Az ellenzék aggódik, a kormány lehetőséget lát a kínai egyetemben

img ]

A szélesebb magyar közvélemény számára a napokban vált ismertté, hogy a kínai Fudan Egyetem budapesti lábat növeszthet magának. Az ellenzéki pártok máris nemzetbiztonsági kockázatot sejtetnek, a kormány azonban lehetőséget lát abban, hogy egy elismert, magas színvonalú felsőoktatási intézmény jöhet Magyarországra.

Sokszor hallgatás volt, vagy nem volt egyértelmű a válasz a kínai Fudan Egyetem budapesti campusával összefüggésben az illetékes hazai szakszolgálatok részéről – erről számolt be Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a keddi ülés után az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A politikus elmondta: a bizottsági ülésen számos kérdést tettek fel a hazai szakszolgálatok képviselőinek – az elhárításnak és a hírszerzésnek.

Stummer János hozzátette, nem Dávid és Góliát küzdelmét látja maga előtt, amikor a magyar elhárítás megpróbál majd valamit tenni a kínai befolyásszerzés ellen, hanem egy olyan helyzetet, amikor egy hangya kerül szembe egy elefánttal, és próbál életben maradni.

„Körülbelül ekkora a nagyságrendi különbség a két ország, illetve a két ország szolgálatai között” – jegyezte meg a jobbikos politikus.

Az ellenzék nem kapott válaszokat

A Nemzetbiztonsági bizottság keddi ülését követő online sajtótájékoztatón Stummer János kínosnak nevezte a hallgatást és a tanácstalanságot, ami szerinte a kínai egyetem budapesti campusával kapcsolatban az állam képviselőit jellemzi. Elmondta, hogy ellenzéki társaival, a bizottság másik két tagjával, a szocialista Molnár Zsolttal és az LMP-s Ungár Péterrel több kérdésükre sem kaptak választ:

kik tárgyalnak magyar részről az együttműködés tető alá hozásáról, illetve megtörtént-e az ő rendkívüli nemzetbiztonsági átvilágításuk a projekt miatt;

az illetékes szolgálatok szerint jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, ha teljes átláthatóság mellett tárgyalnak a témáról, hogy a polgárok eldönthessék, megéri-e ez a hatalmas befektetés;

merült-e már fel nemzetbiztonsági kockázat a kínai intézmény és a Budapesti Corvinus Egyetem közös magyarországi üzleti képzésével kapcsolatban.

A sajtótájékoztatón Molnár Zsolt is kiemelte, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén „több kérdést hagytak nyitva, mint amennyit megválaszoltak”.

Ugyanakkor arra kérik a kormányt, hogy az egyemet létesítése miatt minden szükséges többletforrást adjanak meg az illetékes szerveknek, mert egy ilyen intézmény létesítése „komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet” Magyarország, az Európai Unió és a NATO számára is.

Ungár Péter arról beszélt, hogy a kormányzati szervek azért tagadják a Fudan Egyetem budapesti működésének nemzetbiztonsági kockázatát, mert nem akarják azt meglátni.

A LMP-s politikus szerint „szinte közhely”, hogy a felsőoktatás sokszor szolgál fedett műveletek tereként, és nem lesz ellenőrizhető, hogy az oktatók és más munkatársak,

akik a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgoznak, mennyire fogják sérteni a magyar nemzeti érdeket.

Szijjártó: Butaság lenne elszalasztani

Másképp vélekedik a kínai egyetem tervezett budapesti campusáról a külgazdasági és külügyminiszter, aki – szintén az ATV-ben – arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ egyik legjobb egyeteméről van szó, amely a 34. helyet foglalja el világviszonylatban.

Azt senki sem vitatja, hogy a Kínában zajló technikai, technológiai fejlesztések és a kínai felsőoktatás színvonala ne ütne meg egy nagyon komoly színvonalat. Ezt a lehetőséget elszalasztani butaság lenne

– fogalmazott a miniszter.

LMP: a kormány ejtse a tervet

A napokban közölt cikket az oknyomozó portál, a Direkt36 arról, hogy 540 milliárd forintos kínai hitelből valósítanák meg a Fudan Egyetem budapesti campusát, amely 2024-ben nyílhat meg.

Mivel a beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósulna meg, a Karácsony Gergely vezette főváros összeütközésbe került a kormánnyal, illetve az ellenzéki párok is felkapták a fejüket az ügyre.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke a kínai egyetem tervezett budapesti campusának a helyszínén tartott sajtótájékoztatóján „a kínaiak trójai falovának” nevezte a beruházást, ami szerinte gyarmatosítási érdekeket szolgál.

Azt is jelezte, hogy mindenben támogatja Karácsony Gergely főpolgármester törekvéseit, hogy ez az egyetem ne valósulhasson meg.

Az ellenzéki párt felszólítja a kormányt, hogy álljon el a Fudan Egyetem tervétől, amely „az évszázad harmadik legrosszabb üzlete” lenne a Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése mellett.

Fekete-Győr írt a kínai nagykövetnek

A budapesti kínai nagykövetség előtt tartott szerdán sajtótájékoztatót Fekete-Győr András, a Momentum elnöke Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselőkkel.

Fekete-Győr András arról tájékoztatott, hogy levelet írt a kínai nagykövetnek, ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy

a magyarok többsége egy nyugati Magyarországot akaró ellenzéki pártkoalíció mögött van,

2022-ben pedig kormányváltás és korszakváltás lesz, ezért nincs értelme a kínai egyetemet Budapestre hozni.

