Újra találkozhatnak a felsősök és a gimnazisták
]
Dömötör Csaba államtitkár szerint a nap legmeghatóbb képe a diákok öröme.
Dömötör Csaba szerint ez a nap leginkább megható képe. A parlamenti államtitkár a Facebook-oldalára posztolta ki, ahogy egy nyíregyházi gimnáziumban találkoznak a diákok. Az apropót az adta, hogy ma indult újra a jelenléti oktatás a felső tagozatos és gimis osztályokban. A politikus legnagyobb lánya is lelkesen mesélte reggel, hogy „ma már a felsősök is jönnek”.
Az államtitkár arról ír, hogy a járvány majd másfél éve elvette a diákoktól a hagyományosan megtartott szalagavatókat, ballagásokat, nagyszüneti és utolsó óra utáni bandázásokat, és a napi személyes találkozások erejét, s „nincs az a tökélyre fejlesztett digitális kütyü és online távoktatási megoldás, ami pótolhatná a személyes találkozások erejét” – fogalmaz.
Majd köszönetet mond a tanároknak, akik a tudás átadása mellett a gyerekek lelkével is törődtek, a türelemnek szobrot állító szülőknek, és köszönetet mond a diákoknak is, „akik helytálltak a sokszor végtelennek tűnő napokon is”.
Elfeledve halt meg a Fradi-focista, aki első magyarként játszhatott Real Madrid-Barcelona meccsen
]
Berkessy Elemér, a harmincas évek egyik legnépszerűbb magyar focistája volt. A Jegenyének is becézett játékos nevéhez több elsőség fűződik. Mezőnyjátékosként első magyarként lépett pályára El Clásicón, azaz a Barcelona-Real Madrid mérkőzésen, valamint ő volt az első külföldi edző az angol Football League-ben. Játékos és edzői pályafutása alatt számtalan helyen megfordult, olyan nagy csapatoknál is, mint a negyvenes évek Grande Torinója, vagy az FC Barcelona. A sokak által nagyra tartott focista mindenki által elfeledve halt meg Spanyolországban.
Berkessy Elemér 1905-ben Nagyváradon született, és itt is kezdett focizni. Fiatal korában több helyi és környékbeli csapatban játszott, így pályára lépett Petrozsényben is, ahová két bátyja után igazolt. A sors fintora volt, hogy a csapat két részre szakadása miatt mégsem focizhattak együtt.
A Fulgerul nevű katonacsapatból szökött meg 1928-ban a Ferencvárosba. Nyolcvanegy alkalommal lépett pályára a zöld-fehér együttesben, és hét gólt lőtt. Háromszor nyert bajnokságot a Ferencvárossal, egy alkalommal kupát, és egyszer pedig a Közép-európai Kupát is sikerült elhódítaniuk.
A legendás 100%-os teljesítménnyel bajnok Fradinak (1931/32) egy súlyos sérülés miatt nem lehetett tagja, csupán egy mérkőzést játszhatott abban a szezonban. Berkessy ekkor megállapodott a Ferencváros vezetőségével, hogy a következő három évben kölcsönjátékos lesz.
A pesti nők bálványa
A Fradi három játékosának, Táncos Mihálynak, Korányi Lajosnak és Berkessy Elemérnek lakást bérelt a Ráday utcában. A pletykák arról szóltak, hogy a fiatalok vidám életet éltek. Berkessy a korszak nőinek bálványa volt. 190 cm-es magasságával, sudár, kisportolt alkatával, szőke, dús hajával, huncutul villogó tekintetével meghódította a nőket. Az egyébként MTK-szurkoló, színész, Salamon Béla nevezte el Jegenyének. Berkessy kisgyermekként gyakran nyaralt a Sebes-Körös mentén fekvő Csucsán, ahol a nagyszülei éltek.
Az akkor szintén ott élő Ady Endre nagyon szerette a Fradi játékosát. Ady Berkessyt „Kicsi csikómnak" nevezte és gyakran töltötték együtt az időt.
