Gazdaság: És akkor Brüsszel visszakézből lekevert egy irtózatos nagy sallert

img ]

Hatvanmilliárd forintot kér vissza az OLAF a 4-es metró korrupciógyanús ügyei miatt, itt járt Putyin, és megveregette Orbán vállát. Elfoglaltak egy bankfiókot, a Heinekent pedig bojkottálnia kellene minden magyarnak - Magyar Zoltán szerint. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Nyilvánosságra hozta a kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) teljes jelentését a 4-es metró beruházásáról. Az OLAF azt javasolja, hogy közel 60 milliárd forintot kérjenek vissza a támogatások kedvezményezettjeitől. Szabálytalanság, csalás, korrupció és EU-pénzek szabálytalan felhasználása szerepel az OLAF megállapításai között.

Az OLAF érintettként a fővárost, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezte meg. A volt miniszterelnök cége összesen csaknem 600 ezer eurót kapott a 4-es metró kocsijait gyártó Alstomtól tanácsadási és képviseleti munkáért. Medgyessy szerint a szerződésekben semmi kivetnivaló nincs.

Medgyessy Pétert az OLAF is megkereste a vádakkal kapcsolatban. Ő úgy reagált: tulajdonosként nem az ő felelőssége lett volna, hogy ennyire részletekbe menően ismerje a cégek tevékenységét, különösen az olyan szerződéseknél, amelyeket még az előtt írtak alá, mint hogy ő tulajdonos lett.

Látszólag megingathatatlan a jó viszony Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, ám a két vezető budapesti találkozója utáni sajtótájékoztató a feszültségeket is felszínre hozta.

A magyar kormány például foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a paksi bővítés orosz hitelből, orosz részvétellel valósuljon meg. Ezért komoly konfliktust vállal fel az Európai Bizottsággal is: ahogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatóján is említette, a beruházás egyetlen akadálya jelenleg a finanszírozás miatti eljárás.

Nemcsak a brüsszeli közgazdászok, de a piaci viszonyokat felületesen ismerők számára is világos, a 2014-ben megkötött hitelmegállapodás már nem olyan előnyös, mint három évvel ezelőtt. Akkor még Magyarország bóvliban volt, a kamatok világszerte magasabban jártak, a 4-5 százalékos kamat a 30 éves lejáratú, 10 milliárd eurós hitelre – a kormány szemében legalábbis – kedvező lehetett. Ma viszont nem az, ám Orbán Viktor az arra vonatkozó kérdésre, kezdeményezték-e emiatt a hitel újratárgyalását, mindössze annyit válaszolt: nem szerepelt a napirenden. „Jó megállapodás, nem akarjuk kockáztatni” – tette hozzá.

A Nem adom a hazámat mozgalom tucatnyi sárga pólós aktivistája “foglalta el” a Nyugati téri OTP-fiókot csütörtök délután. Az aktivisták A3-as és A4-es lapokat tartanak, amelyeken ez a felirat áll: “Ez a bank éveken keresztül tisztességtelen volt ügyfeleivel! Ön is áldozat lehet! Vigyázzon értékeire!” A facebookos beszámoló szerint rendőrök is kimentek hozzájuk, de nem intézkedtek.

Tovább zuhan a magyar egészségügy a nemzetközi rangsorban, egy év alatt újabb három helyet estünk vissza. A mienknél rosszabb helyzet már csak öt európai országban van a megvizsgált 35-ből: Lengyelországban, Albániában, Bulgáriában, Montenegróban és Romániában.

A stockholmi Health Consumer Powerhouse listájából, amelyet a Napi.hu tett közzé, kiderül, hogy a magyar egészségügy nem a korábbi állapotához képest romlott nagyot. Azért csúsztunk vissza, mert nálunk nem volt fejlődés, míg máshol igen, egyszerűen elment mellettünk a világ. Hálapénzben csak Albániánál vagyunk jobbak, egyedül a védőoltások rendszerében maradtunk Európa csúcsán.

A hét képe: A gyártóhoz fordul a BKK, mert az ónos eső miatt 13 új CAF villamosnak ki kellett állnia a forgalomból.

