Kristi Karelsohn még szorosabbá fűzné a két nép kapcsolatát
]
A közelmúlt eseményei, érdekességei Észtországban címmel tartott előadást a Verseghy Ferenc Könyvtárban a balti állam budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn csütörtökön a Finnugor Népek Baráti Körének vendégeként beszélt hazája koronavírus elleni küzdelméről és az észt–magyar kapcsolatokról.
Ezt ne hagyja ki! Amikor vergődött az ország: Gyurcsány és válságtetéző kormánya
– Már az elmúlt évben terveztük, hogy Szolnokra invitáljuk nagykövet asszonyt, ám a találkozó a járványhelyzet miatt nem jöhetett létre – e szavakkal nyitotta meg rendezvényüket a baráti kör elnöke. Molnár László kiemelte, az észt diplomatával történt előzetes megbeszéléseiken arról is szó esett, hogy egyesületük nyitott afelé, hogy aktívabbá, élőbbé tegyék Szolnok és észt testvérvárosa, Rakvere közötti kapcsolatokat.
A köszöntő után Kristi Karelsohn nagykövet vette át a szót, aki nyitógondolataiban Észtország járvány elleni védekezéséről számolt be.
– Észtországban a vírust hosszú ideig sikeresen kordában tudtuk tartani, a korlátozások sokkal enyhébbek voltak nálunk, mint Magyarországon. Nálunk például csak az év elején vezettek be maszkviselési kötelezettséget, illetve zárták be az éttermeket – ismertette a diplomata.
Majd azt is megtudhattuk tőle, hogy az északi állam a halálozási arányt is alacsonyan tudta tartani. A hatékony védekezésnek köszönhetően a gazdaság tavaly rendkívül kis mértékben, csupán 2,7 százalékkal zsugorodott. Emellett jelenleg az első vakcinadózist már ötszázharmincezer ember kapta meg az országban, ami a teljes népesség negyvenhét százaléka.
Kristi Karelsohn szerint a kiváló eredmények részben annak tudhatók be, hogy a gazdaság nagyobbik részét különböző információ-technológiai vállalkozások és a szolgáltatási szektor adja. És mivel Észtországban már korábban is számos területen megjelent az elektronikus közigazgatás, így az emberek otthoni munkavégzése és az ügyintézés is hatékonyan működhetett a járvány idején. Az iskolákban ugyancsak régóta használnak már elektronikus segédeszközöket, ezáltal az otthoni oktatásra való áttérés szintén zökkenőmentes volt.
– Nagyon büszkék vagyunk az úgynevezett e-kormányzatra. Még a kilencvenes évek elején merült fel a gondolat, amikor Észtország szegény országnak számított, hogy miként lehetne úgy teljesíteni, mint a gazdagabb, nyugat-európai országok. 1996-ban kezdték meg az állampolgárok számára elérhető elektronikus szolgáltatások kiterjesztését. Ami mára már azt jelenti, hogy az állampolgároknak nyújtott kormányzati szolgáltatások kilencvenkilenc százaléka online formában érhető el – hangsúlyozta.
A balti állam ezzel együtt évek óta kiemelt hangsúlyt helyez az oktatásra és annak minőségére. Ennek eredményeként az észt diákok a legutóbbi PISA-teszteken (a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja – a szerk.) Európa legjobbjai között szerepelnek.
Észtország és Magyarország viszonyát illetően elhangzott, idén ünnepeljük az észt–magyar diplomáciai kapcsolatok létesítésének századik évfordulóját. Legfontosabb, jól működő együttműködési területeink a kultúra és az oktatás, az árucsere-kapcsolatok azonban fejlesztésre szorulnak.
A kiemelkedő kulturális párbeszédet jól mutatja, hogy Észtországnak csupán két helyen van külföldi kulturális intézete: Helsinkiben, illetve Budapesten.
Mondandója végén Kristi Karelsohn egy Szolnokhoz kötődő részletet is megosztott hallgatóságával. Az észt fővárosban, Tallinnban létezik egy Szolnok nevű buszmegálló. A megállóhely közelében ráadásul egykor egy bolt is viselte a jászkunsági megyeszékhely nevét.
Megkezdődött a Benyovszky-emlékév
]
A kalandos utazót magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is.
Ezt ne hagyja ki! Amikor vergődött az ország: Gyurcsány és válságtetéző kormánya
Tudományos kiadványok, konferenciák, új Benyovszky-szobrok, a Magyar Posta által kiadott emlékbélyeg és egy Benyovszkyról írt musical bemutatója is szerepel a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév programjában.
Benyovszky Móricot magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is. Az idei kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy egy nyughatatlan lelkű, négy földrészen is megfordult magyar világutazóra, felfedezőre, kiváló hajósra és katonára emlékezhessenek tisztelői – mondta el a Benyovszky-emlékév megnyitóján és az ennek alkalmából kiadott emlékbélyeg kibocsátásán kedden Budapesten Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, az emlékév fővédnöke.
