Elrabolták és megkínozták az afgán nagykövet lányát
]
Az iszlámábádi afgán nagykövet lánya, Szilszila Alihil hazafelé tartott a pakisztáni fővárosban, amikor néhány órára elhurcolták és „súlyosan megkínozták”.
„Alihil kiszabadult elrablói fogságából, s azóta kórházi kezelésben részesül” – adta hírül nyilatkozatában az afgán külügyminisztérium, az incidens kivizsgálását és az afgán diplomaták biztonságának szavatolását követelve a pakisztáni féltől. A pakisztáni külügyminisztérium szerint az afgán nagykövetségtől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint az afgán nagykövet lánya bérelt járművel utazott, amikor megtámadták.
A rendőrség nyomoz a „nyugtalanító incidens” ügyében, a hatóságok megerősítették az afgán nagykövet és családja biztonsági őrizetét – áll a válasznyilatkozatban.
Az egymással szomszédos Pakisztán és Afganisztán kapcsolata hosszú ideje fagyos. Kabul azzal vádolja Pakisztánt, hogy menedéket biztosít a kabuli kormány megdöntéséért harcoló tálib lázadóknak, míg Iszlámábád vádjai szerint az afgán vezetés lehetővé teszi szélsőségeseknek, hogy a területéről kiindulva kövessenek el támadásokat Pakisztánban. A felek kölcsönösen tagadják egymás vádjait.
(MTI)
Megkezdődött a Benyovszky-emlékév
]
A kalandos utazót magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is.
Ezt ne hagyja ki! Zsigeri bosszúvágy hajtja Gyurcsányékat
Tudományos kiadványok, konferenciák, új Benyovszky-szobrok, a Magyar Posta által kiadott emlékbélyeg és egy Benyovszkyról írt musical bemutatója is szerepel a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév programjában.
Benyovszky Móricot magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is. Az idei kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy egy nyughatatlan lelkű, négy földrészen is megfordult magyar világutazóra, felfedezőre, kiváló hajósra és katonára emlékezhessenek tisztelői – mondta el a Benyovszky-emlékév megnyitóján és az ennek alkalmából kiadott emlékbélyeg kibocsátásán kedden Budapesten Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, az emlékév fővédnöke.
Mint hozzátette, az emlékév egyik célja, hogy Benyovszky életének több, eddig homályos pontját tisztázzák. Ennek érdekében idén tudományos konferenciát tartanak, melyre a magyar kutatók mellett szlovák, francia, orosz, osztrák, amerikai, kínai szakembereket is várnak.
Még az idén bemutatják Magyarországon – és a tervek szerint külföldön is – a Benyovszky Móric életét feldolgozó musicalt, de a magyar világutazó emlékét új kötetek, szobrok is megidézik majd – közölte Potápi Árpád János.
G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság elnöke kiemelte: az emlékév egyik legfontosabb feladata minél pontosabbá tenni a világban élő Benyovszky-képet.
Ebben fontos eredmények várhatók, hiszen a Magyar Nemzeti Levéltár kezdeményezésére számos, Benyovszkyval kapcsolatos anyag érkezett orosz, amerikai, francia levéltárakból – számolt be G. Németh György, hozzátéve: az új tudományos eredményeket még idén bemutatják.
Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, Benyovszky Móric magyar, de a lengyelek is magukénak tekintik, hiszen az országukért harcolt a Bari Konföderáció küzdelmeiben. Ezért büntetésül az oroszok meghurcolták és Kamcsatkára szállították, ahonnan kalandos úton sikerült megszöknie – idézte fel.
Benyovszky Lengyelországban máig népszerű történelmi figura: a nagy lengyel költő, Juliusz Slowacki költeményt írt róla, de számos más irodalmi mű, tudományos és ismeretterjesztő kötet is született Benyovszkyról – közölte a nagykövet.
Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke az emlékév alkalmából 70 ezer példányban kiadott bélyegről szólva elmondta, azon a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság logója és egy korabeli látcső szerepel. Az alkalmi borítékon háttérben az eredeti térkép egy részlete, előtérben pedig egy hajókormánykerék darabja látható. A bélyegzőben szintén hajókormánykerék, a látcső és Madagaszkár térképének határvonala jelenik meg.
Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény 950 faj egyedeit, köztük Benyovszky utolsó otthona, Madagaszkár élővilágának képviselőit mutatja be. A Madagaszkár vezetőjeként elhunyt Benyovszky Móricra az állatkertben 2010 óta szobor is emlékeztet, ennek másolatát Madagaszkáron is elhelyezték – mondta el Szabó Roland.
Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév megnyitóján a Fővárosi Állat-és Növénykert Madagaszkár-házának kertjében 2021. május 25-én. Mögötte Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete (j) és Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke (j2).
A tiszasülyi dr. Szénásy Józsefről készült helytörténeti kiadvány
]
Hiánypótló helytörténeti kiadvány jelent meg dr. Szénásy József (1886–1951) pályafutásáról. A neves szülészorvos, anya- és csecsemővédő, a magyar védőnői hálózat egyik létrehozója Tiszasülyön látta meg a napvilágot. A róla szóló kiadvánnyal, valamint emléktáblával és tablókkal nagy jelentőségű munkásságának állítottak emléket. Az eredetileg százötven oldalasra tervezett, végül százkilencvenkét oldalas kötet a Tiszasülyért Egyesület Hungarikumok 2020 pályázaton elnyert támogatásának köszönhetően jelenhetett meg. A könyv születéséről a szerkesztővel, Demjénné Barkaszi Máriával beszélgettünk.
Ezt ne hagyja ki! Zsigeri bosszúvágy hajtja Gyurcsányékat
– Mi motiválta a könyv megírásában?
– Minden ott kezdődött, hogy 2016 januárjában egyik napról a másikra harmincéves sülyi pályafutásomat kellett megszakítanom, illetve máshol folytatnom. Félállásban a besenyszögi iskolában és a hozzá tartozó Vehiculum-Házban dolgozhattam a továbbiakban, jóindulatú, támogató szakemberek között. Besenyszög haladó szellemi légköre segített engem abban, hogy Molnár Melinda etnográfus, múzeumvezető, tanár mellett megtapasztalhassam, mennyire fontos a gyerekek számára saját településük múltjának ismerete. Az akkor már több éve színvonalas szakmai munkát végző intézményben gyorsan felvettem a fonalat, komplex múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartottunk nemcsak helyi, de az egész országból hozzánk látogató, különböző életkorú csoportoknak.
A pályázatokból megvalósuló programokban én is sokszor részt vehettem.
– Például jártunk Izlandon népszerűsíteni a magyar kultúrát, vagy az izlandi nagykövet kérésére első osztályosoknak identitásnövelő programot dolgoztam ki a kint élő magyar gyerekek iskolájának, ezt ma is használják. Az egyik országos mintaprojektben kaptam egy kutatói feladatot Tiszasüly elmúlt száz évével kapcsolatban. A kutatás során szembesültem dr. Szénásy József munkásságának jelentőségével. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy ezt az értékes embert halála után senki nem emlegette Tiszasülyön, 1986-óta, mióta családommal e településen élek, senki sem emlékezett meg róla vagy népszerűsítette munkásságát. A tiszasülyi emberek nem tudják, hogy településükön, a Vörösmajorban született orvos micsoda értéket képvisel, olyasvalaki, akire méltán büszkék lehetnek.
– Mi jelentette a legnagyobb kihívást a munka során?