© Túry Gergely

Mérlegelésre kérte a csatlakozókat a Heineken Hungária Zrt. üzemi tanácsa azt követően, hogy a jobbikos Magyar Zoltán a cég termékeinek bojkottjára kérte az embereket az Igazi Csíki Sörrel kapcsolatos romániai védjegyvita miatt. A bojkottot kiváltó esemény független a magyarországi vállalattól, a mintegy ötszáz dolgozójától, a több ezer hazai vendéglátós és bolti partnerétől, beszállítóitól - közölte Patakiné Varga Emília, az üzemi tanács elnöke. Aztán kiderült, az ötlet Lázár Jánosnak is bejön, aki hasonló huszáros kiállást javasolt Hódmezővásárhely öntudatos sörivőinak, illetve a sört árulóknak.

Hozzátette, hogy a felhíváshoz csatlakozók veszélyeztetik a cégcsoport magyarországi dolgozóinak munkahelyeit és ezáltal a megélhetésüket. Magyar Zoltán jobbikos képviselő kedden felháborítónak nevezte a marosvásárhelyi táblabíróság pénteki jogerős döntését, amellyel betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását. Szerinte a bojkottal nyomást lehet helyezni a multinacionális cégre.

Egy évek óta üzemelő, VII. kerületi romkocsmát záratott be az önkormányzat 90 napra. Az önkormányzat kifogásolta, hogy nem elég magas az épület, de a melegkonyha kéményével is baj van. Van több javítható hiba is, a tulajdonos azonban nem érti, mi történik, hiszen az engedélyek kikérésekor is tudták, hogy nem megfelelő magasságú az épület, mégis megkapták az engedélyt, évekkel ezelőtt.

A Pénzcentrum megkereste az önkormányzatot, ám azt állítja, hogy nehéz kiolvasni, milyen valós indokok állnak a hely bezárása mögött. A lap úgy tudja, akár öt vendéglátóhely is érintett lehet az ideiglenes bezárásban.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése azt javasolja, hogy az állam vásárolja fel az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseket; a kormányzat jelenleg vizsgálja a felvetést.

Az elnökség közleménye szerint, mivel az állam a követelések behajtásában sokkal hatékonyabban képes eljárni, mint a csaknem 400 beszállító, ezért indítványozták, hogy az állam valamelyik szervezete vásárolja fel a kiadóknak és a nyomdáknak az Alexandra cégcsoporttal szembeni követeléseit. Az egyesülés vezetői ugyanakkor nem tartanák célszerűnek és kívánatosnak az állam közvetlen részvételét a könyvszakma piaci folyamataiban.

Korábban L. Simon László fideszes képviselő, exállamtitkár sürgetett állami beavatkozást az Alexandra-csődben. Szerinte az állam kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

XII. Piusz pápa is félre akarta állítani Hitlert

img ]

Bár XII. Piusz pápával kapcsolatban jobbára az a nézet terjedt el a köztudatban, hogy túlságosan passzívan figyelte Hitler pusztító tevékenységét, egy brit történész állítása szerint valójában egy, a náci vezér ellen szőtt összeesküvés központi alakja volt, és hallgatása csak a jó ügyet szolgálta.

XII. Piusz sokan vádolják azzal, hogy a második világháború alatt hallgatólagosan támogatta a Führer politikáját, és van, aki egyenesen „Hitler pápájának” nevezi, mivel vonakodott megfelelő eréllyel elítélni a náci háborús bűnöket. Egy nemrég megjelent könyvben a szerző, Mark Riebling viszont olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek alapvetően változtathatják meg az egyházfőről kialakult negatív képet. A történész szerint Piusz hallgatása valójában egy jól megfontolt stratégia része volt: a német ellenállás támogatására irányuló tevékenységét volt hivatva elfedni.

Riebling Church of Spies (Kémek egyháza) című munkájában a pápa emberei által szervezett, magas rangú, Hitlerrel szemben álló német tisztek részvételével lefolytatott titkos találkozókról ír. Riebling szerint a pápa eleinte kemény kritikát gyakorolt Hitlerrel szemben, és később csak azért maradtak el a hasonló nyilatkozatai, mert így akarta elkerülni, hogy felhívja magára a katolikus egyházzal szemben álló nácik figyelmét, amivel aztán könnyen leleplezhette volna az általa támogatott titkos hálózatot. A Führernek a rá veszélyt jelentő személyekről összeállított rangsorában egyébként is előkelő helyet foglaltak el a katolikusok. Egy alkalommal kijelentette, hogy a legnagyobb veszélyt a „fekete varjak által a gyóntatószékben feltüzelt gyilkosok” jelentik.