A magyar válogatottban
Berkessy Elemér összesen 7 mérkőzésen lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatottban. Első meccsét Svájc ellen játszotta 1928. november 1-én, Budapesten, az utolsót pedig Csehszlovákia ellen, 1930. október 26-án. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy miért csak 7 mérkőzésen játszott, de számos feltevés létezik, amelyek szerint komolyabb sérülése, majd külföldre igazolása miatt nem lépett többet pályára a magyar válogatottban.
A légiós évek
A Fraditól való távozása után Párizsba került, a Racing Club csapatához. Gyorsan megszeretette magát a francia közönséggel, nagyszerűen ment neki a játék. Minden francia csapat szívesen szerződtette volna, sőt, a Nemzeti Sport szerint még az uruguayi Nacional Montevideo is bejelentkezett érte. A sportnapilap arról számolt be, hogy Berkessy el akarta hagyni francia klubját, ahol már harmadik szezonját töltötte. A magyar labdarúgó egy későbbi nyilatkozatából az is kiderül, hogy miért akart eligazolni. Párizstól nagyon elment a kedve, de nem a várostól, hanem az egyesületétől. Ahogy Berkessy fogalmazott, a Racing elnöke szinte semmit sem értett a labdarúgáshoz:
Ha az elnök az 52 általa fenntartott csapat valamelyikében látott egy-egy jómozgású fiút, azt rögtön betette az első csapatba. Hétről-hétre reszkettem, hogy legközelebb megint ki fog mellettem szélsőhalfot játszani. Az egész szezonban nem játszottunk kétszer egyforma felállításban" - fogalmazott a magyar játékos.
Berkessy játékjoga azonban még mindig a Ferencvárosé volt. A focista három év „szabadságot" kapott a zöld-fehérek vezetőségétől. Amennyiben nem a Ferencvárosban szeretett volna játszani a következő idényben, ki kellett vásárolnia magát a szerződéséből. Mivel a források szerint hetek óta folytak már a tárgyalások, felmerült a kérdés, miért volt ennyire fontos Berkessynek felbontania szerződését a budapesti csapattal. Az ok az uruguayi Nacionalhoz, egészen pontosan Szigeti Imre személyéhez volt köthető.
Szigeti Imre 1922-től három éven edzette a Ferencvárost, amely rengeteg sikert ért el a tevékenysége alatt. Később Szigeti sok pénzt költött a Ferencvárosra és Magyarországon neki is volt köszönhető a profizmus megjelenése a labdarúgásban. Ugyanakkor az edzőnek voltak pénzügyi gondjai is. Végül a harmincas évek jutott annyi pénzhez, hogy kivándoroljon. Uruguayban a Club Nacional menedzsere, edzője lett.
Szigeti Imre jól emlékezett Berkessy játékára és tudására. Megkörnyékezte a játékost, hogy a Nacionalhoz igazoljon. Szigeti az uruguayi El Pais című újságnak adott egy interjút, ahol elhangzott, hogy nem bánná, ha Berkessy hozzájuk csatlakozna. Ráadásul ez 1934-ben történt, pont abban az évben, amikor a csapata megnyerte az uruguayi bajnokságot.
Berkessy végül nem ment Dél-Amerikába, helyette a Barcelona csapatához került, méghozzá Plattkó Ferencen keresztül. A korábbi kiváló kapus, Plattkó edzőként dolgozott Franciaországban és ekkoriban kereste meg a Barcelona. A katalán klub komoly válságban volt, és egykori legendás kapusukban a „szőke magyar medvében" látták a megmentőt. Plattkó hajlott rá, hogy elfogadja a felkínált álláslehetőséget, ám kijelentette, hogy neki egy olyan típusú középpályásra van szüksége, mint Berkessy Elemér. A katalán vezetőség azonban nem ismerte a magyar játékost, ezért nem szívesen igazolták volna át. Ekkor Berkessy meggyőzte a katalánok egyik vezetőjét, hogy nézze meg őt a következő, Nizza elleni mérkőzésen.
