még soha ilyen mennyiségű és jelentőségű – okok hátráltatják.

Nem sorolom el sokadszor azokat a kormányzati elvonásokat, jogkör-megnyirbálásokat, sorra kiadott korlátozásokat, amelyek miatt városházi kollégáimnak újra és újra át kellett tervezni Vác idei büdzsétervét. Ezúton is megköszönöm Kökény Szabolcs osztályvezetőnek és segítőinek azt a megfeszített munkát, mely eredményeként a héten megszülethetett egy, a körülményekhez képest maximálisan a váci polgárok érdekében összeállított költségvetés.

Erről, és több további döntésről még sokszor hallhatnak/olvashatnak majd. A rendkívül szoros költségvetés ellenére idén is jut forrás a legsürgetőbb felújítások elvégzésére. Prioritást élveznek a gyermekintézmények halaszthatatlan karbantartási kiadásai, illetve a közmű- és járda-/úttestjavítások, valamint a játszóterek szabványosítása. Átadás előtt áll a csónakház, megkezdődhet a Bauer utcai bölcsőde építése, bringapark létesülhet. Megújulhat a Szent István tér, gyalogátkelőhelyek segíthetik a közlekedés biztonságát, új parkolóhelyek épülhetnek. Támogatásban részesülnek a kiemelkedő váci művészeti csoportok, de például a helyi buszközlekedésre több mint 161 milliót fog költeni a város.

A hét másik fontos eseménye volt, hogy 11 polgármester kollégámmal meglátogattuk a Miniszterelnökséget az önkormányzati elvonások kompenzációja körüli problémák miatt. Ennek a látogatásnak az „eredményéről” (leginkább eredménytelenségéről) is megjelent már több ismertetés. Én ugyan egy Vácról szóló könyv átadása mellett Gulyás Gergelynek is felsoroltam mindazt a problémasort, melyet az elvonások okoznak, de számomra is csak olyan válasza volt a hangsúlyozottan felhatalmazás nélkül velünk találkozó miniszternek, hogy majd március 31-ig minden 25 ezernél népesebb településsel egyeztetnek. Korábban a miniszterelnök ezt január végére ígérte. Lehet, hogy idén január 31-e március végére esik majd? A reményt az tarthatja felszínen, hogy az Alkotmánybíróság is kimondta: igenis, a települések feladatellátásából elvett források kompenzálandók központi finanszírozással. Meglátjuk. Egy biztos, ígéretekből jól állunk.

Ami még a héten megdöbbentő volt: újabb támadást indított a munkájukat lelkiismeretesen végző konyhai dolgozók ellen az a kormánypártokhoz köthető helyi oldal, amelyiknek sorra közölni kell a helyreigazításokat, és az elmarasztaló bírósági döntések mutatják hitelességi szintjét. Ez az az oldal, amelyik a héten is folytatta félrevezetését közétkeztetés témakörben. Most az állítják, hogy szülők rendszeresen küldenek nekik fotókat a „várostól kiszervezett konyhából” kikerülő ételekről. Pedig idén egyetlen ilyen képet sem küldhettek, mivel jelenleg az önkormányzat által ellátandó általános iskolás diákoknak csak városi fenntartású konyhában főznek szakembereink.

Az elmúlt hetekben rendkívül hideg volt, de emberéletet nem követelt Vácon a sokszor mínusz tíz fok körüli éjjeli hőmérséklet. Köszönet ezért önkormányzat munkatársainak, akik rendületlenül végezték munkájukat és segítettek meleg helyen tölteni az éjszakát mindenkinek, aki kérte és elfogadta a felajánlott segítséget.

Az elmúlt időszak megerősített abban: a jövőben alaposabban ki kell válogatnom a történések közül a lényegeseket, a váci emberek számára fontosakat. Minden más, politikai haszonszerzésből eredő, a város érdekeivel szembemenő szándékos hazugságot, botránykeltési próbálkozást a helyére kell tenni: a szemétkosár legaljára.

Végül ismételten arra kérek minden vácit: az eddigieknél is jobban vigyázzanak magukra és szeretteikre.

Matkovich Ilona

polgármester

FEBRUÁR 14.