Piusz a háború alatt állítólag egy francia diplomatának egy alkalommal azt ecsetelgette, hogy nagyon jól tudhatja (mármint a diplomata), hogy melyik oldalon áll, csak ezt nyilvánosan nem mondhatja ki. A könyv szerint Piusz első számú közvetítőjét, a második világháború után a német politikában meghatározó szerepet játszó Josef Müllert még maga Heinrich Himmler, az SS vezetője is kihallgatta, de futni hagyta, miután meggyőződött róla, hogy mennyire buta (persze Müllert ezt nyilvánvalóan csak eljátszotta). A csoport tagjainak még kódneveket is adtak: Müller volt Herr X, míg a pápa A Főnök néven futott. Müller számos információt szolgáltatott Hitlerről, és segítette a német püspököket, hogy titokban kommunikáljanak a Szentszékkel.

Josef Müller

Pius arra is felhasználta tekintélyét, hogy lépéseket tegyen a szövetségesek, főként a brit kormány felé. A velük folytatott tárgyalások teljes titokban zajlottak. Mint Riebling könyvében kifejti, senki sem volt alkalmasabb a pápánál arra, hogy egyesítse Hitler külső és belső ellenségeit. XII. Piusz elegendő befolyással rendelkezett ahhoz, hogy meggyőzze a szövetségeket, hogy a német ellenállás nemcsak egy mese, hanem egy ténylegesen létező mozgalom.

Bár kezdetben a külügyminiszter, Lord Halifax és Fracis D’Arcy Osborne vatikáni brit nagykövet is vonakodott, végül a pápának sikerült őket meggyőzni, hogy hajlandóak legyenek tárgyalni a németekkel (egy „tisztességes Németországgal”) abban az esetben, ha az ellenállás tagjai Hitlert félreállítják. Müller 1940-ben egy kis repülőgéppel titkos leveleket vitt Rómába, amelyek között az a dokumentum is szerepelt, amelyben a britek garantálták, hogy a Hitlertől megszabadított Németország méltányos bánásmódra számíthatna. A pápa azt remélte, hogy ez kellően határozott fellépésre ösztönzi majd a Führer körül csoportosuló árulókat: testőrségének vezetőjét, a katonai hírszerzés egyik magas rangú tisztjét, és a hadsereg más tisztjeit, de csalódnia kellett. A merényletek megtervezését nagyban megnehezítette, hogy a Führer éppen az ellene szövetkezők dolgának megnehezítése érdekében folyamatosan változtatta a menetrendjét. A német ellenállók száma ráadásul napról napra csökkent a gyors belgiumi, hollandiai, norvégiai és franciaországi sikerek láttán.

Mint tudjuk, a Führer megölésére szőtt tervek a háború alatt – részben az összeesküvők nem eléggé higgadt magatartása, részben a szövetségesek támogatásának elmaradása, valamint Hitler elképesztő szerencséje miatt, amellyel a legjobban kitervelt merényletkísérleteket is képes volt megúszni – nem vezettek el a várt eredményre. Müller próbálkozásai 1943-ban értek véget, amikor a Gestapo lefülelt néhány titkos dokumentumot, amelyet a diplomatának kellett volna elszállítania. Müller a háború hátralévő részét a dachaui koncentrációs táborban töltötte, a Führer pedig – mint tudjuk – berlini bunkerében lett öngyilkos 1945 áprilisában.

Dr. Papp Lajos vérig sértődött és soha többé nem jön Kanadába

img ]

Múlt hétvégén írtuk meg, hogy az Omega nem vesz részt az augusztusra tervezett niagarai Magyar Világtalálkozón. Ma pedig Dr. Papp Lajos szélsőjobboldali kötődésű szívsebész jelentette be, hogy a lapunkban megjelent bírálatok miatt, ő se fog eljönni. Ezen felül Papp kijelentette, hogy még szimpla turistaként sem hajlandó Észak-Amerikába látogatni. A jobboldali HunHir nevű portál hozta le Papp levelét, melyhez a lap szerkesztői hozzátették: “a magyar belügyekbe folyamatosan beavatkozó, magát magyarnak tituláló kanadai ultrahungarofób szennylap, a Kanadai Magyar Hírlap” nem más mint egy “hungarofób sajtóvégtermék.”

