Gazdaság: Adókönnyítéseket és új hitelprogramokat jelentett be Palkovics László
]
Kész van a kormány gazdaságvédelmi akcióterve, azért még mindig nem minden világos belőle.
Van-e visszatérés a “normalitáshoz” az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az “új” normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Emberpróbáló nehéz időket élünk, hiszen láthatatlan ellenséggel küzdünk, ami kárt okoz az emberéletben és a gazdaságban is – mondta el az Operatív Törzs keddi sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akinek az a szerep jutott, hogy bejelentse a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részleteit. De mielőtt még rátért volna, azt is mondta: „ahogy egy háborúban”, úgy itt is most először a közvetlen károkat próbálják csökkenteni, a többi lépés ezt követheti.
A krízis egyben lehetőséget is jelent, hogy néhány dolgot máshogy, jobban csináljunk – tette hozzá a miniszter, aki szerint ennek érdekében olyan gazdaságvédelmi költségvetést készítettek, amely nem igényel majd külső segítséget, a “saját problémáinkat mi akarjuk megoldani”. (Varga Mihály pénzügyminiszter is erről beszélt reggel, kiemelve, Magyarország nem kért külföldi szervezetektől segítséget: értsd, 80 másik országgal szemben a kormány nem fordult az IMF-hez.)
A hiány maximum 2,7 százalék lesz, erősítette meg Orbán Viktor hétfői bejelentését Palkovics. A gazdaságvédelmi akcióterv fontos eleme a munkalapú gazdaság. „Ha van munka, minden van” – folytatta a miniszterelnök szavainak felemlegetését az innovációs miniszter.
“Ezért a munkahely védelme és az újak teremtése a legfontosabb vezérvonal, nem a segélyben hiszünk, hanem a valódi segítségben, ha megvédjük a magyar munkahelyeket, megvédjük a magyar családokat, a magyar vállalatokat” – mondta. Ennek keretében ha egy adott cég a “munkaterhelésének” 15-50 százalékát elveszíti, akkor ebben három hónapig - igazságos plafon mellett - 70 százalékkal támogatja az állam a bérköltségeket. Azt is szeretnék, ha ezen idő alatt a dolgozó nem otthon lenne, hanem a cég számára fontos tevékenységet végezne, pl. oktatás. Az erről szóló kérvényt a területi járási hivatalokhoz kell benyújtani, ott bírálják el.
A következő pont az innováció. Magyarország az elmúlt 10 évben hi-tech országgá alakult, ezt szeretnék fenntartani, ezért a mérnöki munkáknál, akik kutatás-fejlesztésben dolgoznak, a következő három hónapban 40 százalékos bértámogatást adnak. Náluk a rövidített munkaidő nem értelmezhető - fogalmazott ezzel kapcsolatban Palkovics, aki elmondta azt is egy vállalkozási portált is indítottak, ahol a cégek a kérdéseket tehetik fel.
Néhány további lépés:
A szociális hozzájárulási adót a tervek szerint 2 százalékponttal csökkentik július elsejétől. Ez nem új, a hatéves bérmegállapodásnak már része volt ez a lépés, a kormány most megerősítette, hogy erre mindenképpen sor kerül, vagyis a szochó 17,5 százalék helyett az év második felétől 15,5 százalékra csökken.
Elhalasztják a céges beszámolók leadási kötelezettségét és hozzá kapcsolódó éves bevallásokat május 31-ről szeptember 30-ig.
Az Ekáer-rendszerben biztosíték alóli mentességet vezetnek be és bevezetik az automatikus visszafizetés lehetőségét is.
Felgyorsítják az áfavisszaigényléseket: normál adózónak 75 nap helyett 30 napra, megbízható adózónak 30 napról 20 napra.
Speciális fizetési könnyítéseket vezetnek be: részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklési lehetőség is lesz. Az adózói minősítésekkel (kockázatos és megbízható) kapcsolatban elhangzott, hogy senkit sem fog hátrány érni, ha a veszélyidőszak alatt nem tud valamit teljesíteni.
A veszélyhelyzet alatt betegszabadságról szóló dokumentumokat, elektronikusan is be lehet nyújtani.
A fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel.
A munkahelyteremtéssel kapcsolatban Palkovics elmondta, hogy annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyi megszűnik. Ennek érdekében egy sor egyszerű pályázati konstrukciót vezetnek be azoknak a cégeknek, akik amellett, hogy megtartják a adolgozóikat, be szeretnének fektetni. Több 100 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
Online képzéseket is elindítottak, legyen szó akár tovább, vagy átképzésről. Informatikusokat is képeznének: a tandíj 95 százalékát az állam állja. Lesz felnőttképzési diákhitel is azoknak, akiknek megszűnt a munkájuk, mégpedig 0 százalékos kamattal. Az egyetemi hallgatók pedig egyszeri 500 ezer forintos, nulla százalékos kamatozási egyszeri hitelt vehetnek fel, hogy kárpótolják őket, hogy most sokan nem tudnak a tanulás mellett dolgozni.
Az oktatással kapcsolatban az is elhangzott, hogy ma 75 ezer olyan egyetemi hallgató van, akinek azért nincs diplomája, mert nincs nyelvvizsgája. Ők mentesítést kapnak.
El kell fogadni, hogy semmi nem lesz olyan, mint azelőtt – vélte Palkovics. A kiemelt ágazatokat az elkövetkező három évben, többek közt adócsökkentéssel, beruházási támogatási programokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel és kedvező hitelekkel támogatnák.
A turizmusban például 200 ezer ember dolgozik, ám vendégek híján az egész szektor veszélyben van, ezért:
felfüggesztik az idegenforgalmi adót december 31-ig.
4 százalékra csökkentik a SZÉP-kártyja szociális hozzájárulási adóját, illetve 450 ezer helyett 800 ezerre emelik a juttatás éves felső összegét a versenyszférában és 200 ezerről 400 ezerre a költségvetési szférában.
fejlesztési és fejlújítási hitelprogramok lesznek, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak nyújtani az iparágban dolgozó cégek az újrainduló ágazátban – ezekre 600 milliárd forintot szánnak.
Palkovics szerint nem kell magyarázni azt sem, hogy mennyire jól látszik, békeidőben is milyen fontos az egészségipar támogatása, az, hogy a hazai termékek nagyobb arányban jelenjelenek meg a magyar piacon. Ennek érdekében támogatják az egészségügyi egyetemi és privát kutatásokat, létrehozták az egészségipari innovációs ügynökséget, aminek az a feladata, hogy ma is és a jövőben is koordinálja.
A vállalkozástámogatásokkal kapcsolatban az hangzott el, hogy a likviditást biztosítandó hitel, garancia és tőkeprogramokat indítanak el, ami minden cég számára elérhető lesz. A hazai tulajdont is megvédik, “nem szeretnénk, ha jól működő magyar vállalatokat idegen kézbe kerülnének”. Hiteleket a vállalkozásoknak 2000 milliárd forint értékben terveznek nyújtani, “nagyon kedvező kamatozási feltételek mellett”, 500 milliárd forintos állami garancia nyújtása mellett. Lesz Széchenyi munkahelymegtartó-hitel, az Eximbanknak lesz kárenyhítő hitelprogramja, az MFB-nek versenyképességi hitelprogramja, de az agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel is lesz. A korábban kockázati tőkére szánt programok (Hiventures például) is változnak, az alapokkal a magyar vállalkozásokat akarják mostantól védeni.
Beszélt arról is, hogy a kormány megvédi a családokat, 2021-től fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, erre 280 milliárd forintot biztosít a kormány. Meghosszabbítják a gyod-ra vonatkozó határidőket is, lehetővé teszik a tartosan beteg gyereket nevelő szülők magasabb összegű családi pótlék jogosultsága a veszélyhelyzetet követő második hónap utolsó napjáig nem szűnik meg.
A nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye is folytatódik, az erre való jogosultság nem hat hónap alatt jár le, hanem a veszélyhelyzet végét követő 60. napon.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a most ismert számok alapján jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni. Erről itt írtunk bővebben:
A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.
