Donald Trump: Komolyan gondolkodom azon, hogy 2024-ben indulok az elnökválasztáson
]
A volt amerikai államfő, Donald Trump először nyilatkozott azt követően, hogy elhagyta Washingtont. Trump éles kritikával illette utódja, a demokrata Joe Biden bevándorláspárti politikáját, amely értékelése alapján „elpusztítja a ma ismert Amerikát". Az egykori republikánus államfő arról is beszélt, hogy komolyan fontolgatja az indulását a következő elnökválasztáson, de egyelőre a 2022-es, úgynevezett félidős választásokra kíván koncentrálni.
Donald Trump volt amerikai elnök a Fehér Házból január végén történt távozása óta először adott exkluzív interjút a Fox News Hannity című műsorának nyilatkozva. Bár az egykori államfő a Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) szokásos konferenciáján, február 28-án már egyszer a nyilvánosság elé állt, de akkor csak a rendezvényen szónokolt, interjút nem adott.
Helyi idő szerint hétfő este viszont a floridai Palm Beachben található új otthonában egy órán át beszélt, Sean Hannity neves konzervatív televíziós újságíró kérdéseire válaszolva.
POLITICS: TRUMP RUDELY INTERRUPTED BY SEAN HANNITY IN TONIGHT’S INTERVIEW. 45 ‘BEYOND SERIOUS’ ABOUT 2024 RUN – Video https://t.co/O9EZ2XiEvkpic.twitter.com/aP9O2UrZf9 — U-S-NEWS.COM (@us_news_com) April 20, 2021
Trump külön kitért a közleményt leginkább foglalkoztató kérdésre, nevezetesen, hogy tervez-e indulni a 2024-es elnökválasztáson? A volt republikánus államfő kijelentette: komolyan fontolgatja, hogy megméretteti magát a 2024-es elnökválasztáson, de az még messze van, így konkrétumokat ezzel kapcsolatosan egyelőre nem kíván mondani.
Trumpnak a Republikánus Párton belül egyetlen komoly kihívója lett volna, Nikki Haley volt ENSZ nagykövet, Dél-Karolina állam egykori kormányzója, aki annak idején az adminisztrációja legnépszerűbb politikusa volt az államfő után, de Haley április 12-án bejelentette, hogy amennyiben Trump indul, akkor ő nem fog.
I asked @NikkiHaley if she would support Donald Trump if he runs again in 2024.
“Yes,” she told me.
“I would not run if President Trump ran, and I would talk to him about it,” she added. “That’s something that we will have a conversation about, at some point.”
Story upcoming pic.twitter.com/8uGwxk2s84 — Meg Kinnard (@MegKinnardAP) April 12, 2021
A volt elnök ezt követően hangsúlyozta, hogy a közeljövőben a 2022-es, úgynevezett félidős választásokra kíván koncentrálni, így segítve pártja kampányát. 2022. november 8-án ugyanis a Képviselőház mind a 435 tagját újraválasztják, a Szenátus 100 tagja közül pedig 34-et. Trump kiemelte: az a célja, hogy a washingtoni Kongresszus mindkét házában visszaszerezzék a republikánusok a többségüket.
Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta azon sajtóhíreket, miszerint a másodszülött fiának, Eric Trumpnak a felesége, Lara jövőben, republikánus színekben Észak-Karolina államban indulni kíván egy washingtoni szenátusi székért.
Poll: Lara Trump GOP frontrunner in North Carolina Senate race despite not yet announcing a run https://t.co/mlvSaNajKWpic.twitter.com/OTZRGMk9T0 — The Hill (@thehill) April 14, 2021
Lara Trump néhány hete igazolt a Fox Newshoz, mint műsorvezető. Sok újságíró szerint a volt elnök a félidős választáson elsősorban az ő kampányát akarja segíteni, amennyiben ténylegesen megméretteti magát. Egy felmérés alapján Lara Trump mindenesetre toronymagasan a legesélyesebb republikánus jelölt.
2022 North Carolina Senate — Republican Primary:
Lara Trump 32%
Robinson 20%
McCrory 14%
Forest 13%
Walker 3%@cygnalhttps://t.co/H0gs7nQCQj#NCsen — Political Polls (@Politics_Polls) April 15, 2021
Trump: Biden bevándorláspárti politikája elpusztítja Amerikát
Az interjúban több fontos téma is előkerült, például a 2022-es választásokon esélyes republikánus politikusok nevei, az amerikai hadsereg tervezett afganisztáni kivonulása, illetve a konzervatív erők előretörése a latinók körében, különös tekintettel Texas állam déli részén, közvetlenül a migrációs válság sújtotta mexikói határ mentén. Ez azzal magyarázható, hogy a latinók többsége nem híve az illegális bevándorlásnak, egyrészt, mert munkaerőpiaci konkurenciát lát a migránsokban, másrészt nem akarja magára vállalni annak a jelentős anyagi terhét.