Berkessy a Nizza ellen kimagaslóan játszott, ám ez még nem volt elég a barcelonai sportvezetőnek, aki járkálni kezdett a stadionban, és hangosan szidta honfitársunkat, hogy mennyire ügyetlen, csapnivaló labdarúgó. Erre a francia szurkolók kis híján meglincselték a katalánt, hiszen ők szinte bálványozták Berkessy Elemért. Ez a reakció meggyőzte a Barcelonát, hogy megéri szerződtetni a magyart. Berkessy súlyfelesleggel érkezett Barcelonába, de kemény munkával ledolgozta azt. A sajtó folyamatosan kereste, az érdeklődés központjában állt, ő azonban öntudatosan kijelentette: „Rólam ne írjanak jót! A pályán akarok bizonyítani!"
Mivel Spanyolországban nem szerették a külföldi játékosokat, Berkessyt folyamatosan támadták. Bár a Ferencvárosban és Párizsban dicsérték a kimagasló fejjátékát, itt gyengének nevezték azt. Korábban a magyar sajtóban azt rótták fel neki, hogy túlságosan úriemberes focit játszik, keveset ütközik, majd a spanyol bajnokságban folyton az a vád érte, hogy lekönyököli az ellenfeleit. Emellett lassúnak, tohonyának, kövérnek nevezték. A Valencia ásza Sevarino Gioboru Lopetegui egyszer - nem kevés rosszindulattal - így nyilatkozott róla: „A nagydarab magyar mikor rám esett, majdnem eltörte a vállam."
A későbbi Barcelona-legenda, Josep Samitier pedig - aki ekkor még a Real Madrid játékosa volt - úgy fogalmazott, hogy Berkessy egyszerűen nem való a Barcelonába. Amikor 1935. március 21-én a Barcelona Madridban 5-0-ra verte a Realt, Samitier mélyen hallgatott. Berkessy volt az első magyar, aki mezőnyjátékosként pályára léphetett az El Clásicón. (Korábban a Barcelona kapusa, Plattkó Ferenc már védett a Real ellen.)
Berkessy Elemér a legemlékezetesebb mérkőzését a Valencia ellen vívta, nem mindennapi körülmények között. Történt, hogy Alex Ivorrát, a Barcelona kapusát kiállították. Állítólag a Valencia támadója megütötte a kapust, aki erre megharapta ellenfelét. Mivel cserélni nem lehetett, ezért a legmagasabb barcelonaira, Berkessy Elemérre esett a választás, ő állhatott be a kapuba. Berkessy olyan parádésan védett, hogy a meccs emberének választották. Bravúrt bravúrra halmozott, és bár a kapott gólnál kicsúszott kezei közül a labda, így is remek teljesítményt nyújtva 2-1-es győzelemhez segítette a csapatát.
A barcelonai légióskodás után Berkessy újra Párizsba utazott. Ott felhívta régi ismerősét, Schneider „Pepi" Józsefet, aki az AC Havre együttesét edzette akkoriban, s aki tárt karokkal fogadta. A szerződés aláírása után 1936. január 17-én az Exelcisor Roubaix ellen mutatkozhatott be új csapatában.
Berkessyt utolsó klubjában elkerülték a sikerek. A francia kikötővárost akkor hagyta el, amikor érződött a második világháború közeledte. 1938-ban hagyott fel végleg az aktív labdarúgással, mindössze 33 évesen, és egy időre hazatért Budapestre. Erről a tőle megszokott humorral nyilatkozott:
Az AC Le Havre-ban futballoztam még, aztán 1938-ban hazajöttem. Lázár Gyulának megköszöntem, hogy rákényszerített a külföldi vendégjátékra. Ő heti 50 pengőt kapott, jómagam Franciaországban havi 3 000 pengőnek megfelelő összeget kerestem, de meg kellett dolgozni ezért a pénzért. Drogériát akartam nyitni, megvolt a mestervizsgám. Mégis edző lett belőlem, mert nem tudtam nemet mondani a tatabányaiak hívására."