Továbbra is vannak ugyanakkor pontok, amelyek nem világosak, ezekkel kapcsolatban fel is tettük kérdéseinket reggel, ám a mostani tájékoztatón Palkovics Lászlónak nem volt mód kérdéseket feltenni. Amit továbbra sem tudunk:
Ha az EU-t kritizálják az új források hiánya miatt, hogyan magyarázzák, hogy a magyar költségvetésben nincsenek új pénzek, csak átcsoportosítások?
A kormány gazdaságvédelmi akcióterve nemzetközi összehasonlításban kevésnek mondható (ha a jegybanki intézkedéseket, forrásokat nem vesszük figyelembe). Miért csak ennyit szánnak rá? Terveznek-e további átcsoportosításokat a költségvetésben? Ha igen, mi alapján és mikor dönthetnek erről?
Milyen formában tervezik felhasználni az Európai Unió által felajánlott forrásokat, garanciákat?
Pontosan mire és milyen mechanizmusokon keresztül terveznek beruházásösztönzést? Egyedi kormánydöntésekről lesz szó, vagy pályázható források nyitnak meg, netán jegybanki programon keresztül?
A rövidített munkaidejű alkalmazás esetére tett felajánlás a bérek egy részének átvállalását vagy az adó- vagy járulékterhek további csökkentését jelenti?
Tervezik-e az álláskeresési járadék bővítését, illetve a közmunkaprogram újbóli felpörgetését?
A nagy állami infrastruktúrafejlesztési beruházásokkal kapcsolatban milyen stratégiát követ a kormány?
Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón arról beszélt, hogy a katakedvezmény további bővítése várható. Tervezik-e újabb szektorokra kiterjeszteni a kisadó fizetésének felfüggesztését?
Az előzmények
Április 6-án vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét fogja bemutatni a kormány
- jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök március 30-án egy azonnali kérdésre válaszolva a Parlamentben. Akkor még úgy fogalmazott, hogy “sok minden van a fejükben”, de itt számokról, komoly tételekről van szó, ezért erről egyben adna majd tájékoztatást.
Részletek először április 4-én derültek ki, akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a tárcáktól 1345 milliárdot vonnak el, majd csoportosítanak át.
Elveszik idén a párttámogatás felét is, ami 1,2 milliárdot jelent.
A nagy kiskereskedelmi láncokra újból kivetett különadóból is a védekezést segítik majd, 36 milliárd forintra számítanak így.
A bankoktól 55 milliárd forintot várnak.
Az önkormányzatoktól a gépjárműadót vonják el a védekezéshez. Ez 34 milliárd.
A járványügyi alapba így összesen 663 milliárd forintot tudnak biztosítani így, mivel a védekezés központi tartaléka 378 milliárd forint, ez azonban egy felülről nyitott előirányzat.
Később április 6-án, hétfőn Orbán Viktor folytatta a felsorolást és elmondta, hoyg három ütemben hajtják végre a gazdaságvédelmi akciótervet. Az elsőn már túlvagyunk, ide tartoztak a tb-járulékcsökkentések, a katásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése is. Hétfőn indította a kormány az akcióterv második szakaszát. Összesen a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át, a jegybank által indított programokat is ideértve. A 2020-as költségvetéstől el kell térni, a rendelet erről már hétfőn megjelenik. A hiány az elfogadott 1 százalék helyett 2,7 százalékos lesz - jelentette be Orbán. Hétfőn kiderült az is, hogy a munkahelyvédelmi rész egyik eleme szerint ha egy adott cég a “munkaterhelésének” 15-50 százalékát elveszíti, akkor ebben az időben 70 százalékkal támogatja az állam a bérköltségeket. Az erről szóló kérvényt a területi járási hivatalokhoz kell benyújtani, ott bírálják el.
Elhangzott az is, hogy összesen öt program lesz, sok alponttal. Ezekből egy-egy elemet emelt ki a miniszterelnök.
A magyar tévés magzatvize interjú közben folyt el - Hadas Kriszta az esti műsorban idézte fel
]
Hadas Kriszta 1992-ben a Magyar Rádióban kezdett el dolgozni, két évvel később pedig a Magyar Televíziónál kezdte a tévés karrierjét. Dolgozott a TV2-nél, jelenleg az RTL Klub munkatársa, és a Spektrum Home csatornán vasárnap esténként jelentkező NőComment! című talkshow egyik állandó vendége. Ebben a műsorban mesélt pályafutása két emlékezetes esetéről is.
