A Végtelen szerelem sztárjának új sorozata indul hamarosan a TV2-n
]
A TV2 hamarosan egy újabb török sorozattal bővíti kínálatát. A csatorna már el is kezdte reklámozni A nagykövet lányát (Sefirin Kizi), melynek főszerepében Törökország egyik legnépszerűbb férfi színésze, az idehaza is kedvelt Engin Akyürek (Fatmagül, Piszkos pénz, tiszta szerelem), valamint a Végtelen szerelem sztárja, Neslihan Atagül látható.
A sorozat 2019 decemberében debütált a török Star TV-n és jelenleg is fut, így a rajongók egy újabb, hosszú ideig látható sorozatra számíthatnak majd.
A történet főhőse egy gazdag üzletember (Akyürek), aki beleszeret egy nagykövet lányába (Atagül), a festői Aegeanban. Kettejük boldogsága azonban nem lehet teljes, mivel a múltjuk árnyai végig kísértik őket. A sorozat több egyszerű romantikus drámánál, ugyanis a főhősnő történetszálán nagy hangsúlyt kap az, hogy egy fiatal nő miképpen tud manapság szembenézni és megbirkózni a modern társadalmi elvárásokkal, a családja felől rá nehezedő nyomással.
Hamarosan képernyőn
A nagykövet lánya pontos hazai premierdátuma egyelőre nem ismert, de mivel a TV2 már reklámozza a szériát, ezért várhatóan heteken belül elkezdik a részek sugárzását. A sorozat rajongóinak azonban fel kell készülniük arra, hogy Neslihan Atagült nem láthatják sokáig, ugyanis a színésznő betegség (áteresztő bél szindróma) miatt kénytelen volt kiszállni a produkcióból.
A helyét a második évadtól kezdődően Tuba Büyüküstün vette át, akit olyan sorozatokban láthatott már a közönség mint a Bosszú vagy szerelem, az Egy ellopott élet és ő játszott Engin Akyürek oldalán a Piszkos pénz, tiszta szerelemben is.
Épp tegnap írtuk meg azt is, hogy a Life TV is egy új török sorozatot indít.
Frissítés 2021.05.08
Kiderült mostanra, mikor indul A nagykövet lánya, erről különálló hírünkben olvashatnak.
Borító: Engin Akyürek és Neslihan Atagül. Fotó: dizilah.com
Nem tetszik a franciáknak a párizsi magyar nagykövet
]
Felborzolta a kedélyeket a francia kommentelők körében, hogy úgymond „egy Habsburgot”, méghozzá Habsurg Ottó kisebbik fiát, Györgyöt nevezték ki Magyarország francia nagykövetének – közölte az Euronews. Az utolsó magyar király unokájának neve tavaly év végén került az asztalra, és idén márciusban kezdte megbízatását Párizsban. A kinevezéséről a Le Figaro, a jobbközép irányultságú francia lap írt kimerítő cikket, ám a tény a kommentelői körének egy részéből nagy felzúdulást váltott ki.
A régi uralkodócsaládok és arisztokrata famíliák leszármazottai általában számos nyelven beszélnek kitűnően (Habsburg György például 10 nyelven), és habár néhány szerencsés családot kivéve címeiket és nagyrészt vagyonukat is elvesztették a 20. század évtizedeiben, kapcsolati tőkéjük, ezáltal befolyásuk megmaradt. A mostani nagykövet Habsburg György Károlyi Györgyöt, az egyik legfontosabb magyar arisztokrata család leszármazottját váltja a párizsi magyar nagyköveti poszton.
Az 55 éves György 1996 óta tölt be különböző diplomáciai pozíciókat, utazó nagykövetként is dolgozott, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság érdekeit képviselte külföldön. (György unokatestvére, Habsburg Eduárd 2015 óta Magyarország vatikáni nagykövete.)
Ahogyan azt egy francia kommentelő felveti: érdekes, hogy míg Ausztriában nem látják különösebben szívesen a Habsburgokat a közéletben, addig Magyarország fontos posztokra nevezi ki a család tagjait. Ausztriában már 1919-ben, Magyarországon csak két évvel később mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását a meghiúsult királypuccsoknak köszönhetően. Ismeretes, hogy György nagyapja, IV. Károly, az utolsó magyar király 100 éve, 1921. március 27. és április 5. között kísérelte meg először visszafoglalni a magyar trónt. Ezt húsvéti királyjárásként is emlegetik.
Bár a Habsburgok nem jöhetnek szóba osztrák államfőként, és valószínűleg nagykövetként sem, annak nincsen jogi akadálya, hogy Magyarországot képviseljék nagykövetként.
Annak ellenére, hogy György apja, Habsburg Ottó igen ismert személyiség volt Franciaországban, mivel 20 évig volt az Európai Parlament tagja, és rendkívüli tisztelet övezte Európa-szerte, élénk vita folyik több francia weboldalon is nagyköveti kinevezéséről. Van, aki azt írja: ez „megtiszteltetés Franciaországnak”, mások azt kifogásolják, hogy György az Orbán-kormányt képviseli. Megint mások azt nehezményezik, hogy a Habsburg név egyáltalán szóba jöhetett, hiszen a franciák gyakorlatilag ősellenségnek tekintik őket.