A barcelonai magyar főkonzul, Taróczy Balázs Berkessy Elemérről beszél:
A hazatérés
Berkessy Elemér 1938-ban érkezett haza, de mivel még élő szerződése volt a Le Havre-ral, nem igazolhatta le itthon egyik csapat sem. Addig is, mint társtulajdonos, egy szabó- és szűcsszalon vezetését vette át, valamint a Ferencváros pályáján edzett. Kutyájával, Jackie-vel éltek ketten az Aranykéz utcában. 1939 nyarán felkérte edzőnek az NB II Dunántúli-csoportjában szereplő Tatabánya. Berkessy át is vette a a csapatot, ám az idény felénél csak a tabella 12. helyén álltak. 1938-ban beszüntették a profi bajnokságot, így a Tatabányában is bányászok futballoztak. A csapat ezt nem bírta el és kiesett.
A sikertelen edzői bemutatkozás ellenére 1940 júliusában az MLSZ felkérte szövetségi edzőnek. Feladatul azt kapta, hogy tréningeket tartson a legjobb „sarjaknak". Berkessy a gyorsaság fokozását és az angol háromhátvédes támadórendszer bevezetését tűzte ki célul az utánpótlás-nevelésben. Emellett a szövetségi kapitány, Ginzery Dénes megfigyelőjeként is járta a országot. 1941 nyaráig edzéseket tartott Budapesten, de több előadást és továbbképzést is szervezett országszerte. Olyan tehetségeket fedezett fel többek között, mint Deák „Bamba" Ferenc, Lóránt Gyula, Zakariás József, Bozsik József és Hidegkuti Nándor.
Berkessy edzőként mindenképpen olyan helyre akart menni, ahol megnyithatja drogériáját. Nem szerette volna, ha csakis a futballtól függ az élete. Végül Szegedre szerződött. Csapata csupán két meccset nyert ősszel, így biztos kiesőnek számított. Így is történt, igaz Berkessyvel a tavaszi idényben három találkozón is győztek. A következő szezonban pedig visszajutottak az első osztályba.
1944 júliusában Berkessy visszatért Budapestre, kinevezték a Ferencváros edzőjének. Az 1944/1945-ös labdarúgó-bajnokság elképesztő körülmények között, a háború árnyékában zajlott. A bajnokság 1944. szeptember 23-án félbeszakadt. Helyette az MLSZ kizárólag budapesti klubok számára hadibajnokságot írt ki. Berkessy az utolsó meccsekre már újsághirdetéseket adott fel Fradi-játékosok után kutatva, hogy a csapat egyáltalán ki tudjon állni 11 emberrel. A hadibajnokság 1944. december 24-én szakadt félbe. A tabellát ekkor a Ferencváros vezette.
A második világháború után az FTC működését felfüggesztették, de az MLSZ által 1945 tavaszára kiírt félidényes bajnokságban már újra FTC néven indulhatott a Fradi. Berkessytől megváltak, edzői engedélyétől megfosztották. 1947-ben újra Szegeden tűnt fel, ezúttal az Atlétikai Klub szaktanácsadója lett. Ő edzette a futballcsapatot, amit sikerült is benntartania az első osztályban. Augusztusban az MLSZ figyelmeztette a Szegedet, hogy Berkessy az egyesületben edzői munkát nem végezhet. Ám ő a tiltás ellenére is folytatta tevékenységét.
Arról, hogy Berkessy Elemér miért lett kegyvesztett, nem sokat tudunk. A sajtóban „az 1944-ben tanúsított nem megfelelő magatartás"-ról írtak. Végül ideiglenes edzői engedélyt kapott. Pletykáltak róla, hogy visszatér az FTC-hez, végül sem ott, sem a Szegednél nem kapott szerződést. 1948. január 1-én írta meg a Népsport, hogy
Berkessy hivatalosan is megkezdte már a működését az olaszországi Vicenzában. Munkája igen nehéz lesz, mert elég gyengén áll csapata" – írta meg a szaklap.
Így ért véget Berkessy magyarországi edzői pályafutása.