– Helytörténeti munkával ezelőtt soha nem foglalkoztam, nem volt helyi inspirációm. Rengeteg időt és energiát igényelt. Mindent digitalizálnom kellett, a régi iratokat begépelni, fotókat szkennelni. Mindez a férjem és családom megértő hozzáállása nélkül nem sikerült volna. Száznegyven oldalnyi anyagot gyűjtöttem össze, ezt beadtam 2017-ben a szolnoki Damjanich János Múzeum amatőr kutatói pályázatára, melyen tizennégy pályázat közül második helyezést értem el. Két oldalnyi muzeológusi értékelést kaptam, ez megerősített, hogy nem porosodhat a fiókban az anyag. Ezen muzeológusi értékelésem arra ösztönzött, hogy felvetessem Szénásy Józsefet a helyi, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárba is. Mészáros János megyei főépítésszel, az értéktár bizottság titkárával tartottam a kapcsolatot, aki köszönte a munkámat.
E két jelentős esemény erősítette meg bennem, hogy valamilyen formában könyvet kellene készítenem, amit a helyi tanulók kezébe tudunk adni, legyenek büszkék arra, hogy olyan településen élnek, ahonnan a neves szülészorvos is származik.
– Pedagógusként megtapasztalhattam, hogy harminc év alatt a helyben született iskolások száma csaknem felére csökkent, sok az idős ember, a fiatalok nem telepszenek le helyben. A sors iróniája, hogy eszerint Tiszasüly is kihalásra van ítélve, miközben már Szénásy száz évvel ezelőtt is a magyarság sorsáért aggódott. Az 1910-es években, az első világháború után ugyanis nagy volt a csecsemőhalandóság, ezért is bízták rá tanárai – például Heim Pál és Lovrich József – a magyar anyavédelem kidolgozását. Tankönyvet írt Anyavédelem címmel a leendő védőnők számára, és megalapították 1915-ben az Országos Stefánia Szövetséget, a mai védőnői hálózat elődjét.
– Honnan gyűjtött még információkat?
– A Damjanich János Múzeumban sajnos kevés információ volt. Nagy Béla és Nagy Géza egykori tiszasülyi helytörténeti kutatók két világháború közötti dokumentumai és korabeli fotói nagyban segítettek, és a nagy tiszteletben álló helyi idős embereket is kifaggattam az akkori életről. Sikerült beszereznem Szénásy magánkiadásban megjelent önéletrajzi regényét, a „Versenyfutás a halállal”-t, ami hiteles információkkal szolgált. Az interneten az Orvosi Hetilapban megtaláltam dr. Szállásy Árpád orvos-író objektív szakmai értékelését, mely 1992-ben, a rendszerváltás után jelent meg. Ez győzte meg a Megyei Értéktár Bizottságot is. Megtudtam azt is, hogy Szénásy az akkori politikában nemkívánatos elem volt, földbirtokos család gyermeke. 1951-ben, halálakor bezzeg egy szó sem volt róla! A rendszerváltás után adták ki saját könyvét, mely a szakmában ugyan ismert volt, de sehol máshol. Tiszasülyön sem tudott róla senki semmit. Úgy éreztem, nekem hozta azt a feladatot a sors, hogy végre méltó helyre emeljem e nagyságunkat, hogy őrizzük emlékét. A Hungarikum pályázatnak köszönhetően a százkilencvenkét oldalas kötet elkészülhetett, Molnár Melinda etnográfus lektorálta. Két részből áll: Tiszasüly közössége Szénásy korában és a néphagyományok, valamint a Szénásy család és dr. Szénásy József munkássága. Legyen ez a könyv a sülyieké, mindenkinek szeretettel ajánlom. Legyenek büszkék településükre és híres szülöttükre! A felnövekvő nemzedék pedig ismerje meg a múlt szépségeit és az árnyoldalát is, hogy okosan tudják majd alakítani a saját jövőjüket!
– Tervezi-e folytatni a helytörténeti kutatómunkát?
– Természetesen szívesen fogadok Szénásyról ezután is előkerülő dokumentumokat, de átadnám a stafétabotot a fiataloknak. Kapjanak kedvet ők is a helytörténeti kutatáshoz! Van még Tiszasülyön felfedezni való…