OKOSZEBRA VÁCON IS

Tegnap szinte az egész verőfényes napot harmadik otthonomban, a Börzsönyben, Nagy-Hideghegyen és Magas-Tax környékén töltöttem. Hogy mit tartok első otthonomnak, úgyis tudják, második otthonom gyerekkori kötődés miatt Zala megye, a harmadik viszont itt van tőlünk vonattal, autóval félórányi útra.

Évtizedek óta járok a Börzsönybe, és a Nagy-Hideghegyre vezető út sokszor olyan, mintha a városban járnék, sűrűn köszönünk a szembejövőknek, nem csak azért, mert a hegyen ez a szokás, hanem mert nem csak Vácon, de a Dunakanyarban lakók közül is sokan ismerik, ismerjük egymást. Ha megállunk beszélgetni, gyakran a Magas-Taxi turistaház évtizedes romlásán szomorkodunk. Gyermekkoromban a Forte gyár üdülője volt, innen ismerik az idősebb váciak a házat és az azt körülölelő zöld fenyőerdőt. Később sokan próbáltak megélni a turistaház fenntartásából, de valahogy senki nem maradt meg hosszabb ideig.

Nem tudom, kinek a tulajdona most a már évek óta zárva tartó turistaház, de feltételezem, komolyabb állami pénzforrás nélkül nem újítható fel, hiszen a vízellátása nem megoldott, és jelentős felújításra szorul. Bízom benne, hogy a nem túl távoli jövőben megoldódik a ház sorsa. Ehhez persze olyan országgyűlési képviselőre van szükség, aki magáénak érzi ennek a vidéknek a szépségeit és ismeri a problémáit, és van benne akarat, hogy jobbá tegye a Duna és a Börzsöny között élő emberek életét, és segítsen megmenteni a számunkra fontos dolgokat.

De térjek vissza Vácra! Ezt a hetet a tervezés, a levélírás és fontos találkozók töltötték ki. Feldolgoztuk az önök Márvány tér megújulására tett javaslatait, amelyekből többet használni fognak a tervezők, persze az anyagi lehetőségek szem előtt tartásával. Az idén aszfaltozásra kerülő utak tervezése zajlik most. A Horgásztói út a lakosok egy részének támogatásával most már biztosan megvalósul, ugyanis hamarosan megkötjük minden jelentkezővel az erről szóló megállapodást.

Egyeztettünk az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekről is. Úgy döntöttünk, hogy ismét útfejlesztésre adjuk be pályázatunkat. Új parkolóhelyek is tervezés alatt vannak, és hamarosan megkezdődik egy óvodai konyha teljeskörű felújítása is. Örömmel jelentem, hogy az egyik okoszebra pályázatunk nyert, így a volt Izzó és a Vanyek Béla Sportcentrum között nagyobb biztonsággal kelhetnek át a gyalogosok.

A költségvetés előkészítése befejeződött anélkül, hogy az eddig hatszázmilliós bevételkiesés kezeléséről bármilyen információt kaptunk volna. Egyelőre hiába küldtem többször is az alaposan megindokolt igényünket az állami kompenzáció szükségességéről Varga Mihály pénzügyminiszternek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárnak, Rogán Antal Miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszternek és Rétvári Bencének, érdemi válasz egyelőre nem érkezett. Nem vagyunk ebben egyedül: információim szerint egy sor ellenzéki vezetésű város hasonló próbálkozását is semmibe vették.

Levelet írtam Homolya Róbertnek a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatójának a Budapest-Göd-Vác-Szob 70-es, valamint 71-es számú vasútvonal fejlesztése kapcsán. Kiemelten kértem, hogy a légkondicionált szerelvényeket ne vigyék el a Balatonra, hanem hagyják ezen a vonalon nyáron is, mert nálunk egyre nagyobb az utazóközönség létszáma, és egyre elviselhetetlenebbek a régi, szellőzetlen vonatok a nyári kánikulában.

Németh Tamásnak, a Volánbusz Zrt. közszolgáltatás vezetőjének azért írtam ismét, mert a korábbi éveknél jelentősen magasabb díjat számolt