Vándorlás kispadtól kispadig
A Vicenza az utolsó helyen végzett az őszi szezonban, és a magyar szakember érkezésével sem sikerült jelentős változást elérni, így az idény végén az együttes búcsúzott az első osztálytól és Berkessytől is. Alighanem eredményesen dolgozhatott, hiszen csakhamar felkereste a korszak legdominánsabb olasz csapata, a 1946 és 1949 között sorozatban négy bajnoki címet elhódító FC Torino.Az a csapat volt a „Grande Torino", amely fogalommá vált az itáliai futball-történelemben. Az olasz válogatott magját is a torinói játékosok alkották. Berkessy Emilio – ahogy az olaszok nevezték – első megbízásként a Torino utánpótlás-nevelőjeként kapott munkát, 1949-ben pedig tárgyaltak vele a vezetőedzői kinevezéséről is, ám a sors közbeszólt. 1949. május 4-én bekövetkezett az olasz futball egyik legnagyobb tragédiája. Az első csapatot szállító repülőgép a sűrű ködben a Torino belvárosától keletre fekvő hegyoldalba épített Superga bazilikába csapódott. A tragédiában 31 ember halt meg.
Berkessy végül a Pro Patria Calcio alakulatát vette át, ahol együtt dolgozhatott az Inter legendájával, Giuseppe Meazzával, majd a harmadosztályban vállalt munkát. 1951-ben ismét országot váltott. Az egykori Barcelona-klasszis neve aligha csengett ismeretlenül Spanyolországban, így a Real Zaragoza szerződést ajánlott neki. Az élvonalba frissen feljutó klub gyengén szerepelt a szezon elején, így valóságos megváltóként érkezett a magyar edző, akivel nem csak bennmaradtak, hanem a spanyol kupában legyőzték az Athletic Bilbaót, a korszak egyik legerősebb csapatát is. Berkessy szerződését meghosszabbították, ám nem tölthette ki, mivel a Zaragoza a következő idény első hét mérkőzésén kikapott. Ezért a magyar edzőt kirúgták, aki meg sem állt Angliáig.
1954-ben Berkessy Elemér történelmet írt: ő lett az első edző Angliában, aki nem a Brit-szigetekről származott. A Grimsby Town vezetőségének imponálhatott, hogy abból az országból szerződtet trénert, amelynek a válogatottja kétszer is legyőzte az angolokat 1953-ban (6-3) és 1954-ben (7-1). A klubtól éppen elment az a Bill Shankly, aki később a Liverpool legendás edzője lett.
In November 1954 Grimsby Town created history by appointing the first foreign trainer-coach in the Football League. A former Hungarian international, Emilio Berkessy. He’s seen here passing on some tips to Ray De Gruchy. #GTFCpic.twitter.com/slQ9AG646E — On this GTFC day…. (@onthisGTFCday) August 1, 2020
A szerződéshez Berkessyt az a Jimmy Hogan segítette, aki az MTK edzője volt. A Grimsby döntését sokan megkérdőjelezték. A sajtóban állandó téma volt, hogy miért kellett külföldi edzőt alkalmazni? A nyomás meg is hozta az eredményt, Berkessynek mindössze három hónap után távoznia kellett posztjáról, mivel a brit Munkaügyi Minisztérium úgy döntött, nem folytathatja angliai munkáját.
E rövid idő alatt is mély nyomot hagyott a klub játékán. Bevezetett egy új edzéstechnikát, amelyet az angol lapok “mozgékonynak” neveztek el. Az erőnlét és a labdanélküli gyakorlatok voltak túlsúlyban. A sajtó nem tudta mire vélni, hogy az edzéseken nincs mindig szükség labdára. George Higgins, a Grimsby akkori csapatkapitánya a következőt nyilatkozta a Telegraphnak:
Berkessy teljesen forradalmasította az edzéseinket. Azt gondolom, hogy több időre lesz szükségünk, mire teljesen alkalmazkodni tudunk ehhez az új edzésmódszerhez." Bár a magyar edző rövid időt tölthetett csak a klubnál, a Telegraph mégis úgy fogalmazott, hogy: Új életet hozott magával és mély nyomot hagyott az edzéstechnikájának köszönhetően."