Ennek kapcsán Sean Hannity kérdezte Trumpot Joe Biden jelenlegi államfő rendkívül megengedő migrációs politikájáról is.
Trump Biden magatartását az általa előidézett migrációs válság kapcsán „katasztrofálisnak" minősítette,
szerinte a demokrata elnök bevándorláspárti politikára tönkreteszi, sőt mi több, elpusztítja a ma ismert Amerikát.
Ahogy arról az Origo már számos alkalommal beszámolt, Biden felelőtlen ígérgetései miatt idén februárban több mint 100 ezer, MÁRCIUSBAN PEDIG 172 EZER ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓ ÉRKEZETT MEXIKÓ FELŐL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK DÉLI HATÁRÁRA, EZ TAVALYHOZ KÉPEST 71 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉST JELENT, ÍGY MEGDŐLT A 15 ÉVVEL EZELŐTT FELÁLLÍTOTT NEGATÍV MIGRÁCIÓS REKORD. Ebből közel 20 ezer lehet a felnőtt kísérő nélküli kiskorú, nagyrészük, mintegy 15 500 fő jelenleg is a határ közelében lévő ideiglenes táborokban van elhelyezve.
Donald Trump volt amerikai elnök által a Hannity-nek adott interjú legérdekesebb részeit a Fox az alábbi videóban foglalta össze:
Kristi Karelsohn még szorosabbá fűzné a két nép kapcsolatát
]
A közelmúlt eseményei, érdekességei Észtországban címmel tartott előadást a Verseghy Ferenc Könyvtárban a balti állam budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn csütörtökön a Finnugor Népek Baráti Körének vendégeként beszélt hazája koronavírus elleni küzdelméről és az észt–magyar kapcsolatokról.
Ezt ne hagyja ki! Titkolózás jellemzi a baloldali előválasztást
– Már az elmúlt évben terveztük, hogy Szolnokra invitáljuk nagykövet asszonyt, ám a találkozó a járványhelyzet miatt nem jöhetett létre – e szavakkal nyitotta meg rendezvényüket a baráti kör elnöke. Molnár László kiemelte, az észt diplomatával történt előzetes megbeszéléseiken arról is szó esett, hogy egyesületük nyitott afelé, hogy aktívabbá, élőbbé tegyék Szolnok és észt testvérvárosa, Rakvere közötti kapcsolatokat.
A köszöntő után Kristi Karelsohn nagykövet vette át a szót, aki nyitógondolataiban Észtország járvány elleni védekezéséről számolt be.
– Észtországban a vírust hosszú ideig sikeresen kordában tudtuk tartani, a korlátozások sokkal enyhébbek voltak nálunk, mint Magyarországon. Nálunk például csak az év elején vezettek be maszkviselési kötelezettséget, illetve zárták be az éttermeket – ismertette a diplomata.
Majd azt is megtudhattuk tőle, hogy az északi állam a halálozási arányt is alacsonyan tudta tartani. A hatékony védekezésnek köszönhetően a gazdaság tavaly rendkívül kis mértékben, csupán 2,7 százalékkal zsugorodott. Emellett jelenleg az első vakcinadózist már ötszázharmincezer ember kapta meg az országban, ami a teljes népesség negyvenhét százaléka.
Kristi Karelsohn szerint a kiváló eredmények részben annak tudhatók be, hogy a gazdaság nagyobbik részét különböző információ-technológiai vállalkozások és a szolgáltatási szektor adja. És mivel Észtországban már korábban is számos területen megjelent az elektronikus közigazgatás, így az emberek otthoni munkavégzése és az ügyintézés is hatékonyan működhetett a járvány idején. Az iskolákban ugyancsak régóta használnak már elektronikus segédeszközöket, ezáltal az otthoni oktatásra való áttérés szintén zökkenőmentes volt.
– Nagyon büszkék vagyunk az úgynevezett e-kormányzatra. Még a kilencvenes évek elején merült fel a gondolat, amikor Észtország szegény országnak számított, hogy miként lehetne úgy teljesíteni, mint a gazdagabb, nyugat-európai országok. 1996-ban kezdték meg az állampolgárok számára elérhető elektronikus szolgáltatások kiterjesztését. Ami mára már azt jelenti, hogy az állampolgároknak nyújtott kormányzati szolgáltatások kilencvenkilenc százaléka online formában érhető el – hangsúlyozta.
