A hutu milícia nem vállalta magára a kongói olasz nagykövet meggyilkolását
]
A Ruandai Demokratikus Felszabadító Erők tagadják, hogy ők gyilkolták volna meg Kongói Demokratikus Köztársaságban az olasz nagykövetet – írja a Reuters.
Luca Attanasio nagykövetet és három kísérőjét hétfőn gyilkolták meg. A kongói kormányzat a merénylet elkövetésével a Ruandai Demokratikus Felszabadító Erőket (FLDR) vádolta meg.
A gyanú azért is esett rájuk, mert a szervezet abban a térségben is aktív, ahol a merénylet történt. Ezenfelül az utóbbi időben követett el hasonló rajtaütéseket: 2018 májusában például két brit turistát raboltak el és tartottak fogva néhány napig.
Kedden viszont a szervezet tagadta, hogy ők követték volna el a gyilkosságot. A felkelőcsoport „gyáva gyilkosságnak” nevezte a történteket.
A hutu szervezetet azok a ruandai katonák hozták létre, akik az ENSZ szerint az 1994-es ruandai népirtásban is részt vettek.
Deutsch Tamás a náci karlendítéshez hasonlította a letérdelést
]
Reagált a Facebookon a magyar válogatott Írország elleni mérkőzésén történtekre Deutsch Tamás. A politikus posztjában a náci karlendítéshez hasonló gesztusként jellemezte a térdelést.
Deutsch Tamás azt írta: „Nyolcvanhárom éve az angol labdarúgó-válogatott, engedve a korszellemnek, náci karlendítéssel tisztelgett Berlinben egy válogatottmérkőzés előtt, néhány napja pedig az ír labdarúgó-válogatott, engedve ismét a korszellemnek, letérdepelve szolidarizált egy válogatottmérkőzés előtt.”
A magyar nemzeti válogatott nyolcvan éve és most is vigyázzban állt. No karlendítés, no letérdeplés. Respect. Ennyi
– írta a politikus.
A politikus egyébként a poszt első verziójában csak annyit írt, hogy nyolcvan éve történt a mérkőzés. Ez azért lett volna érdekes, mert akkor már zajlott a második világháború, és Anglia háborúban állt Németországgal. Miután egy kommentelő ezt jelezte, javította a posztot, bár a hozzászólásoknál írt válaszában ezt nem tette egyértelművé.
A keddi meccs előtt letérdelő ír játékosok kifütyüléséből azóta közéleti téma lett. Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Kormányinfón beszélt arról, hogy nem szimpatizál a gesztussal, és provokációnak minősítette azt.
Az ír nagykövetség erre válaszolva szombaton azt hangsúlyozta, hogy a térdelés nem provokáció, hanem a tisztelet és szolidaritás kifejezése. A térdelés mint a feketék elnyomása elleni tiltakozás gesztusa 2016-ra nyúlik vissza Colin Kaepernick amerikai futballista magánakciójaként, azonban tavaly terjedt el a Black Lives Matter mozgalom megerősödésével. Ezt követően a futball világába is betört, az angol Premier League-ben például szinte kötelező rész lett a meccsek előtt, s azt is lehet már tudni, hogy az angol válogatott játékosai az Európa-bajnokságon is így tesznek majd.
Az ellenzék aggódik, a kormány lehetőséget lát a kínai egyetemben
]
A szélesebb magyar közvélemény számára a napokban vált ismertté, hogy a kínai Fudan Egyetem budapesti lábat növeszthet magának. Az ellenzéki pártok máris nemzetbiztonsági kockázatot sejtetnek, a kormány azonban lehetőséget lát abban, hogy egy elismert, magas színvonalú felsőoktatási intézmény jöhet Magyarországra.
Sokszor hallgatás volt, vagy nem volt egyértelmű a válasz a kínai Fudan Egyetem budapesti campusával összefüggésben az illetékes hazai szakszolgálatok részéről – erről számolt be Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a keddi ülés után az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
A politikus elmondta: a bizottsági ülésen számos kérdést tettek fel a hazai szakszolgálatok képviselőinek – az elhárításnak és a hírszerzésnek.
Stummer János hozzátette, nem Dávid és Góliát küzdelmét látja maga előtt, amikor a magyar elhárítás megpróbál majd valamit tenni a kínai befolyásszerzés ellen, hanem egy olyan helyzetet, amikor egy hangya kerül szembe egy elefánttal, és próbál életben maradni.
„Körülbelül ekkora a nagyságrendi különbség a két ország, illetve a két ország szolgálatai között” – jegyezte meg a jobbikos politikus.
Az ellenzék nem kapott válaszokat
A Nemzetbiztonsági bizottság keddi ülését követő online sajtótájékoztatón Stummer János kínosnak nevezte a hallgatást és a tanácstalanságot, ami szerinte a kínai egyetem budapesti campusával kapcsolatban az állam képviselőit jellemzi. Elmondta, hogy ellenzéki társaival, a bizottság másik két tagjával, a szocialista Molnár Zsolttal és az LMP-s Ungár Péterrel több kérdésükre sem kaptak választ:
kik tárgyalnak magyar részről az együttműködés tető alá hozásáról, illetve megtörtént-e az ő rendkívüli nemzetbiztonsági átvilágításuk a projekt miatt;
az illetékes szolgálatok szerint jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, ha teljes átláthatóság mellett tárgyalnak a témáról, hogy a polgárok eldönthessék, megéri-e ez a hatalmas befektetés;
merült-e már fel nemzetbiztonsági kockázat a kínai intézmény és a Budapesti Corvinus Egyetem közös magyarországi üzleti képzésével kapcsolatban.