A 48 éves tévés évekig az Aktív és a Magellán című műsorok főszerkesztője, az Aktív, a Napló és a Mokka vezető szerkesztője volt. Nevéhez olyan műsorok kötődnek, mint a Forró nyomon, a Keresem a családom, az Igazi vészhelyzetben vagy a Gyerekkórház. Az évtizedek során többször is került ciki vagy furcsa helyzetbe. Az egyik akkor esett meg vele, amikor ma már felnőtt lányával terhessége utolsó napjaiban járt.
- Az első gyerekemmel voltam várandós, és éppen Kuncze Gáborral készítettem interjút, amikor elfolyt a magzatvizem - idézte fel a több mint húszéves emléket, ami jól végződött, a lánya másfél óra alatt világra jött.
Fotó: TMC
Kínos helyzetbe is került fiatalon, amikor még sokat bulizott, és emiatt másnap nem igazán volt munkaképes állapotban.
- Akkor kezdtem a szakmát a Magyar Rádióban, és még nem vettem elég komolyan. Most már ilyet nem csinálnék. Kicsit hosszúra nyúlt az előző éjszaka, és a Magyarországra akkreditált, izraeli nagykövettel készítettem interjút, aki nagyon jól beszélt magyarul. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már nem látom, aztán már nem is hallom. A felvételen csak nagy recsegést lehetett hallani, mert összeestem. A nagykövet pedig ijedten megkérdezte: ugye nem attól ájult el, amit mondtam? - mesélte, hozzátéve, hogy az igazán nagy bakikat megúszta, mert azok táborát erősíti, akik betegesen felkészülnek, és igyekeznek odafigyelni mindenre.
Soma Mamagésa felnőtt lánya
Soma Mamagésa két gyermek büszke édesanyja. Fia, Lázár 1991 júliusában, lánya, Hanna 1993 márciusában látta meg a napvilágot. Az 53 éves sztár mostanáig a kamerák előtt sosem mutatta meg felnőtt lányát, aki 26 éves, textiltervezőnek tanul, diploma előtt áll, nagyon visszahúzódó, introvertált természet, leginkább a művészetek iránt érdeklődik. Képes összeállításunkban azt is megnézheted, hogyan festenek más népszerű női sztárok felnőtt lányai.
Koronavírus Romániában: mutatjuk a legfontosabb információkat (percről percre)
]
11:07
Csökkentett nézőszám a jégcsarnokban, zárt kapu a focimeccsen
A koronavírusos-járvány miatt foganatosított intézkedések a sporteseményekre is érvényesek.
Ez különösen fájdalmas a jégkorong Erste Liga elődöntőjébe jutott két székelyföldi csapat, a Csíkszeredai Sportklub és Gyergyói HK számára. A párharc első két mérkőzését a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán játszották le vasárnap és hétfőn. Míg az első találkozót zárt kapuk előtt rendezték meg, addig hétfőn a helyi hatóságoknak és a rendező csíkszeredai klubnak sikerült kilobbiznia, hogy 900 - bérletes - nézőt beengedhessenek a jégcsarnokba. A Sportklub arra kérte szurkolóit, hogy „ne álljanak, üljenek egymás mellett, hagyjanak egy egy ülésnyi szabad helyet egymás mellett”. Az első két összecsapást a csíkszeredaiak nyerték, a párharc csütörtökön és pénteken Gyergyóban folytatódik.
Nem voltak ilyen szerencsések a labdarúgás kedvelői, ugyanis a Liga 1 mérkőzéseit a hónap végéig zárt kapuk előtt kell megrendezni. Így volt ez a Chindia Târgoviște-Sepsi OSK és Medgyesi Gaz Metan-Kolozsvári CFR mérkőzés esetében is. A vasutasok vasárnap hazai pályán legnagyobb riválisukat, a fővárosi FCSB-t fogadják, nézőt erre az összecsapásra sem engednek be.