A balti állam ezzel együtt évek óta kiemelt hangsúlyt helyez az oktatásra és annak minőségére. Ennek eredményeként az észt diákok a legutóbbi PISA-teszteken (a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja – a szerk.) Európa legjobbjai között szerepelnek.
Észtország és Magyarország viszonyát illetően elhangzott, idén ünnepeljük az észt–magyar diplomáciai kapcsolatok létesítésének századik évfordulóját. Legfontosabb, jól működő együttműködési területeink a kultúra és az oktatás, az árucsere-kapcsolatok azonban fejlesztésre szorulnak.
A kiemelkedő kulturális párbeszédet jól mutatja, hogy Észtországnak csupán két helyen van külföldi kulturális intézete: Helsinkiben, illetve Budapesten.
Mondandója végén Kristi Karelsohn egy Szolnokhoz kötődő részletet is megosztott hallgatóságával. Az észt fővárosban, Tallinnban létezik egy Szolnok nevű buszmegálló. A megállóhely közelében ráadásul egykor egy bolt is viselte a jászkunsági megyeszékhely nevét.
Megkezdődött a Benyovszky-emlékév
]
A kalandos utazót magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is.
Ezt ne hagyja ki! Titkolózás jellemzi a baloldali előválasztást
Tudományos kiadványok, konferenciák, új Benyovszky-szobrok, a Magyar Posta által kiadott emlékbélyeg és egy Benyovszkyról írt musical bemutatója is szerepel a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév programjában.
Benyovszky Móricot magukénak vallják a magyarok, a lengyelek, a szlovákok, de egy kicsit az osztrákok is. Az idei kettős évforduló alkalmat ad arra, hogy egy nyughatatlan lelkű, négy földrészen is megfordult magyar világutazóra, felfedezőre, kiváló hajósra és katonára emlékezhessenek tisztelői – mondta el a Benyovszky-emlékév megnyitóján és az ennek alkalmából kiadott emlékbélyeg kibocsátásán kedden Budapesten Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, az emlékév fővédnöke.
Mint hozzátette, az emlékév egyik célja, hogy Benyovszky életének több, eddig homályos pontját tisztázzák. Ennek érdekében idén tudományos konferenciát tartanak, melyre a magyar kutatók mellett szlovák, francia, orosz, osztrák, amerikai, kínai szakembereket is várnak.
Még az idén bemutatják Magyarországon – és a tervek szerint külföldön is – a Benyovszky Móric életét feldolgozó musicalt, de a magyar világutazó emlékét új kötetek, szobrok is megidézik majd – közölte Potápi Árpád János.
G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság elnöke kiemelte: az emlékév egyik legfontosabb feladata minél pontosabbá tenni a világban élő Benyovszky-képet.
Ebben fontos eredmények várhatók, hiszen a Magyar Nemzeti Levéltár kezdeményezésére számos, Benyovszkyval kapcsolatos anyag érkezett orosz, amerikai, francia levéltárakból – számolt be G. Németh György, hozzátéve: az új tudományos eredményeket még idén bemutatják.
Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, Benyovszky Móric magyar, de a lengyelek is magukénak tekintik, hiszen az országukért harcolt a Bari Konföderáció küzdelmeiben. Ezért büntetésül az oroszok meghurcolták és Kamcsatkára szállították, ahonnan kalandos úton sikerült megszöknie – idézte fel.
Benyovszky Lengyelországban máig népszerű történelmi figura: a nagy lengyel költő, Juliusz Slowacki költeményt írt róla, de számos más irodalmi mű, tudományos és ismeretterjesztő kötet is született Benyovszkyról – közölte a nagykövet.
Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke az emlékév alkalmából 70 ezer példányban kiadott bélyegről szólva elmondta, azon a Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság logója és egy korabeli látcső szerepel. Az alkalmi borítékon háttérben az eredeti térkép egy részlete, előtérben pedig egy hajókormánykerék darabja látható. A bélyegzőben szintén hajókormánykerék, a látcső és Madagaszkár térképének határvonala jelenik meg.
Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény 950 faj egyedeit, köztük Benyovszky utolsó otthona, Madagaszkár élővilágának képviselőit mutatja be. A Madagaszkár vezetőjeként elhunyt Benyovszky Móricra az állatkertben 2010 óta szobor is emlékeztet, ennek másolatát Madagaszkáron is elhelyezték – mondta el Szabó Roland.
Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév megnyitóján a Fővárosi Állat-és Növénykert Madagaszkár-házának kertjében 2021. május 25-én. Mögötte Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete (j) és Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke (j2).