Dr. Papp Lajos a Kanadai Magyarok Országos Szövetség (KMOSZ) elnökségi tagjához, Komáromi Zoltánhoz, címezte levelét:

“Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában elhangzott előadásaim után, az elektronikus sajtóban megjelent írások egy része nagy fájdalmat okozott. Egy Lázár György nevű személy 2014. január 31-én nagy nyilvánosság előtt (írása megjelent a Kanadai Magyar Hírlap elektronikus újságban) személyemben sértett meg, ezzel ismét nagy fájdalmat okozva. Öregember vagyok.

Az én hazám a Kárpát-Haza, jelenlegi lakhelyem a Csonka-Magyarország. Ha itthon fájdalmat okoznak, el kell viselnem.

A gyűlölet, a harag, a hamis tanúság irracionális dolog. Nem harcolok a gyűlölet ellen, hanem hirdetem a krisztusi szeretetet. A fájdalmat próbálom elkerülni, ezért ezen túl sem az Amerikai Egyesült Államokba, sem Kanadába nem kívánok még csak látogató utat sem tenni. Kérlek, hogy minden műsortervből töröljetek, mert semmilyen kanadai programban a jövőben nem kívánok részt venni!”

Papp lemondása után feltehetően törölni fogják a niagarai Magyar Világtalálkozót, mely rendezvényt – a főszervező elmondása szerint – a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége és Magyarország ottawai nagykövetsége is teljes mértékben, aktívan támogatott. Komáromi 10 percen keresztül reklámozta a világtalálkozót a CHIN FM 97.9 frekvencián műkődő ottawai magyar rádió február 9-ei adásában. Pár nappal később szólalt meg az Omega azzal kapcsolatban, hogy aláírt szerződés nélkül úgy reklámozták és árultak jegyeket a világtalálkozóra, mintha biztos lett volna a rockegyüttes koncertje.

“Dr. Pordány László nagykövet úr maga és nagykövetsége nevében teljes támogatással biztosította a találkozót”–hangzott el az FM 97.9-en. Komáromi azt is elmondta, hogy Benkő László, az Omega Zenekar vezetője “szívügyének” tekinti a találkozót. Ezzel ellentétesen fogalmazott Benkő a Blikknek nyilatkozva. “Mi csak olyan rendezvényen játsszuk el a dalainkat, amelynek semmilyen politikai színezete nincsen, és tessék, már benne is vagyunk a kabátlopási ügyben.”

Komáromi szerint Magyarországon már szerveznek csoportos utazásokat a kanadai világtalálkozóra, a dr. Feszty Dániel által vezett KMOSZ pedig “egyhangulag” támogatja a “nemzeti érzelmű” rendezvényt. Vass Zoltán torontói magyar református lelkész is segített a szervezői munkában. “Kizárólag nemzeti érzésű előadókat” hívtak meg a találkozóra – ezzel nyugtatta az ottawai magyar rádió hallgatóit Komáromi Zoltán.

A 190 dolláros jegyárúsításon kívül a KMOSZ alelnöke pénzadományokat is gyűjt, melyeket – elmondása szerint – vajdasági magyar gyerekek megsegítésére fog átutalni.

Komáromi “legalább” 5 ezer látogatóra számít, bár így az Omega és Papp Lajos nélkül feltehetően sokkal kevesebben lesznek, ha egyáltalán megtartják a világtalálkozót. “Több százezer dollár költséggel állunk szemben, minden adomány – kicsi és nagy – segíteni fog”–mondta Komáromi az ottawai magyar rádióban.

Oláh Lajostól, Magyarország ottawai nagykövetségének elsőbeosztottjától is rákérdeztük arra, hogy pontosan milyen formában támogatja a nagykövetség, vagy a nagykövet személyesen ezt a jobboldali találkozót? Amint megérkezik Oláh Lajos válasza, lapunkban természetesen azt is lehozzuk.