Ha és amennyiben én leszek Magyarország miniszterelnöke 2022-ben, akkor a Fudan Egyetem távozni fog, a CEU pedig vissza fog térni, mert mi kelet helyett a nyugatot választjuk

– jelentette ki a Momentum elnöke, aki találkozót is kért a kínai nagykövettől.

Szél Bernadett szerint az egyetem egy olyan „kapu” lenne, amelyhez Magyarország egy eszköz, a kínaiak nyernek rajta, az EU pedig veszít. Szabó Szabolcs azt emelte ki, hogy a Diákváros elkaszálásával a diákok lakhatási problémáira tervezett megoldást dobja a kormány a kukába. A Momentum elnökével egy közös levelet is bedobtak a kínai nagykövetség postaládájába, és a nagykövettől azt kérdezik:

mikor és hogyan született arról döntés, hogy a Diákváros helyére építenék a kínai campust;

mi a garancia arra, hogy a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat vállalat, amely kémkedés miatt az USA-ban például feketelistán van, az építendő magyar kampuszt nem használja majd kémkedésre;

mit ajánl cserébe a kínai fél a jelentős magyar adófizetői támogatásért.

Korábban az MSZP és a DK is közleményben tiltakozott a beruházás ellen. Előbbi azt vetette a kormány szemére, hogy míg a CEU-t elüldözték, a Fudan Egyetemnek több száz milliárdos hitelből építenek campust.

Gy. Németh Erzsébet, a DK főpolgármester-helyettese és Manhalter Dániel, a DK ferencvárosi országgyűlési képviselő-jelöltje pedig nyílt hadüzenetként értékelte, hogy a Diákváros helyett a kínai egyetemet akarja megépíteni a kormány.

Gulyás: Megépül a Diákváros is

A Diákváros fontos kormányzati terv, ami fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett – erősítette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu kérdésére. Azt is hozzátette: nem értik, hogy Karácsony Gergely miért kíván terméketlen vitát folytatni a kormánnyal.

(Borítókép: Ailer Piroska a Neumann János Egyetem rektora és Hszü Ning-seng a kínai Fudan Egyetem elnöke együttműködési megállapodást ír alá Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai kormányfő jelenlétében az Országházban 2017. november 28-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Külügyi forrás: orgiákra járt a thaiföldi magyar nagykövet

img ]

Vállalhatatlan életet élt Bus Szilveszter – írja magyar külügyi forrásaira hivatkozva a 168.hu, mi áll Magyarország thaiföldi nagykövetének feltűnést keltő visszahívása mögött. Elmondásukból az derül ki, hogy a misszióvezető botránya inkább a Szájer-ügyre, semmint a Kaleta-ügyre emlékeztet, Bus esetében pedig nem volt szó törvényszegésről.

Mindenki tisztában volt a szexuális orientációjával, de hát kit érdekel ez. Azt viszont már nem lehetett tolerálni, hogy folyamatosan bulikba, orgiákra jár. Ő ott kint Magyarországot képviselte

– fogalmazott a nagykövet egyik volt kollégája. A lap hozzáteszi, több forrásuk is egybehangzóan megerősítette, hogy a helyi hatóságok jelzésére léptek a magyarok, és a nagykövetség hírszerző tisztjének jelentése alapján rendelték haza a bangkoki állomáshelyéről a diplomatát.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) valószínűleg azért reménykedett, hogy visszhang nélkül, a nyilvánosság kizárásával rendezheti a botrányos életű nagykövet ügyét, mert törvénysértés gyanúja nem vetődött fel.

Az Index kérdésére a KKM korábban azt írta,

BUS SZILVESZTER BANGKOKI KÜLSZOLGÁLATA 2021. ÁPRILIS 30-ÁN LEZÁRULT,

és már nincs a tárca állományában. Eljárás nem indult ellene.

Bolti eladóra támadt az asszony, visszahívták a nagykövetet

img ]

A belga külügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy visszahívja szolgálatából Peter Lescouhier-t, az ország Dél-Koreában dolgozó nagykövetét, miután a közösségi médiában elterjedt egy videofelvétel, amelyen a felesége inzultál egy helyi bolti eladót.

Az áprilisban történt incidenst a kereskedelmi egység biztonsági kamerái rögzítették. A dél-koreai rendőrség elmondása szerint Lescouhier felesége, Hsziang Hszüe-csiu fizetés nélkül akart távozni egy ruházati boltból, amiért az eladók feltartóztatták. A felvételen, amelyet később egy dél-koreai tévécsatorna is levetített, látható, hogy az asszony erőszakosan megragadja az egyik elárusító karját, majd arcul üti. Az eset nagy felháborodást váltott ki az országban.

A belga külügy sajtóközleménye hangsúlyozza azt is, hogy Hsziang Hszüe-csiu az incidens után bocsánatot kért a sértettől elfogadhatatlan viselkedése miatt. A közlemény szerint az asszonyt nem sokkal az eset után kórházban kezelték, és felépülése után együttműködött a nyomozókkal. Nem sokkal később diplomáciai mentelmi jogára is hivatkozott, azonban a belga külügyminisztérium ezt megvonta tőle.

Annak ellenére, hogy Lescouhier is nyilvánosan bocsánatot kért felesége viselkedése miatt, a belga külügy úgy döntött, hogy visszahívja küldetéséből. A nagykövet három évet töltött a kelet-ázsiai országban – számolt be az MTI.