Mint hozzátette, az emlékév egyik célja, hogy Benyovszky életének több, eddig homályos pontját tisztázzák. Ennek érdekében idén tudományos konferenciát tartanak, melyre a magyar kutatók mellett szlovák, francia, orosz, osztrák, amerikai, kínai szakembereket is várnak.
Még az idén bemutatják Magyarországon – és a tervek szerint külföldön is – a Benyovszky Móric életét feldolgozó musicalt, de a magyar világutazó emlékét új kötetek, szobrok is megidézik majd – közölte Potápi Árpád János.
G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság elnöke kiemelte: az emlékév egyik legfontosabb feladata minél pontosabbá tenni a világban élő Benyovszky-képet.
Ebben fontos eredmények várhatók, hiszen a Magyar Nemzeti Levéltár kezdeményezésére számos, Benyovszkyval kapcsolatos anyag érkezett orosz, amerikai, francia levéltárakból – számolt be G. Németh György, hozzátéve: az új tudományos eredményeket még idén bemutatják.
Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, Benyovszky Móric magyar, de a lengyelek is magukénak tekintik, hiszen az országukért harcolt a Bari Konföderáció küzdelmeiben. Ezért büntetésül az oroszok meghurcolták és Kamcsatkára szállították, ahonnan kalandos úton sikerült megszöknie – idézte fel.
Benyovszky Lengyelországban máig népszerű történelmi figura: a nagy lengyel költő, Juliusz Slowacki költeményt írt róla, de számos más irodalmi mű, tudományos és ismeretterjesztő kötet is született Benyovszkyról – közölte a nagykövet.
Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke az emlékév alkalmából 70 ezer példányban kiadott bélyegről szólva elmondta, azon a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság logója és egy korabeli látcső szerepel. Az alkalmi borítékon háttérben az eredeti térkép egy részlete, előtérben pedig egy hajókormánykerék darabja látható. A bélyegzőben szintén hajókormánykerék, a látcső és Madagaszkár térképének határvonala jelenik meg.
Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény 950 faj egyedeit, köztük Benyovszky utolsó otthona, Madagaszkár élővilágának képviselőit mutatja be. A Madagaszkár vezetőjeként elhunyt Benyovszky Móricra az állatkertben 2010 óta szobor is emlékeztet, ennek másolatát Madagaszkáron is elhelyezték – mondta el Szabó Roland.
Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév megnyitóján a Fővárosi Állat-és Növénykert Madagaszkár-házának kertjében 2021. május 25-én. Mögötte Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete (j) és Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke (j2).
A tiszasülyi dr. Szénásy Józsefről készült helytörténeti kiadvány
]
Hiánypótló helytörténeti kiadvány jelent meg dr. Szénásy József (1886–1951) pályafutásáról. A neves szülészorvos, anya- és csecsemővédő, a magyar védőnői hálózat egyik létrehozója Tiszasülyön látta meg a napvilágot. A róla szóló kiadvánnyal, valamint emléktáblával és tablókkal nagy jelentőségű munkásságának állítottak emléket. Az eredetileg százötven oldalasra tervezett, végül százkilencvenkét oldalas kötet a Tiszasülyért Egyesület Hungarikumok 2020 pályázaton elnyert támogatásának köszönhetően jelenhetett meg. A könyv születéséről a szerkesztővel, Demjénné Barkaszi Máriával beszélgettünk.
Ezt ne hagyja ki! Amikor vergődött az ország: Gyurcsány és válságtetéző kormánya
– Mi motiválta a könyv megírásában?
– Minden ott kezdődött, hogy 2016 januárjában egyik napról a másikra harmincéves sülyi pályafutásomat kellett megszakítanom, illetve máshol folytatnom. Félállásban a besenyszögi iskolában és a hozzá tartozó Vehiculum-Házban dolgozhattam a továbbiakban, jóindulatú, támogató szakemberek között. Besenyszög haladó szellemi légköre segített engem abban, hogy Molnár Melinda etnográfus, múzeumvezető, tanár mellett megtapasztalhassam, mennyire fontos a gyerekek számára saját településük múltjának ismerete. Az akkor már több éve színvonalas szakmai munkát végző intézményben gyorsan felvettem a fonalat, komplex múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottunk nemcsak helyi, de az egész országból hozzánk látogató, különböző életkorú csoportoknak.
A pályázatokból megvalósuló programokban én is sokszor részt vehettem.