A sajtótájékoztatón Molnár Zsolt is kiemelte, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén „több kérdést hagytak nyitva, mint amennyit megválaszoltak”.
Ugyanakkor arra kérik a kormányt, hogy az egyemet létesítése miatt minden szükséges többletforrást adjanak meg az illetékes szerveknek, mert egy ilyen intézmény létesítése „komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet” Magyarország, az Európai Unió és a NATO számára is.
Ungár Péter arról beszélt, hogy a kormányzati szervek azért tagadják a Fudan Egyetem budapesti működésének nemzetbiztonsági kockázatát, mert nem akarják azt meglátni.
A LMP-s politikus szerint „szinte közhely”, hogy a felsőoktatás sokszor szolgál fedett műveletek tereként, és nem lesz ellenőrizhető, hogy az oktatók és más munkatársak,
akik a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgoznak, mennyire fogják sérteni a magyar nemzeti érdeket.
Szijjártó: Butaság lenne elszalasztani
Másképp vélekedik a kínai egyetem tervezett budapesti campusáról a külgazdasági és külügyminiszter, aki – szintén az ATV-ben – arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ egyik legjobb egyeteméről van szó, amely a 34. helyet foglalja el világviszonylatban.
Azt senki sem vitatja, hogy a Kínában zajló technikai, technológiai fejlesztések és a kínai felsőoktatás színvonala ne ütne meg egy nagyon komoly színvonalat. Ezt a lehetőséget elszalasztani butaság lenne
– fogalmazott a miniszter.
LMP: a kormány ejtse a tervet
A napokban közölt cikket az oknyomozó portál, a Direkt36 arról, hogy 540 milliárd forintos kínai hitelből valósítanák meg a Fudan Egyetem budapesti campusát, amely 2024-ben nyílhat meg.
Mivel a beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósulna meg, a Karácsony Gergely vezette főváros összeütközésbe került a kormánnyal, illetve az ellenzéki párok is felkapták a fejüket az ügyre.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke a kínai egyetem tervezett budapesti campusának a helyszínén tartott sajtótájékoztatóján „a kínaiak trójai falovának” nevezte a beruházást, ami szerinte gyarmatosítási érdekeket szolgál.
Azt is jelezte, hogy mindenben támogatja Karácsony Gergely főpolgármester törekvéseit, hogy ez az egyetem ne valósulhasson meg.
Az ellenzéki párt felszólítja a kormányt, hogy álljon el a Fudan Egyetem tervétől, amely „az évszázad harmadik legrosszabb üzlete” lenne a Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése mellett.
Fekete-Győr írt a kínai nagykövetnek
A budapesti kínai nagykövetség előtt tartott szerdán sajtótájékoztatót Fekete-Győr András, a Momentum elnöke Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselőkkel.
Fekete-Győr András arról tájékoztatott, hogy levelet írt a kínai nagykövetnek, ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy
a magyarok többsége egy nyugati Magyarországot akaró ellenzéki pártkoalíció mögött van,
2022-ben pedig kormányváltás és korszakváltás lesz, ezért nincs értelme a kínai egyetemet Budapestre hozni.
Ha és amennyiben én leszek Magyarország miniszterelnöke 2022-ben, akkor a Fudan Egyetem távozni fog, a CEU pedig vissza fog térni, mert mi kelet helyett a nyugatot választjuk
– jelentette ki a Momentum elnöke, aki találkozót is kért a kínai nagykövettől.
Szél Bernadett szerint az egyetem egy olyan „kapu” lenne, amelyhez Magyarország egy eszköz, a kínaiak nyernek rajta, az EU pedig veszít. Szabó Szabolcs azt emelte ki, hogy a Diákváros elkaszálásával a diákok lakhatási problémáira tervezett megoldást dobja a kormány a kukába. A Momentum elnökével egy közös levelet is bedobtak a kínai nagykövetség postaládájába, és a nagykövettől azt kérdezik:
mikor és hogyan született arról döntés, hogy a Diákváros helyére építenék a kínai campust;
mi a garancia arra, hogy a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat vállalat, amely kémkedés miatt az USA-ban például feketelistán van, az építendő magyar kampuszt nem használja majd kémkedésre;
mit ajánl cserébe a kínai fél a jelentős magyar adófizetői támogatásért.
Korábban az MSZP és a DK is közleményben tiltakozott a beruházás ellen. Előbbi azt vetette a kormány szemére, hogy míg a CEU-t elüldözték, a Fudan Egyetemnek több száz milliárdos hitelből építenek campust.
Gy. Németh Erzsébet, a DK főpolgármester-helyettese és Manhalter Dániel, a DK ferencvárosi országgyűlési képviselő-jelöltje pedig nyílt hadüzenetként értékelte, hogy a Diákváros helyett a kínai egyetemet akarja megépíteni a kormány.
Gulyás: Megépül a Diákváros is
A Diákváros fontos kormányzati terv, ami fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett – erősítette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu kérdésére. Azt is hozzátette: nem értik, hogy Karácsony Gergely miért kíván terméketlen vitát folytatni a kormánnyal.
(Borítókép: Ailer Piroska a Neumann János Egyetem rektora és Hszü Ning-seng a kínai Fudan Egyetem elnöke együttműködési megállapodást ír alá Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai kormányfő jelenlétében az Országházban 2017. november 28-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)