A kommentháborúban a nagypolitika is megjelenik. Egy hozzászóló szerint Orbán Viktor tévedett Habsburg György „alkalmazásával”. Hozzáteszi:
Egy Habsburg, aki Magyarországon él, történelmi paradoxon. Még ha apja, Ottó nagy úr is volt, ez nem igazolja fiának francia követként való kinevezését. A Habsburgok évszázadokon át az országunk esküdt ellenségei voltak. Gyakorlatilag minden háborút, legyen szó a napóleoni háborúkról, a birodalmi háborúkról, végül pedig az első világháborúról, a Habsburgok okoztak. Vajon arról van-e szó, hogy Orbán Viktor ezt fricskának szánja Macron részére? Szerintem igen…
Voltak persze, akik egyaránt dicsérik Ottó és György munkásságát, sok szerencsét kívánnak az új nagykövetnek, és felhívják a figyelmet arra, hogy nem lehet Magyarországot „francia szemüvegen keresztül” megítélni.
Habsburg György kinevezésére valószínűleg csak azok kapják fel a fejüket, akik nem követték életének alakulását. György családi bázisa a Budapesthez közeli Sóskúton van, három gyermeke, Zsófia, Ildikó és Károly Magyarországon születtek. Ő maga édesapjával együtt rengeteget dolgozott annak érdekében, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válhasson, és amint azt egy 2019. márciusi előadáson, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mondta: saját magát magyarnak vallja, semmiképpen nem osztráknak.
(Borítókép: Habsburg György Magyarország utazó nagykövete Az első aranykor - Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok című kiállításon tartott tárlatvezetésen a fővárosi Műcsarnokban 2017. február 25-én. Fotó: Marjai János / MTI)
Kína türelmes, kivár a Fudan Egyetem ügyében
]
A Fudan Egyetem tervezett budapesti campusa elleni ellenzéki kijelentésekre és tüntetésre adott kínai reakció nem meglepő, de nem várható, hogy a határozott állásfoglaláson túl erősebb válaszlépésekre kerüljön sor. Az, hogy a magyar kormány látszólag hátrébb lépett a beruházás ügyében, és azt a 2022-es választások utánra tolta, a kínai félnek is elfogadható lehet.
Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az Index kérdéseire válaszolva elmondta: a kínai külpolitika éppen átalakulóban van, a napokban Hszi Csin-ping államfő és pártfőtitkár arra kérte az ázsiai ország külpolitikájának a formálóit, hogy tompítsanak a – wolf-warrior (magyarul talán farkasharcos) diplomácia részeként alkalmazott – vehemens nyilatkozatokon, amelyek az elmúlt egy évben tapasztalhatók voltak a külügyminisztérium részéről.
A kutató hangsúlyozta: ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl alku tárgyát képeznék Kína alapvető nemzeti érdekei (core interests), ezeket továbbra is oltalmaznia kell a kínai külpolitikának.
Fontosabb a magyar kormány támogatása
Matura Tamás szerint a Fudan Egyetem körül kialakult helyzet – az utcanévtáblák provokatív átnevezése, a tüntetésen látható feliratok vagy a tibeti zászlók – Kína számára szuverenitási kérdésként értelmezhetők.
A kínai külügyminisztérium, illetve nagykövetség reakciója egyáltalán nem meglepő, de próbálnak egyensúlyozni aközött, hogy kifejezésre juttassák nemtetszésüket, ugyanakkor ne vessék el nagyon a sulykot sem
– mondta Matura Tamás.
A kutató úgy véli, azt a kínaiak is értik, hogy a Fudan Egyetem ügyét egy belpolitikai harc keretében kell elhelyezniük, hiszen Magyarországon választások közelednek. A kommunikációs eszközökön túl nincs más a kezükben, de nincs is rá szükségük, mivel nem a hivatalban lévő magyar kormány politikájával kerültek konfliktusba.
Matura Tamás emlékeztetett rá, hogy kínai válaszreakcióra már láthattunk példát Csehországban, ahol a kormány sem volt barátságos a kínaiakkal, ezért végül az utóbbiak megszüntették a két ország közötti közvetlen légijáratot, továbbá Peking és Sanghaj felmondta a testvérvárosi megállapodást Prágával. Ezek többnyire inkább szimbolikus lépések.
„A repülőjáratok törlése a turizmus szempontjából lehetne kellemetlen hazánknak, de a járványhelyzet miatt jelenleg amúgy se nagyon van turistaforgalom a két ország között” – jegyezte meg a kutató.
Azt is kiemelte: azért sem ragadtatná erre magát Kína, mert a magyar kormány a legtámogatóbb vele az egész Európai Unióban, vagyis
nagyon rossz lenne az optikája annak, ha egy budapesti tüntetés miatt a magyar államot a célkeresztjébe venné Kína.
Kínának sem lehet ellenére az altatás
Hogy mennyiben nyomhatja rá a bélyegét a kínai–magyar kapcsolatokra a Fudan Egyetem körüli konfliktus, a kutató szerint attól is függ, az meddig húzódik még, de azt nem gondolja, hogy komoly hatása lenne a két ország államközi kapcsolataira.