– Például jártunk Izlandon népszerűsíteni a magyar kultúrát, vagy az izlandi nagykövet kérésére első osztályosoknak identitásnövelő programot dolgoztam ki a kint élő magyar gyerekek iskolájának, ezt ma is használják. Az egyik országos mintaprojektben kaptam egy kutatói feladatot Tiszasüly elmúlt száz évével kapcsolatban. A kutatás során szembesültem dr. Szénásy József munkásságának jelentőségével. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy ezt az értékes embert halála után senki nem emlegette Tiszasülyön, 1986-óta, mióta családommal e településen élek, senki sem emlékezett meg róla vagy népszerűsítette munkásságát. A tiszasülyi emberek nem tudják, hogy településükön, a Vörösmajorban született orvos micsoda értéket képvisel, olyasvalaki, akire méltán büszkék lehetnek.
– Mi jelentette a legnagyobb kihívást a munka során?
– Helytörténeti munkával ezelőtt soha nem foglalkoztam, nem volt helyi inspirációm. Rengeteg időt és energiát igényelt. Mindent digitalizálnom kellett, a régi iratokat begépelni, fotókat szkennelni. Mindez a férjem és családom megértő hozzáállása nélkül nem sikerült volna. Száznegyven oldalnyi anyagot gyűjtöttem össze, ezt beadtam 2017-ben a szolnoki Damjanich János Múzeum amatőr kutatói pályázatára, melyen tizennégy pályázat közül második helyezést értem el. Két oldalnyi muzeológusi értékelést kaptam, ez megerősített, hogy nem porosodhat a fiókban az anyag. Ezen muzeológusi értékelésem arra ösztönzött, hogy felvetessem Szénásy Józsefet a helyi, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárba is. Mészáros János megyei főépítésszel, az értéktár bizottság titkárával tartottam a kapcsolatot, aki köszönte a munkámat.
E két jelentős esemény erősítette meg bennem, hogy valamilyen formában könyvet kellene készítenem, amit a helyi tanulók kezébe tudunk adni, legyenek büszkék arra, hogy olyan településen élnek, ahonnan a neves szülészorvos is származik.
– Pedagógusként megtapasztalhattam, hogy harminc év alatt a helyben született iskolások száma csaknem felére csökkent, sok az idős ember, a fiatalok nem telepszenek le helyben. A sors iróniája, hogy eszerint Tiszasüly is kihalásra van ítélve, miközben már Szénásy száz évvel ezelőtt is a magyarság sorsáért aggódott. Az 1910-es években, az első világháború után ugyanis nagy volt a csecsemőhalandóság, ezért is bízták rá tanárai – például Heim Pál és Lovrich József – a magyar anyavédelem kidolgozását. Tankönyvet írt Anyavédelem címmel a leendő védőnők számára, és megalapították 1915-ben az Országos Stefánia Szövetséget, a mai védőnői hálózat elődjét.
– Honnan gyűjtött még információkat?
– A Damjanich János Múzeumban sajnos kevés információ volt. Nagy Béla és Nagy Géza egykori tiszasülyi helytörténeti kutatók két világháború közötti dokumentumai és korabeli fotói nagyban segítettek, és a nagy tiszteletben álló helyi idős embereket is kifaggattam az akkori életről. Sikerült beszereznem Szénásy magánkiadásban megjelent önéletrajzi regényét, a „Versenyfutás a halállal”-t, ami hiteles információkkal szolgált. Az interneten az Orvosi Hetilapban megtaláltam dr. Szállásy Árpád orvos-író objektív szakmai értékelését, mely 1992-ben, a rendszerváltás után jelent meg. Ez győzte meg a Megyei Értéktár Bizottságot is. Megtudtam azt is, hogy Szénásy az akkori politikában nemkívánatos elem volt, földbirtokos család gyermeke. 1951-ben, halálakor bezzeg egy szó sem volt róla! A rendszerváltás után adták ki saját könyvét, mely a szakmában ugyan ismert volt, de sehol máshol. Tiszasülyön sem tudott róla senki semmit. Úgy éreztem, nekem hozta azt a feladatot a sors, hogy végre méltó helyre emeljem e nagyságunkat, hogy őrizzük emlékét. A Hungarikum pályázatnak köszönhetően a százkilencvenkét oldalas kötet elkészülhetett, Molnár Melinda etnográfus lektorálta. Két részből áll: Tiszasüly közössége Szénásy korában és a néphagyományok, valamint a Szénásy család és dr. Szénásy József munkássága. Legyen ez a könyv a sülyieké, mindenkinek szeretettel ajánlom. Legyenek büszkék településükre és híres szülöttükre! A felnövekvő nemzedék pedig ismerje meg a múlt szépségeit és az árnyoldalát is, hogy okosan tudják majd alakítani a saját jövőjüket!
– Tervezi-e folytatni a helytörténeti kutatómunkát?
– Természetesen szívesen fogadok Szénásyról ezután is előkerülő dokumentumokat, de átadnám a stafétabotot a fiataloknak. Kapjanak kedvet ők is a helytörténeti kutatáshoz! Van még Tiszasülyön felfedezni való…