A szigetországi kitérő után Belgium, Antwerpen lett Berkessy következő munkahelye. A Beerschot együttesénél kapott állást, onnan visszatért Spanyolországba, mert a katalán főváros kisebb csapata, az Espanyol szerződtette a magyar legendát. A várt sikereket azonban ő sem tudta elhozni a kék-fehéreknek, így egy szezon után nem marasztalták a magyar szakvezetőt. Utolsó klubja a spanyol másodosztályú Sabadell volt 1958-ban.
Elfeledve hal meg Spanyolországban
Berkessy Barcelonában telepedett le, ahol vállalkozásba kezdett: megvásárolt egy speciális dugattyúgyűrűk gyártására vonatkozó belga szabadalmat, valamint egy, az autófékekre vonatkozó szabadalmat is levédetett, így az autóiparban is nagy tisztelet övezte. Azonban a gyorsan fejlődő autóipar mamutvállalataival szemben kis üzeme nem bírta felvenni a versenyt. Berkessy tönkrement. Ezt követően már csak életbiztosítása és nyugdíja, valamint a Barcelona-öregfiúk rendszeres anyagi segítsége biztosított megélhetést annak a sikerembernek, aki egyébként edzőként csak a Zaragozaban a 200 ezer pezetás szerződéskötési összeg mellett havi 20 ezer pezetát keresett.
Berkessy nem gyakran járt Magyarországon, de amikor sikerült hazalátogatnia, mindig népes ferencvárosi rajongótábor várta. Népszerűségét is mutatja, hogy 1974-ben az FTC örökös bajnokának választották, és amikor utoljára, 1979-ben Magyarországon járt, úgy ünnepelték, mintha egy győztes meccs után ült volna le a szurkolók közé. Élete utolsó évtizedeiben, 15 évvel fiatalabb feleségével Barcelonában élt. Egészsége erősen megromlott. Csaknem 40 évet töltött külföldön, mégsem törte a magyart és humora is megmaradt. Sosem feledte el, honnan indult el. 1993-ban, 88 éves korában halt meg Barcelonában.
Ezt a cikket a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft sportújságíró szakirányának hallgatói írták. Név szerint: Beretka Zsolt, Kenessey Csaba, Kiss Szabolcs, Lappints Levente, Oroszvári-Szabó Réka, Regős László, Tóth Zsombor és Urbán Ádám. A cikket Lantos Gábor szerkesztette.
Használt mintavevő pálcikákkal végeztek teszteket egy indonéz reptéren
]
Akár 9000 utast is tesztelhettek a már használt, de újracsomagolt pálcikákkal.
Egy gyógyszeripari vállalat több alkalmazottját is letartóztatták Indonéziában, miután kiderült, hogy a Covid-tesztekhez használt pálcikákat, amikkel mintát lehet venni az orrból, kimosták és újra felhasználták – írja a BBC.
A rendőrség szerint Medan repülőterén akár 9000 utast is tesztelhettek olyan pálcikákkal, amelyeket előtte már használtak. A rendőrség szerint tavaly december óta folyhat ez a gyakorlat az észak-szumátrai Medanban, a Kualanamu repülőtéren.
Az utasoknak negatív tesztet kell teljesíteniük, ha repülni akarnak, és a repülőtér lehetőséget kínál arra, hogy a teszteket a helyszínen végezzék el. A repülőtér hatóságai a Kimia Farma által szállított antigén gyorsteszt készleteket használták. Az utasok panaszait követően, miszerint hamis pozitív vizsgálati eredményeket kaptak, a rendőrség egy titkosszolgálati tisztet küldött a múlt héten, aki utasnak adta ki magát. Miután a férfi is teszteltette magát a reptéren, és pozitív eredményt kapott, a hatóságok megjelentek a helyszínen, ahol találtak is egy „újrahasznosított” tesztkészletet.
A múlt héten öt Kimia Farma alkalmazottat – köztük a cég medani vezetőjét – tartóztattak le. A gyanúsítottakat azzal vádolják, hogy megsértették az egészségügyi és fogyasztói törvényeket a mintavevő pálcikák mosásával és újracsomagolásával.
Nyitókép: Fachrul Reza / NurPhoto / AFP