Kína reagált az ellenzéki tüntetésre A Fudan Egyetem budapesti campusának terve elleni tiltakozásokra reagálva Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő azt mondta: a projekt minden fél érdekét szolgálja, és összhangban áll az aktuális trendekkel. Azt a reményét is kifejezte, hogy Magyarországon az érintettek objektív, észszerű és tudományos megközelítést alkalmaznak az emberek közötti normális cserekapcsolatok átpolitizálása és megbélyegzése helyett. A budapesti utcanév-változtatásokra válaszul Vang Ven-pin nemrégiben jóval élesebben fogalmazott. Az AFP szerint azt mondta: még megvetést sem érdemelnek azok a magyar ellenzéki politikusok, akik a kínai egyetem tervezett campusa közelében átnevezték az utcákat. Kína budapesti nagykövetsége szerint az ellenzéki demonstráción hamis információk hangzottak el, a megmozdulást pedig durva beavatkozásnak értékelték Kína belügyeibe, ami szabotálja a két nép baráti együttműködését.
Rámutatott, hogy a magyar kormány máris megpróbálja kihúzni az ügy méregfogát, és látszólag áttolta a választások utánra, „igyekszik altatni az egész ügyet”.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek arról beszélt: a kínai egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik, ugyanis jelenleg még a tervek sem állnak rendelkezésre.
Ha már ismertek lesznek a feltételek, akkor támogatják, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet. Ez viszont csak 2023-ban lehet esedékes, mert 2022 második feléig a tervezés folyik.
Schanda Tamás államtitkár „politikai hisztériakeltésnek” nevezte az ellenzék tiltakozását, és parlamenti felszólalásában megerősítette Gulyás Gergely ígéretét: vállalják, hogy amikor elkészültek a tervek, a budapestiek népszavazáson voksolhatnak a Fudan Egyetemről.
Matura Tamás azon a véleményen van, hogy a felmérések eredményeit ismerve a kormány rájöhetett, a választások közeledtével nem jön nekik jól a kínai oktatási intézmény budapesti campusának kérdése.
A kínaiak nem szoktak rohanni a dolgokkal, pár hónap ide vagy oda már nem oszt, nem szoroz. Nekik is megfelelhet, ha várnak egy kicsit, miközben persze folytatódhatnak az előkészületek
– fogalmazott a kutató.
Azt persze kivédhetetlennek tartja, hogy a kínai vezetés és az állami média ne úgy interpretálja az ellenzéki kritikákat, hogy azok a kínai embereket, a kínai civilizációt, kultúrát támadják. Ezért fontos, hogy a magyar tüntetések szervezői hangsúlyozzák, nem a kínai emberekkel van a gond, hanem elsősorban a beruházással.
Fudan nélkül is van hírszerzés
A Fudan Egyetem ideológiai irányultságáról szóló állításokkal kapcsolatban Matura Tamás azt mondta: mivel nem igazán van példa ilyen Kínán túli campusra, nehéz egyelőre megválaszolni, mi várható tőle.
Kínában értelemszerűen folyik ideológiai képzés az egyetemeken. A kínaiaknak fontos, hogy indoktrinálják a saját polgáraikat. De külföldi diákok azért nem szoktak úgy hazatérni Kínából, hogy azonnal Mao-rajongókká váltak
– fejtette ki a kutató.
Mindemellett arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a budapesti campus egy magyar egyetem lesz, a magyar államnak is lesz beleszólása, mi kerül a tananyagba. Matura Tamás azonban nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a kínaiak megkockáztatnának egy botrányt, és feldobnák a magas labdát a Nyugatnak. A kínaiaknak ugyanis nem érdeke, hogy ujjal mutogassanak rájuk, illetve agymosással vádolják őket.
Nagy figyelem fog összpontosulni erre az egyetemre a világ minden tájáról. Nagyon meglepődnék, ha a kínaiak azzal kezdenék, hogy a marxizmust, a leninizmust és a maoizmust tennék kötelező anyaggá. Ezeket megtaníthatják Kínában is a sajátjaiknak
– emelte ki a kutató.
A kínaiaknak ahhoz sincs szüksége az egyetemre, hogy hírszerzést folytassanak Magyarországon vagy Európában.
„Harminc éve Közép-Európa legnagyobb kínai közössége él nálunk, kínai bankok és számos kínai cég is van itt. Nem az óriási nemzetközi figyelem középpontjába álló egyetemet fogják hírszerzésre használni” – jelentette ki Matura Tamás.
Azt persze ő is biztosra veszi, hogy az egyetemen jelen lesznek majd a kínai hírszerzés emberei is, de ezek nagy része leginkább a többi kínait fogja megfigyelni.
A kutató azt is hozzátette: lehetnek kockázatok, de ezek menedzselhetőek, amennyiben van a magyar állam részéről politikai akarat, a magyar elhárításnak pedig anyagi és emberi erőforrása arra, hogy az ideérkezőket ellenőrizzék.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)